Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-02-25 / 4. szám

A hematologiai rendeldben gyakran talalkozik az orvos az olyan esetekkel, amelyek a rendszertelen menstruaci­­os ciklus kovetkezmenyei. A legtobb paciens ahhoz a korosztalyhoz tartozik, amely meg kepes eletet ad­­ni, tehat az un. reprodukci­­os evekben van. Ez az ido­­szak a pubertassal kezdd­­dik (termeszetesen az elso menstruacio elofordulasa­­val) es a klimakteriumig tart, beleertve a terhessege­­ket, a szuleseket es a szop­­tatas idoszakat. A menstruacidrol mar rengeteget cikkeztek, de mint gyakorlo orvosnak az a tapasztalatom, hogy a nok na­­gyon keveset tudnak sajat magukrol. Ezert ez a tema allandoan idoszeru es nem art megismetelni az alapveto tud­­nivalokat, mert nem csupan a lanyok, hanem az idosebb nok is keves isme­­rettel rendelkeznek, iiletve nem ponto­­sak azok. A no kuldetese az anyasag. Ezert a szervezeteben olyan ciklikus valtoza­­sok mennek vegbe, melynek eredme­­nye a pete kepzodese, amely kepes a megtermekenyulesre es olyan feltete­­lek letrejotte, hogy a pete a mehben elhelyezkedjen. A menstruacio csu­pan kiilso megnyilvanulasa ezeknek a ciklikus valtozasoknak. Menstruacionak nevezziik a meh belsejenek rendszeres verzeset, ha nem kovetkezett be a pete megterme­­kenyftese. Az elso menstruacio a pu­­bertaskor kezdetehez fuzodik: 11-12 eves korban es legkesobb a lanyok 16 eves koraig jelentkezik. Nines kizarva, hogy a verzes a szoban forgo ido elott beall vagy pedig kesik. Az ilyen ese­­tekben ajanlatos felkeresni az orvost, tanacsot kerni tole, ugyanis ez valami­­lyen rejtett koros allapotot jelezhet, amelyre a korai, iiletve a kesoi menst­­ruacio figyelmeztet. Az elso verzesek nagyreszt rendszertelenek, tobbnyire az atlagostol hosszabbak a ciklusok, ami a szervezet hormonalis kiegyen­­sulyozatlansagaval fugg ossze. Keve­­sebbszer fordulnak eld rovidebb ido­­szakok es inenzivebb a verzes, mely­nek kovetkezmenye lehet a versze­­genyseg es a fiatal szervezet kime­­rtiltsege. Ilyenkor orvoshoz kell fordul­­ni es gyogykezelesen kell reszt venni, mert a szervezetben hianyoznak a vi­­taminok, az asvanyok es a nyomele­­mek, de elsosorban a vas. A menstruacios ciklus rendszeres­­seget a kozponti idegrendszer, a pete­­feszkek es a meh biztosftjak. Mas­­reszt letezik a visszacsatolas a pete­­feszkek es a hormonok hatasa kbzott. Ciklusa valogatja Ket menstruacio kbzott, tehat a cik­lus kozepen jon letre az ovulacio, ami­­kor az erett pete levalik a petefeszek­­rol. Nemely nd ebben az idoszakban nyomast, iiletve fajdalmat erez az al­­has tajekan, sot meg azt is kepesek megallapitani, melyik az eppen akti'v petefeszek. Ebben az idoszakban megtermekenyulhet a pete, ha nemi kozosulesre kerult sor. Korulbelul negy nappal a megtermekenyites utan, amely meg a petevezetek­­ben megy vegbe, a megterme­­kenyitett pete beagyazodik a mehbe es novekedni kezd. Ha nem tortent megter­mekenyites, a pete meg­­semmisul, es korulbelul tizennegy nap utan a meh nyalkahartyaja kezd levalni, megserulnek az erek, amelyek vereznek es a ver a nyalka­­hartya ma­­radvanyai­­val a hii­­v e I y e n keresz­­tul tavo­­zik. Ez a ciklus rendsze­­resen is­­metlodik. A menstrua­­cio atlagosan negy-ot napig tart, es a verveszte­­seg megkozeh'tdleg 70 milliliter. A menstruacios ciklus tehat a ver­zes elso napjan kezdodik, beletartozik az ovulacio es a kovetkezd menstrua­­cio elotti napon er veget. Altalaban 28 naposak ezek a ciklusok, de nem je­­lentenek kivetelt a 21 naposak sem, tehat a rovidebbek. Elofordulnak akar 35 napos, hosszu idoszakok is. Ha a ciklusok rendszeresek es semmi kii­­lonleges nem tortenik, nines szukseg az orvos felkeresesere. Viszont ha igen eros fajdalmak, gbresok jelent­­keznek, rosszullet, a fizikai aktivitas lehetetlensege elozi meg a verzest or­voshoz kell fordulni, akivel tisztazzak a gydgymodot. Minden nonek rendszeresen fel kellene jegyeznie a menstruacioja da­­tumat. Nem ritka az olyan eset, hogy a nd az orvosnal nem tudja megmon­­dani, mikor verzett utoljara, sot azt sem hany naposak a ciklusai. Pedig ezek az adatok nagyon fontosak bar­milyen rendellenessegnel, legyen szo a verzes intenzitasarol vagy arrol meddig tart. Elsosorban a pubertas es a valtozokorban kell figyelembe venni e tenyezoket. A verzes ritmusaban akkor besze­­lunk rendellenessegrol, ha ket menst­­ruacio kbzott az intervallumok nem rendszeresek: — rovidebb mint 21, iiletve hosszabb mint 35 nap; — ha az emlftett 21—35 napon beltil mindig mas-mas idoszak­­ban jelentkezik. A verzes merteke szerint: — nagyon gyenge menstruacio — 1-2 napig tart; — gyenge verzes — 6-7 napig tart; — nagyon eros — akar 10—14 napig is tart; — amikor a menstruacio elmarad (a terhes­­seg mi­­att, vagy mas ok­­bol — stressz, kornye­­zetval­­tozas, e g y e b betegseg stb.). A teher­­beesesrol jo tud­­ni: nem igaz az az allitas, hogy az elso nemi erintkezeskor nem eshet teherbe a nd, es az is teves allitas, hogy a menstruacio alatt nem terme­­kenyulhet meg. Elenyeszo szazalek­­ban, de akkor is teherbe eshet a nd, ha fogamzasgatlo tablettat szed, iilet­ve egyeb modokon vedekezik a nemkivant terhesseg ellen. Tisztalkodas — tisztulaskor Nagyon fontos a menstruacio alatt a higieniara ugyelni. Mivel ebben az idoszakban nyitva vannak a kulso es belso nemi szervek is, nem ajanlatos a furdes (strandon es kadban sem), de zuhanyozni kell naponta, esetleg tobbszor is. Nem ajanlatos a kozosu­­les sem. Keruljuk ilyenkor a tulsago­­san szuk oltozeket, a tulzott fizikai ter­­helest, mivel ilyenkor a nd szervezete egeszeben legyengul es hajlamosabb a betegsegekre. Legjobb, ha a menstruaciokor bete­­tet hasznalunk, amelyet a kiilso nemi szervekhez helyezunk es gyakran cserelunk. Boltjainkban nagy valasz­­tekban kaphatoak betetek es tampo­­nok. A tamponokat csak olyan noknek ajanlom, akiknek nines semmifele ne­mi betegseguk (folyas, gyulladas). Teljesen helytelen a vatta alkalmaza­­sa, mert nem biztos a sterilitasa, es ezenkivul tapad es maradekai ingerel­­hetik a nemi szervek nyalkahartyajat. Idealis volna minden betetesere utan lezuhanyozni, de sohase feledkez­­zunk meg a kezmosasrol. A betetet csomagoljuk be papirba es dobjuk a szemetbe. Verzes (nem menstruacios) jelent­­kezhet a belso nemi szervek mutese utan, vesztes es mu'vi terhesseg-meg­­szakitas utan, a szules utan kovetke­­zo hat hetben, a valtozokor utan, ami­kor mar a nonek evek ota nines menstruacioja, a terhes noknel, fo­­gamzasgatlo tablettak szedese ide­­jen. Megvaltozhat a ciklus es a verzes intenzitasa pubertas idejen, amikor a ciklus rovidebb 21 napnal, iiletve ha bar rendszeresen, de havonta ketszer jelentkezik. Az atmeneti idoszak (klimax) 45— 50. eletev kbzott all be, de nem kive­­telesek azok az esetek, amikor elobb vagy kesobb. Altalaban jo elorejelzes a lany szamara az anyja klimakteriu­­manak ideje. Van, akinel ligy elmulik a valtozas, hogy semmifele nehezseget nem tapasztal. Vannak paciensek, akik kijelentik: ekkor volt az utolso menstruaciojuk es tovabb semmi. A nok nagy reszet viszont hohullamok, izzadas, idegesseg, depresszio, sziv­­veres, almatlansag gyotri. Ezekhez ja­­rul meg az oszteoporozis, amelynek kovetkezmenyei kesobb jelentkeznek. Ezek a valtozasok a petefeszkek mu­­kodese megszunesenek kovetkezte­­ben (ezek termelik az osztrogen hor­­mont) jelentkeznek. A hormon hianya okozza a felsorolt nehezsegeket. A modern orvostudomanynak ma mar szamos lehetosege van, hogy segft­­sen a noknek ebben a nehez idoszak­­ban, de legalabb ilyen fontos a helyes eletmod kialakftasa. LUBICA PETERAJOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom