Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: Bartók értékelésének problémájához
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK BARTÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK PROBLÉMÁJÁHOZ (Vita-jellegű írás) PALKÓ ISTVÁN E Bartók értékeléséhez kapcsolódó néhány gondolatom mottójául Weöres Sándor rendelkezésemre bocsátott Bartók Béla című versét választhattam szokatlanul bár, de legstílszerűbhen. nyugodt velőn és zűrös véletlenen keresztül vándorol az isteni gazda aki a kévéket otthagyja és az oldottat kézbe fogja a hegyeket és tengereket akaratlanul háta mögé dobja halad foszlányokon és sivatagon át különös szomját a száraz homok oltja az állat és angyal közti űrben az elevent kiszárítja kegyetlenül merő szeretet és semmi irgalom mi másnak kincs önéki lom mi másnak szemétdomb önéki égi kémia beágyazva józan önkívületbe az időt folytatja tétlenül munkája működik helyette szülőanyjára visszanéz A NAGY VILÁGON EKlVÜL már ott honol a kristályok körében zengő sípok állják körül de nem hallja nem látja mert bérét nem kívánja füle örökre zárva az általa felidézett hegy és tenger muzsikára Mindenki első olvasásra láthatja, hogy e vers Bartók hatalmas életművét, művészi karakterét kongeniálisan fejezi ki. A vers magától és magáért beszél, nincs tehát szükség interpretálására, csupán néhány költői képbe fogott gon111
