Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A szerelem trilógiája. Vörösmarty-tanulmány
martyról szólunk, szólunk egyúttal rólad és rólam, tehát minden emberről is. Nem azt kívánjuk ezzel mondani, hogy mindenkinek vörösmartys élete van, csupán azt, hogy a költő életén tudatosult és felénk tudatosított és életünkön valóban a költői megmutatással, mutatis mutandis, adekvát, azonos érvényű rátalálást nyerünk. De ebből a mindenkire kiterjedő általánosításból, elvonásból egy fontos következmény adódik. Az, hogy Csaba egyenlő ugyan Vörösmartyval, de nem azért, mert a költő egyszerűen írói álnévül választotta, hanem sokkal inkább azért, mert Csabában olyan általános érvényű költői alakot teremtett, amibe saját konkrét élete is könnyen belefér. A szövegből is így derül ki, hiszen itt Csaba Bendegúznak a fia, és ez Vörösmarty terminológiájában maradva azt jelenti, hogy az Élet-istené, nem pedig apja Vörösmarty Mihály és anyja Csáty Anna gyermeke elsősorban. Csaba-Vörösmarty és mindenki elsősorban az Élet-isten, Vörösmarty jelképében szólva: Bendegúz fia és rajta keresztül a szüleié. Ez a sajátos költői szemlélet, mely rokon a mitoszival, már a Délsziget utalásaiból ismert előttünk. Csaba tehát egyszerűen, mint mindenki az élet gyermeke és az ifjúi életállapot űződik benne álmából riasztva megint újólag, ismét, azaz másodízben a Délszigethen történt elsőíz után, új élethívással a bajnok Dalma ragyogó leánya, az ékes orcájú s kedves mosolygású Jevéje után. De hasztalan az az űzetés, s hiábavaló a tudása annak, hogy joga volna Jevéhez, mert Döngöre birtokolja és tartja fogva az egyébként Csabáért hevülni, égni látszó leánykát. Csaba így hasztalanul törődik szívében, vérében az űző szerelemmel a szűz után, mert őt Döngöre, „Karadó nagy fia” tartja rabságában. Ki ez a furcsa Döngöre, akiről annyit árul el csupán a költő, hogy „Karadó nagy fia”? Döngöre senki és semmi más, mint az egy személybe sűrített, a megszemélyesített főúri osztály, a kiváltságos kaszt, az arisztokrácia, társadalmi osztály jegyének minden tiltásával, előítéletével, fogalomrendszerével, érték- rendszerével, jogi kiváltságaival, elkülönülő műveltségével. Összegezve: egész társadalmi osztálytudatával, ideológiájával. Döngöre ezt a világot hordja személyében, a „Karok és Rendek” világát, melynek ő is „nagy fia”, zárt osztályának talán egyéni és jobb emberi meggyőződésének ellenére szolidáris tagja. Vörösmarty fizikai fájdalomig érzi lelkében, hogy ami Etelkát tőle elválasztja, semmi egyéb társadalmi osztály élői téléinél és -gátnál, de hiába látja ezt, változtatni ezen módjában nem áll. S ez a józan ész előtt semmisnek tűnő akadály a történelmi gyakorlatban „déli tüzes sárkány”, mely acsarkodó és tiltó szörnyűségével állja el és őrzi az élet-barlang bejáratát és vigyázza a költő előtt hívón tárulkozó Tündérvölgyet, amely amilyen közel van hozzá, t|B épp annyira elérhetetlen számára mégis. A XVIII. és XIX. század fordulóján Európa-szerte kialakuló és tudatosodó polgári osztályöntudat forradalmi sorozatain keresztül felborította a rendi, főúri, nemesi társadalmi rendet s egy szabadabb, s szétfolyóbb-határú új társadalom-szerkezetet valósított meg. Közismertek ennek a társadalmi átalakulás-folyamatnak magyarországi tünetei, történelmi, kulturális, politikai és gazdasági vonatkozásai egyaránt. 118
