Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 2. szám - Csordás János: A fiú tűnődése apjának lecsukott szeme előtt (Vers)

néha magányosak, ha szeretik is az asszonyaikat, megértettelek, néma, titkos cinkosod voltam, mérték szerinti bűneid ott nyomban feloldoztam, mert úgy vagyok fiad, hogy mindent örököltem, mi emberi, mi meleg, mi férfi volt szívedben. Szeretem a hegedűt, a gyémánt-kancsós habzó söröket, a verset, a könyvet, mindent, amivel több lehet az ember annál, ami lesz, jaj, mégis, végül, ha elszólítják utolsó fél-kancsó sörétől. Lakatos József: Tanulmányfej ÉLETÜNK 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom