Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-02-25 / 4. szám
A nok szerepvallalasa a kozeletben Leginkabb a baloldali beallitottsagu partokat jellemzi, hogy odafigyelnek a nok ardnyos reszveteldre a torvenyhozasban is. Minthogy a Magyar Nepi Mozgalom a baloldali partok koze sorolja magat, a nonap kapcsan kezenfekvo a kerdes, melyet Gyimesi Gyorgynek, a mozgalom elnokenek tettem fel: gondolnak-e arra, hogy a valasztasra jogosultaknak tobb mint a fele no... + Mivel szandekozik a MNM megszolitani a noi tarsadalmat? Milyen aranyban vesznek reszt a nok a mozgalom munkajaban? — Mozgalmunk nepi jellegebol adodoan is kezdettol fogva elkotelezettje a teljes merteku emancipacionak, es ezt jarasi es kozponti szervei osszeteteleben is igyekszik ervenyesiteni. Mozgalmunkban szamos no tolt be kulonbbzo tisztsegeket, persze nem annyi, mint amennyit szeretnenk, mint amennyinek teret tudnank nyitni. Ez azonban nemcsak a mozgalom vezetoinek a hibaja, hisz mi oszinte tisztelettel varjuk mindazokat, akik mozgalmunk nemes celkituzeseiben tenni akarnak valamit. Mozgalmunk programja szamos helyen foglalkozik a csalad, a fiatalok, a nok, a nyugdfjasok problemajaval, mert tudataban vagyunk annak, hogy az egyre vadabb tokes viszonyok kozepette egyre tobben kerulnek hatranyos helyzetbe, egyre tobben szorulnak a letminimum hatarara, es egyre nehezebb az ervenyesulesi lehetoseg az alulrol indulok szamara. Kulonosen hatranyos nagyon gyakran a nok helyzete, akik kozul sokan az elsok kozott veszftettek el munkahelyuket, es foleg a del-szlovakiai jarasokban gyakran szinte minden remeny nelkul varnak, remenykednek, hogy ujfent munkalehetoseghez jutnak. A nok vallan fekszik a legtobb csalad szocialis gondja es a megelhetes megteremtese, a szukos anyagiak beosztasa, a hazimunka vegzese. Sokan kozultik szinte hosiesen viselik a terheket es gondokat, amelyeket odaadasuk es hosiesseguk ellenere is csak tarsadalmi osszefogassal es a szolidaritas elveinek kidomboritasaval lehet megoldani. Mozgalmunk ilyen megfontolasokkal es cellal indul a valasztasokba, mert segiteni akarunk, tamogatni a raszorulokat, azokat, akik biznak bennunk, de azokat is, akik meg ketelkednek oszinte viszonyunkban a szocialisan gyengek iranyaban. Igyekezni fogunk, hogy valasztasi listankon a nok megfelelo kepviselettel es bejutasi remenyekkel szerepeljenek, hiszen ok tudjak a legjobban megfogalmazni azt, amit a parlament a csalad, az ifjusag, de az idosebbek reszere is a legjobban meghatarozhat a maga torvenyalkotasi modszereivel. Nem tekintem anakronizmusnak a nemzetkozi nonap megunnepleset, mert ez korabban is a megkulbnbbztetett tisztelet kifejezese volt azok irant, akik a legtobbet tettek a csalad osszetartasa es boldogulasa erdekeben. Ezen az uj tarsadalmi viszonyok mit sem valtoztatnak, valtoztathatnak. Ezert engedjek meg, kedves nok, hogy a nemzetkozi nonap alkalmabol kifejezzem onok irant oszinte csodalatomat, es tovabbi kitartasra buzdftva tisztelettel koszontsem onoket a magam es a Magyar Nepi Mozgalom neveben. + Mit gondol, miert nem v^llalnak a nok szivesen politikai szerepet? — Ez osszetett kerdes, egyreszt meg nem teljes az emancipaltsag erzese a noi kozossegben, indokolatlanul meg munkal szamos no tudataban a kisebbrenduseg erzese, masreszt mar szinte tradiciova valt, hogy foleg az alacsonyabb muveltseguek idegenkednek a tarsadalmi es politikai tevekenysegtol, ahol attol tartanak, hogy hianyos ismereteik kidomborodhatnak, tovabba a nok elfoglaltsaga nem merheto nyolcoras munkaidovel, es az elfoglaltsaguk, nagy leterheltseglik szinte lehetetlene teszi szamukra, hogy a csaladi gondok mellett a tarsadalmi gondokat is felvallaljak. Tan ez a magyarazata annak, hogy inkabb a gyermekneveles gondjain tullevok vallalnak a nok kozul elsosorban tarsadalmi es politikai szerepet, hacsak nem eppen ez a hivatasuk. + Europa szamos orszagaban, leginkabb a skandinav allamokban kvotak alapjan biztositjak, hogy a kepviselok kozel dtven szazaleka nd legyen. Eroltetettnek, kivitelezhetetlennek tartja-e nalunk egy ilyen rendszer bevezetdset, esetleg feleslegesnek a „kisebbseg” ilyen aranyu kepviseletet a torvenyhozasban? — Barmilyen kvotarendszert demokraciaellenesnek tartok, mert gatolja a szabad versenyt, s a legmegfelelobbek kivalasztodasat. Inkabb arra kell torekedni, hogy a nokkel is elfogadtassuk a politikai es tarsadalmi eletben valo reszveteluk elengedhetetlen szuksegesseget, es nem a gyengebb nemkent, hanem a tarsadalom tobb mint a felet kepezo erokent fellepve „kitermelje” azokat a holgypolitikusokat es vezetoket, akik tudasukkal, ratermettsegukkel es elkotelezettsegukkel tudnak kepviselni a nok erdekeit, es azon partok programjat, amellyel azonosulni tudnak. SZOKE EDIT Az (rok nem hazudhatnak... ...legalabbis en sokaig igy gondoltam. Foleg kamaszkoromban, s a felnotte eres eveiben. Amikor az elolvasott konyv, a magamba szfvott vers, a meglepetest, ujat hozo elbeszeles utan csodalattal, hatartalan tisztelettel gondoltam a szerzdre. Felneztem ra mint emberre, tanitora, kdvetendo peldakepre. Hajlando voltam eletemet hozza igazi'tani. S az evek fordulasaval talalkozgatni kezdtem velt-valos peldakepeimmel. Eldszor veletlenul, majd tudatosan. Legtbbbszor evekig fajtak ezek az erintkezesek-utkozesek, esztendok kellettek, hogy kigyogyuljak a pofonokkent hato csalddasokbol. Az tortent csupan, hogy az fro a valosagban meroben mas volt, mint azt konyve utan vartam, a verseiben kedves es erkdlcsds koltd a valos elet hullamvereseben reg elvesztette tartasat... Fajt, amikor a tapasztalatokat surfto, csodasan megformalt erkdlcsds gondolattal szemben — a valosag durvasaga, mocskossaga acsarkodott. A legborusabb hangulatok hatasara hajlamos voltam-vagyok megbelyegezni a koltdk, irok, muveszek tobbseget: felrevezetik az embed, kicicomazzak a valosagot, es altatjak az olvasot. Pedig a hitvanysag, az allatta vedles mennyi peldajat hordozzak a mindennapok. Ma is! Hanyszor keressuk hiaba, nines jelen az emberi aradatban az Ember, nem ragyog a szellem napvilaga. Vajon szeretunk-e ugy, mint a versekben? Ragaszkodunk-e egymashoz ugy, mint a kdltemenyekben? Megvane jellemunk-erkolcsunk, ahogy a jo konyvekben olvassuk? Szerzoknek es olvasoknak. Persze a konyvek, koltemenyek a legkuldnbdzdbb keppen kozeli'tik meg az Ember temajat. Az is ertheto, hogy mondanivalojukkal peldaerteket kell kepviselniuk, az eszmenyihez kell dsztdndzniuk, a fejlodes lehetoseget kell felvillantaniuk. De az irok, nem (muveszek, politikusok, kozeleti szemelyisegek) kulloghatnak a muveikben vallott erkolcsi ertekek mogott, nem tatonghat koztuk szakadek. Meg akkor sem, ha a fejlodes csodaja talan eppen abban rejlik, hogy eredmenyesebben igazi'tjuk eletunket a megalmodott jobbhoz, a celul kituzott eszmehez! MAZSAR LASZLO
