Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-12-09 / 32-33. szám
logos? Nem jogos? Sz. B. szalatnyai olvasonk felhaborodassal fr leveleben arrol, bogy az ujsagok valotlan dolgokat valosagkent kozolnek. Kerdezi: az ilyen gyakorlat osszhangban van-e az oly sokat emlegetett emberi jogok deklaraciojaval? A sajtoszabadsag kerdesdvel regota es sokat foglalkoztak politikai, jogi es muvelodesugyi szempontbol egyarant. Sokszor volt forradalmi celkituzes is. Pedig a sajtoszabadsag tartalmat illetoen jogi szempontbol nem is tekintheto onallo szabadsagformanak, hanem a lelkiismereti szabadsag egyik megnyilvanulasi modjanak. A lelkiismeret az ember belso tudattartalma. Ennek korebe tartozo gondolat, velemeny, hit stb. jogi eszkozokkel nem szabalyozhato, s csak akkor kerul a joggal kapcsolatba, ha ezek valdsdgkent gyakorlatilag ervenyeslilnek. Igy tehat a jogi vedelem vagy korlatozas csak a gondolatkozlesre, a velemenynyilvanitdsra, a hitvallasra stb. vonatkozhat. A gondolatkozles es velemenynyilvanitas szemelytelen kozvetito eszkozei a konyv, a sajtd, a film es egyeb kep- es hangrogzites es tavkozles. A sajtokozles lehetoseget a jog kozvetett modon segiti eld. Elsosorban tiltja, hogy barki, barmilyen tevekenyseggel, kulon jogszabalyi felhatalmazas nelkul befolyasoljon, gatoljon vagy akadalyozzon valakit a sajtokozlesben. Termdszetesen ugyanekkor ez a tilalom nem ervenyes, ha a kozles jogszabalyt serf, ha allamtitkot, hivatali, vallalati vagy magantitkot nyilvanossagra hoz. A sajtokozles elvileg mindenkit megillet, de gyakorlatilag mdg sines mindenkinek lehetosege arra, hogy gondolatait, velemenyet, szellemi alkotasat sajto utjan kozolje. A sajtoeszkdzok felhasznalasanak vannak gazdasagi, muszaki, szervezesi feltetelei, s nem utolsosorban ideologiai iranyozottsaga is, annak ellenere, hogy sok sajtotermek magat fuggetlennek nyilvanitja. Fuggetlensege ugyanis determinalva van egyreszt a szerkesztosdgi politikai beallitottsagaval, valamint a kiadd politikai felfogasaval. A jog a sajtokozles jogat alanyi jogkent tehat nem tudja biztositani. A sajtoorganumok sajatos monopolhelyzetben vannak, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiadok, a sajtoszervek, a szerkesztosegek belatasatol fugg, hogy mit kozolnek. Monopolhelyzetuknel fogva lehetosdguk van arra is, hogy sajatos modon - torvenyellenesen ugyan - belsd cenzurat gyakoroljanak. A birosag sem kdtelezheti a kiadot a kozlesre felajanlott mu elfogadasara es kozlesere. A sajtoszabadsag ervenyesitesenek azonban megis vannak bizonyos jogi feltetelei es tartalmi korlatai. Sajtotorvenyunk szerint a sajtokozlesnek elsosorban tartalmi korlatai vannak. Nem sertheti az alkotmanyos rendet, a kozerkolcsot, az allam nemzetkozi erdekeit, nem valosithat meg buncselekmenyt, s nem sertheti a szemelyek torvenyes jogait, foleg a szemelyisegi jogokat. A jog a lelkiismereti szabadsag tartalmi felteteleinek az ervenyesuleset kozvetett modon segiti elo, espedig kulonleges kotelezettsegek eloirasaval es a felelossegi szabdlyok alkalmazdsdval. Jogrendunkben ilyen pl. a sajtbkozlesert felelds szemelyek nevenek kotelezd feltuntetese es a valotlan tartalmu kozles utolagos helyreigazitasi kotelezettsege. Ha a kozlessel bCincselekmenyt kovetnek el, vagy masok jogait, illetve torvenyes erdekeit sertik, ugy fennail a bunvadi eljaras lehetosdge, illetve polgari-jogi per inditasa. Jo lenne, ha minden jogserto modon erintett szemely, part, intezmeny elne a torveny biztositotta jogaval es kovetkezetesen vegere jarna a sajtd altal okozott jogsdrtesnek. DR. GYORGY ISTVAN Akarjunk es cselekedjunk E gyes emberek nagyon sokra kepesek, szinte minden sikeriil nekik, amit el akarnak erni, veghez viszik terveiket. Azt szoktak mondani, hogy eros akaratuk van, kitartanak a vegsokig. Ezzel szemben a gyenge ember az, aki nem tud maganak parancsolni, nem tud ervenyesiilni, hagyja, hogy a dolgok ugy rendezodjenek, ahogy a sors megkivanja. Naluk megfigyelhetjuk, hogy erzekenyebbek az atlagosnal, nem kepesek donteseket hozni, alkalmazkodni az egyes elethelyzetekhez. Labilisak es nem kitartoak, inkabb felenkek, felnek a kovetkezmenyektol. Eszrevehetd az akaraterejuk felbomlasa, nem tudjak azt kordaban tartani. A gyenge akaratu egyeneknek legyengultek pszichikai funkeioik, amelyek segitsegevel egyensulyban tudjak tartani magukat kornyezetiikkel, alkalmazkodni tudnak ahhoz. Tudjuk, hogy az ember tarsas leny, a tarsadalom formalja, biztositja szamara azokat a felteteleket, amelyek segitsegevel fejlodik es eleri emberi letenek kiteljesedeset, elerheti azt a szintet, amellyel iranyitani tudja cselekedeteit, akaratat. De azok, akik a sajat belso vilagukban elnek, belso gondolataik hatasa alatt vannak, elvesztik azt a kepessegiiket, amely lehetove teszi a kiilso vilaghoz valo alkalmazkodast, nem kepesek iranyitani magukat, donteseket hozni, ervenyesiilni. Az eros akarattal rendelkezes felteteleihez tartozik az egeszseges szervezet. A gyenge emberek nem tudjak, mit akarnak, nem fontoljak meg cselekedeteik kovetkezmenyeit, elveszitik eletkepesseguket, kuzdoszellemuket. Ahhoz, hogy erosek legyiink, elsosorban az szuksegeltetik, hogy ismerjuk onmagunkat, eniinket. Ha eljutunk ennek felismeresehez, az meg nem elegendo. Fontos, hogy gyakoroljuk onmagunkban, hogy meg jobban megerositstik es allanddan noveljuk onbizalmunkat. Ha az ember tobbszbr ismetli bnmag&ban, hogy „dn vagyok”, erezni fogja, hogy valoban megerosodik enje. Nagyobb fontos, hogy jol odafigyeljiink a kdrulbttunk torteno dolgokra, az allando kapcsolatunkra kornyezetunkkel. Ha azt akarjuk, hogy erosek legyiink, tudnunk kell ellenallni, iranyitani onmagunkat, hogy igy el lent tudjunk allni a gyengesegnek. Az emberektol gyakran hallani, hogy „nem tehet rola, olyan, amilyen”, ennek ellenere inkabb azon kell lenni, hogy legyozziik a gyongeseg erzeset. Ismeteljiik allandoan a „csak azert is, majd en megmutatom, kepes vagyok” frazisokat. Mert ha az akaratunk nem eleg eros, akkor gyengiil az ellenallasunk is es fokozatosan beletorodiink a helyzetbe, keptelenek lesziink nemet mondani es eloreldpni. Es ne feledjuk, hogy az eros akarat hatalmat jelent. Mert aki iranyitani tudja onmagat, az nines kiszolgaltatva masoknak. Akik nem rendelkeznek ezzel a kepesseggel, arra kenyszeriilnek, hogy masok vezessek, esetleg mdg manipulaljak oket. KO LES ELEONORA pszicho/ogus
