Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-12-09 / 32-33. szám

Bartalos Maria Intwicio Mindenkinek van intuicioja. Ha csak ott la­­pul, szunnyad a bensonkben, az akkor is ott van. Fel lehet eleszteni, lehet fejleszteni, es le­­het aktivizalni bizonyos relaxacios vagy medi­­tacids technikakkal. Az intuicidt tanitani nem lehet. Azeri nem, mert mindenkinek sajat ma­­ganak kell megfogalmazni erzeseinek uzenetet. Lexikalis ertelemben az intuicid bsztonbs megerzest jelent, a LENYEGNEK a belso szemlelbdesbol fakado hirtelen, elmenyszeru felismereset. Ez is igaz. Annyit teszek hozza, hogy az intuicid nem mas, mint finom rezges, mely megprobal ve­­liink eszre vetetni erzesszinten valamit, aminek gondolatta kellene formalodnia. Az intuicid mindig eldre figyelmeztet vagy tudat veliink valamit. Bevallom, az intuicidt szivesen nevezem ugy, hogy SUGALLAT. Az intuicid mindig vedeni, ovni akar benniinket, es megtalalja a modjat, hogy elteritsen olyan szandekunktol, ami tulzas, nem jo nekiink, vagy-a mindennel es mindenkivel osszefiig­­go letiinkben - zavart keltenenk bizonyos tetteinkkel masok eleteben, vagy a MIN­­DENSEGBEN. Tehat az intuicid: helyettiink is figyeld olyan BELSO ORSZEM, amely kepes ugy segiteni rajtunk, hogy akadalyoz. Amikor valakinek kibicsaklik a bokaja, el­­torik a keze vagy a laba, akkor akadalyoztatva van. Pedig a baleset elott mar tdbbszor volt az egyre erdsodo erzes benne, melyre meg akkor sem figyelt, amikor megmagyarazhatatlan fe­­sziiltseget, tiirelmetlenseget okozott szemelyi­­segeben. Nem figyelt az intuicid erzesere, s az nem tudott gondolatta valni benne. Nem ismer­­te fel az intuicidt. Ezert nem valhatott gondolat­ta a,,NE TEDD” azt, amit te akarsz, mert nem jo! Zavart keltesz valahol... Amikor nem figye­­liink, egy iddre kenytelen kivonni benniinket a „forgalombdl”, AKADALYOZ. Az intuicid eszkoze a SZIMBOLUM. Bo­­kaficam, labtores szimbolikus jelentese: lassits, ne menj, all j meg! Az emberben azonnal felme­­riil a kerdes, hogy MIERT NE menjek, miert alljak meg, miert vagyok fekezve, akadalyozva a szabad akaratomban? AZ INTUICIO TE VAGY, AMELY HORDOZZA A SZABAD AKARATODAT! Az intuicid az EGODAT FEKEZI, s figyelmeztet, hogy a szabad akara­­todban nem azt tervezted, mint amit az egod diktal szamodra. Az ego csapdaba ejt. Ben­­sonkben az intuicionk ellentete az egonk. Is­­mert az, hogy „Csapdaba estem, a csapda en va­gyok, kiutert esdem, a kiut is en vagyok.” Az intuicid elore figyelmeztet. Azeri alljak meg, mert „csapdaba” eshetek, ha tovabb me­­gyek. Azert fekez az intuicid peldaul bokafi­­cammal, hogy ne menjek tovabb. Azeri ne men­jek tovabb, mert a MARADANDO helyett MULANDOT tennek, vagy eppen mulandot kellene tennem, es idejekoran maradandot aka­­rok alkotni. Mi a mulando es mi a maradando? NEZO­­PONT KERDESE! Reszemrol mulando ez az irasom. Amint befejezem, elmult a gondolatmenet. A mulando irasom kellds kozepen vagyok. De! Ha az olva­­sok koziil valakiben maradando nvomot hagy az, amit ide leirtam, akkor mar volt ertelme fog­­lalkoznom a temaval. Masik nezopontbol is megvilagitom a mu­­landot es maradandot. Polarizalt vilagunkban az ellentetek ke­­reszttuzeben tessziik dolgainkat: nappal-ejjel, feny-sotetseg, hideg-meleg, nd-ferfi, szeretet­­gyulolet, mulandd-maradandd stb. FOGANTATASUNK PILLANATABAN a maradando lelkisegunkkel, szellemisegiink­­kel leptunk a mulando fizikai, anyagi vilagba, testet oltve. Minden mulando tonkre teszi onmagat. A „mulandd” megtapasztalasaval a „maradan­­dd” lelkisegiink es szellemisegiink fejlodik. Az embernek foldi eleteben szellemevel es lelkevel „foldi maradandot”, a „FbIdbn sokaig letezot” sziikseges teremteni, alkotni ahhoz, hogy a „foldi mulandot” kompenzalja. A Fold zart rendszer. Az ember azt hinne, hogy innen hianyzik a zartsag ellenpolusa: a nyitottsag. Minden zart rendszerbol egyetlen ut vezet kifele: a szellem es a lelek utja egyiitt. Az embernek tobb maradandot kell a Fbldon letre hoznia ahhoz, hogy a foldi mulandosagot meg­­tapasztalo fejlettebb lelkisegevel es szellemise­­gevel egyiitt visszalephessen oda, ahonnan jott: a MARADANDOBA. A mulando itt, a Fbldon mulik el, itt hagy­­juk. A maradandot alkoto szellemi es lelki ta­­pasztalatokat pedig visszuk magunkkal, beol­­vasztjuk az EGYSEGBE. Tehat foldi eletiink polarizalt vilagaban he­­lye es szerepe van a mulandonak, a mulandosa­­gunknak azert, hogy a Fbldon marado, foldi maradando ertekeket hozzuk letre, ezaltal fej­­lesztve az emberiseg szellemi es lelki energiait. BELSO ORSZEMUNK - az intuicionk - nevezhetjuk Isteni Szikranak is - erzekenyen kapcsolodik, kotodik a szellemiinkhbz, erzese­­ink es gondolataink utjan. Ezen az uton kesztet benniinket mulando es maradando letrehozasa­­ra. Az intuicid kotodik az empatiahoz, masok helyzetebe valo beleelesi kepessegiinkhoz, a masok megertesehez. Nemely teriileten „alkal­­mazhato, hasznosithato” az intuicid. Ott muko­­dik inkabb, ahol az ember kepessegei a legjob­­bak, vagyis amelyik teriileten az ember a leg­jobban otthon erzi magat. Ahol a legjobban tu­­dunk szellemi es lelki maradando tapasztalato­­kat gyiijteni, arra terel benniinket az intuicionk. Ha minden nap idegesen, rossz erzessel mesz a munkahelyedre, akkor gondolj arra, hogy az intuiciod erezteti veled azt: VALTA­­NOD KELL! AZ INTUICIO KELLO ONIS­­MERETI ES ONFEJLESZTESI IGENNYEL PAROSULVA KAMATOZ­­TATHATO IGAZAN E FOLDI LETUNK­­BEN. Egyetlen maradando van a Fbldon: az ELET. Eletet adok a gyermekemnek, gyerme­­kem az 6 gyermekenek. Unokam unokaja tan meg emlekezni fog ram, es szbvi tovabb az Elet Fonalat. Hit es hajnalvaras J '6 lenne hinni valamiben, va­lakiben. Egetden sziikseg len­ne blzni az erkolcs erejeben. Remenykedni a szerelem szeplo­­telensegeben, patyolat-tisztasa­­gaban, s pillanatra sem ketelked­­ni halhatatlansagaban, ptitolha­­tatlan kiildeteseben. Ujra le kelle­ne terdelni az elotted kitdrulkozo, vad szeretkezesek titkait kinalti Asszony lenye elott. Ontnagunkban is ujra hinni kellene. Blzni eletiinkben, nem szegyenkezni - azert, ami teny­­kent mar mogottiink van meg­­makacsolni magunk annak erde­­keben, amiert meg tehetiink vala­mit. Uj erovel kellene blzni elve­­inkben, igazsagainkban. Szemelyi es kozossegi igazsagainkban. Az EMBERben kellene legin­­kdbb hinni-bizni! A nagy kezdo­­betuvel leirt EMBERben, aki tu­­datosltja: a foldi termeszet leg­magasabban szervezett reszecs­­keje. A legmilveltebb lenye ahhoz, hogy Foldgolytinkert, fejlodese­­ert, biztos jovojeert tegyen is va­lamit. Egyben e planeta legkep­­zettebb laktija ahhoz, hogy a le­­hetd legrafinaltabb eszkozokkel sajat onzo celjainak rendelje ala a termeszet millitinyi lehetoseget. Melyen fejet kellene hajtani azon ember elott, aki erzi-erti a kbrottiink zajlti mozgalmas vilag legtitkosabb es legbensobb rezdil­­leseit is! Kinek szivebbl kitorolhe­­tetlen a seregelycsapatkent tova­­surranti gyermekkori nyari zapo­­rok felvillanyozti elmenye. Aki megsimogatja a szomoru, nagy kerek Holdat, tenyerebe veszi a ti­­tokzatos Csillagokat. Aki kerve­­keri a Halley-ustokost, ha ujra Foldkozelben vandorol, hullticsil­­lag fenylvevel legalabb O emle­­kezzen rd. Jobban tisztelni kellene azt az emberi lenyt, aki Kutyak tekinte­­tet furkeszi, s Majakovszkijjal egyutt dobben meg, ha elesik egy Lti. S izgul, szurkol, sot segiti, hogy felalljon, s paripakent bol­­dogan-szabadon szdguldjon sztyeppeken, pampakon. A nagy­­varos azon laktijat sem szabadna csodabogarnak belyegezni, aki reggelente a hajnalvaras (megle­­het egy jobb nap remenyeben) el­­menyeert dll ki a betonrengeteg­­ben megbuvo lakasanak erkelye­­re. Hatekonyabban kellene ten­­niink annak erdekeben, hogy egy­re tobbet fejtsunk meg az Elet nagy talanyabol. Hogy ertsiik, s esszeriien iranyitsuk, rendszer­­be foglaljuk cselekedet-zuhataga­­inkat, sokiranyu, kusza mozgas­­kenyszertinket. Hogy ertelem, feny, a szellem napvilaga marad­­jon tenykedesiink nyomdokai­­ban... Ur Isten! Mennyi ohaj, temer­­dek kivansag! S nines hossza-ve­­ge. Kozdmbosseg, eroszak, gyuld­­let - meddig ernek arnyaitok? Mennyire tompitjatok el liikteto vilagunk legszebb rezduleseit? S van-e ertelme egyaltalan a gyermeteg hajnalvarasoknak!? mazsAr laszlo

Next

/
Oldalképek
Tartalom