Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-10-14 / 28. szám

Tavol az ohazatol Ha elne 97 eves lenne. Orth (Faludi) Gyorgy az MTK es a Hungaria jatekosa 1917 es 1927 kozott 30 alkalom­­mal oltotte magara a magyar va­­logatott meggypiros mezet, es annak szineiben 13 golt szerzett. Az utokor szakemberei tudasat Puskas-fele mercevel vizsgalgat­­tak. Egy biztos - technikai kep­­zettsege olyan magasfoku jatek­­intelligenciaval es taktikai erzek­­kel parosult, amely meltan emel­­te az eurdpai labdarugas nagyjai koze. Kilenc eves volt, amikor az Ulloi uton elkezdtek epiteni az FTC palyat. Sok fiatal srac alma volt abban az iddben, hogy a Fra­­di zold-feher mezet magara oltse. Orth Gyuri megis az MTK (Ma­gyar Testgyakorlok Kore) jateko­sa lett. A kek-feherek kozott 15 evesen valt ismertte. A valoga­­tottban 16 (!) evesen mutatkozott be Becsben a „sogorok” ellen. Palyafutasanak legparadesabb ja­­tekat 1924-ben nyujtotta a Hun­garia uton a Fradi elleneben. Azon az emlekezetes rangadon Orth Gyuri remek jateka reven az MTK 11 : 2-re legazolta az osi el­­lenfelet Gyuri e talalkozon hat golt szerzett. A focisors furcsa fintora, hogy ebben az evben megis 3 : 0 aranyu vereseget szenvedett a magyar garda a pari­­zsi olimpian. Az ellenfel az akko­­riban nem nagy jatekerot kepvi­­selo Egyiptom csapata volt. Guttmann Bela emlekei kozt ku­­tatva megtudhatjuk, hogy e vere­­segben igen furcsa elozmenyek is kozrejatszottak. Olyan rossz kosztot kapott a magyar csapat, hogy minden delben kisorsoltak, hogy ki kostolja meg elsokent a levest. A legendas Fogl Karcsi egy alkalommal ki is jelentette: „azonnal hazautazik, ha nem kapnak megfelelo minosegu ka­­jat”. E fajo vereseg - „egyiptomi csapaskent” keriilt be a magyar focitortenelembe. 1925 oszen Becsben rendez­­tek meg az Amatuene - MTK ta­­lalkozot. A masodik felidoben 2 : 2-es allasnal, Tandler a becsi­­ek vedoje paros labbal ugrott Orth terdebe. A reccsenes meg a nezoterre is felhallatszott. Mol­nar az MTK jobbbsszekotdje azonnal nekiesett Tandlernek es kettot be is huzott neki. Jim Hogan az MTK angol edzoje sir­­va fakadt, Orth Gyuri felesege a paholyban rosszul lett - es a mer­­kozest azonnal befejeztek. A sze­­rencsetlen jatekost a mentok a Hockehegger klinikara szallitot­­tak. Mikor Gyuri ugy ahogy ma­­gahoz tert, a kovetkezdket mond­­ta a kivancsiskodoknak: „Mond­­jak meg Tandlernek, hogy nem tehet az esetrol. ” Lam-lam akkor mas erkblcsok uralkodtak, ma megkoveznek a vetkest. A kor­­haz elott minden este komor to­­meg gyult ossze - mintha kiralyt gyaszoltak volna - tobbsegben becsiek kbziil. A nepszeru jate­­kos tiz honappal a seriiles utan megprobalkozott a jatekkal, de mar nem volt a regi. 1926 juliusaban 50 egyesii­­lettel megalakult a profiszovet­­seg. Az MTK (amely iddkozben a Hungaria nevet vette fel) rajtja nem sikeriilt. Kulonosen a Fradi­­tol elszenvedett vereseg volt faj­­dalmas, de meg ettol is fajdalma­­sabb volt, hogy Orth Gyuri ismet megseriilt. Sokak szerint nem lett volna szabad ilyen koran - a ko­­moly seriilese utan - palyan en­­gedni dt. Kesobb Orth a Budai 33 FC-hez igazolt. A szimpatikus „Hariharom” nem volt vilagmar­­ka, de Gyuri mint mindenkin, aki megkerte dt, segitett rajtuk. Zsor­­tolodtek is a kek-feherek vezetoi, hogy miert engedtek el, de ke­­sobb „megnyugodtak”, mert az egykori golzsak seriilese ismet kiujult. 1930 februarjaban a Nyugati palyaudvaron nagy tomeg bucsu­­zott Orth Gyorgytdl. Szivesebben maradt volna itthon, de nem igen marasztaltak. A tomegben ott acsorgott jo baratja es istenitoje, Salamon Bela is - szajaban az el­­maradhatatlan szivarjaval. Aztan ne maradjon sokaig aranyoskam - intezte hozza az utolso szava­­kat a nepszeru szinesz, aki maga sem sejtette, hogy soha tobbe nem latja eletben legkedvesebb jatekosat. Gyuri konnyezd sze­­mekkel megigerte, hogy majd igyekszik haza. Huszonkilenc eves volt akkor, es minden idok egyik legnagyobb magyar labda­­rugoja. Del-Amerikaban (Chile, Pern) es Portugaliaban edzdskbdbtt. Soha tobbe nem tert vissza Magyarorszagra. A klubszeretet (klubhuseg!) szobrat is megmintazhattak volna Orth Gyurirdl. A magyar olimpi­­ai valogatott a hatvanas evek ele­­jen Peruba is eljutott. Az ott edzdskodd Orth a meccs utan a magyarok dltdzdjebe indult gra­­tulalni. Elsokent a regi „emtekast” Bares Sandort az MLSZ akkori elnoket olelte meg, es csillogo szemekkel dicserte a magyar csapatot: „Csodalatos erzes ilyen jo gardat latni. Az a taknyos Albert - abbol nagy jate­­kos lesz. De kar, hogy nem na­­lunk jatszik. Nem itt Peruban - hanem nalunk az MTK-ban... ” A huszas evek kozepere ki­­alakult a hires Braun-Molnar- Orth-Opata-Jeny dtosfogat. A tri­­biinbn szivarozo Salamon Bela ekkor jegyezte meg: „Ez nem is csatarsor, ez ar any lane”. Bizony e legendas „aranylanc” sok bor­­sot tort az ellenfelek orra ala, s errol foleg a „bosz” fradistak tud­­nanak az emlekek melyvizebol egyet s mast feleveniteni. Pataki Karoly sportujsagiro az 1960-as romai olimpian talalkozott Orth Gyurival. A neves zsurnalisztarol tudni kell, ha netan az ereit fel­­vagna abbol bizony ara zb Id szinu ver folydogalna - annyira elt-halt a Fradiert.- Emlekszel Karcsikam - kezdte Orth a beszelgetest - azon a bizonyos meccsen 11 golt lot­­tiink nektek, es en egymagam ha­­tot! — A szentseget neki! Harminc eve nem talalkoztunk es te maris ezzel kezded. Aztan megoleltek egymast. Szamos alkalommal megte­­kintettem Pesten a sportmuzeu­­mot. E „tarlatnak” mindig sok nezoje akad. Olyan husz ev korii­­li fiuk az egyik kep elott megall­­tak. Nezegettek, megjegyzeseket tettek. A baratommal mbgejiik sodrodtunk es hallgatoztunk. A fiuk nem ismertek a jatekost, meg a nevet sem hallottak. Az egyik meg is jegyezte: „Ez a hosszu kopasz valami tartalek le­­hetett... ” Aztan rohogve elvonul­­tak. Mikor elmentek, mi is meg­­neztiik a kepet - es az a ^eve­­sines hosszu kopasz” - Orth Gyorgy volt. A magyar futball egyik le­­gendaja 1962-ben halt meg Por­tugaliaban. A Benfica, a portugal bajnokesapat egy kort futott a tiszteletere. A sirkoven ennyi all: George Orth 1901-1962 MTK - Hungary. babiAk LASZL6 Akik kizarolag kek-feher szinben lattak a vilagot - Orth Gyorgy (balrol) es mindenkori partfogoja Salamon Bela

Next

/
Oldalképek
Tartalom