Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-12-09 / 32-33. szám
„ L 6 r i ” Lorant (Lipovics) Gyula roppant kemenykotesu centerhalf volt. Granitkemenysege nemcsak a focipalyan, hanem a civil eletben is kozismert volt. 6 akkor es oda kuzdotte fel magat, amikor es ahova akarta. Ez a fanatikus es fantasztikus akaratero edzoi palyafutasa soran is surun megmutatkozott. menynek bizonyult - nem csak mint sportcsillag, de elsosorban mint karizmatikus egyeniseg, akiert rajongott a kozonseg. Foleg a gyengebb nem kepviseloi. Mellesleg, minden harmadik olasz no vele akart megismerkedni... Meg Amerikaban is bolondultak erte, ami nem csekelyseg. Ott 6 volt Schwarzenegger utan a legnepszeriibb europai. Nemcsak a nok rajongtak erte. Alberto is imadja a szep lanyokat. S rajtuk kiviil az izletes olasz eteleket es a jo borocskat. Ami arrol vail, hogy izig-verig olasz. Es nagyszeru szinesz. Felismerte, hogy egy igazi csillag akkor ragyog igazan, ha nemcsak a silecen erti a dolgat, a nezokjobban dijazzak ktilon kis bemutatojat: azt, hogy leterdelve megcsokolja a havat, ha teljes kimeriiltseget szinlelve zsakkent eldol, ha levetkozik... Sokszor, persze, nem vette eszre, hogy athuppant a hataron, nem tudott merteket tartani. A szakkozepiskolaban haromszor megbukott, negyedszer nem is probalkozott az erettsegivel. Volt ugy, hogy ebedre hat szelet hust evett. Amikor ezt szemere vetettek, azzal tiltakozott, hogy az etel elete egyetlen drome. Ket evvel kesobb, amikor a Csendes-oceanon tdltotte szabadsagat, nyolc kilot szedett fol. Miamiban, ahol ugyancsak szabadsagolt, haromszaz dollaros biintetest szabtak ki ra a rendordk. Erre is volt valasza, mondvan, hogy ezek az egyenruhas urak nem ertettek meg, hogy az autok kdzott mulesiklast gyakorolt. Otthon karabineri-igazolvanya ellenere majdnem racs moge keriilt: baratnojevel Cortina d’ Ampezzoba igyekezven kocsijaval kozlekedesi dugoba keriilt, mire kidobta a tetore a veszjelzot, es elhajtott a sorakozo autosor mellett. „Kollegajanak” sem volt humorerzeke, hetmillid lira birsagot kellett fizetnie. Tomba - az olimpiak hose Zajlott korotte az elet, egy viszont mindig szent volt szamara - az olimpia. Az otkarikas jatekok kiilonos varazst jelentettek a tiizes olasz szamara. 1988-ban Calgaryban megnyerte a mu- es driasmulesiklast is, negy evre ra Albertville-ben csaknem sikeriilt a csoda, hogy megvedje mindket bajnoki cimet. Egyetlen szepseghibaja volt a dolognak: a mulesiklasban a norveg Jagge megelozte. 1994-ben Lillehammerben viszont csodaval hataros modon lett eziistermes: az elso futam utan meg a tizenkettedik helyen allt - ket masodpercnyi hatrannyal, a masodikban szinte vegigrepiilte a palyat. Naganora ismet nagyon kesziilt. De ezuttal szerencseje cserben hagyta. A mulesiklasban csunyan bukott s megiitdtte magat. Bar a fajdalomtol torzult arccal megprobalta a lehetetlent, de latvan, hogy csak 17. a miilesiklas elso kore utan, inkabb visszalepett. Harom hetre ra viszont megnyerte Crans Montanaban a Vi lag Kupa utolso mulesiklo versenyet. Ez volt otvenedik, s egyben utolso Vilag Kupa-gyozelme... SEB6K margit Sokaig csatart - tobbnyire jobbszelsot —jatszott. Ragyogo fizikai felepitese, mintaszeru allokepessege jelentette azt az alapot, amelyre mestere, az Aranycsapat sziildatyja, Sebes Gusztav barmikor szamithatott. A magyar nemzeti tizenegyben 1948 es 1955 kozott 37-szer szerepelt. Lorant Gyula focipalyafutasa a Szombathelyi FC csapataban kezddddtt. Innen keriilt Erdelybe, a hires Nagyvaradi AC-hoz. A NAC - vagy az akkori „Pece-parti Parizs” gardaja - 1944-ben videkiek koziil elsokent magyar bajnoksagot is nyert. Olyan kitiinosegek fociztak az akkori varadi csapatban, mint Vecsey (kesobb Voinescura romanositottak a nevet), Perenyi, Bodola, Barna, Sarvari, Demenyi, Bonyhadi. Az utobbibol Badesent akartak „csinalni”, de 6 inkabb gyorsan abbahagyta a focit, minthogy „romanra valtson”. „Lori” 1946-ban a NAC-tol Aradra keriilt. E csapattal roman bajnoksagot is nyertek 11 ponttal a bukaresti Carmen egyiittese elott. Az aradi csapat penzzsakja a dusgazdag Neumann baro volt, aki rovid idon beliil az aradi textilgyarral a hatterben - meg az allamositas elott - Romania legjobb csapatat hozta ossze. Igy az aradi focistak az orszag legjobban fizetett sportoloi voltak. Ennek ellenere a baro irodaja elott, mindig varakozott egy jatekos - megpedig „Lori”. El-eljart a fonokhoz egy kis plusz penzert, erezven, hogy a baro szimpatizal vele. Amikor Lorant megkapta a jussat, odaszolt a gazdag gyarosnak: „ Baro ur, adj a nekem az osszes penzet, mert jonnek a „ voros betyarok” es azok elveszik magatol. ” El is vettek... 1948-ban a roman valogatottban kilenc (!) magyar nemzetisegii jatekos szerepelt az akkori Csehszlovakia (2:1) ellen. Ezen a meccsen Lorant nem volt a kiizdok kozott, hanem jatekostarsaval Toth Matyival feljottek Budapestre. Utjuk a nagy multu munkascsapatba a Vasasba vezetett. A magyar valogatott mezet 1948-ban huzta eloszor magara es eppen a romanok ellen. A romanok balszelsoje Iordache amikor megtudta, hogy ellenfele Lorant lesz, inkabb helyet cserelt a jobbszelso Barthaval. Az otvenes evek agyba-fobe ajnarozott legenysege - marmint a csapat aszai - a magyar bajnoksagban is kiilon ellenallasban reszesiiltek. Igy aztan tobbszor is elszabadultak „lancaiktol”, mint pl. 1954-ben Sztalinvarosban (ma Dunaujvaros). Lorant folyamatosan „ertekelte” a jatekvezeto teljesitmenyet. Mast, negyedennyi szemtelensegert regen kiallitottak volna, de Lorant is kiilon kategoriaba tartozott. Vegiil a bird megsokallta a dolgot es raszolt:- Lorant ur, elvalunk, ha ilyeneket mond! De Lorant a helyzet magaslatan tronolt.- Micsoda?! Le akar menni? Arrol szo sem lehet! Ki vezeti akkor a meccset? Hat ilyen volt Lorant Gyula stilusa. 1953 majusaban, Romaban merkozott meg az akkori „verhetetlen” magyar valogatott az olaszok elleneben, egy stadionavato talalkozon. Az „azurrik” a 90 ezres kozonsegiikkel a hatuk mdgott oriasi erovel tamadtak. Kiilonosen a kozepcsataruk Galli „csipkedte” magat. Egy alkalommal 16 m-rol sistergo bombat eresztett meg, es Grosics Gyulanak minden tudasara sziikseg volt, hogy elharitsa a golveszelyt. Puskas ingeriilten kurjantott hatra:- „ Lori”! — megmondtam, hogy a taliannak el lesz torve a laba! — De azt nem mondtad, hogy melyik...-A jobb laba, te...- Kosz, igy mar minden tiszta. Tenyleg minden tisztazodott. Galli egy tulkemeny Lorant belepo utan messzirol elkeriilve a velevalo talalkozast. S igy lett a nagybol (Galli) kicsi (Piccolo)! 1954 dszen ismet ellatogatott a roman valogatott Budapestre. Sebes Gusztav felhivta fiai figyelmet arra, hogy miutan szocialista orszag ellen jatszanak, azt a bizonyos „regulat” tartsak be. A masodik felidd kozepeig rendjen is zajlottak a dolgok. Aztan a magyar 16-os elott egyszerre iitkdzott a levegoben a romanok baldsszekdtoje Ozon es a granitkemeny Lorant... A nagy csattanas meg a diszpaholyban helyet foglalo Rakosi Matyasekhoz is felhallatszott. Ket hordagy sem volt elegendo a roman jatekos „letakaritasahoz”. A talalkozo utan Sebes szovetsegi kapitany kerdore is vonta Lorantot.- Guszti bacsi - felelte tajtekzo indulattal „Lori” - kepzelje el, a roman szidta a kommunista anyamat. A jol ertesultek meg hozzatettek a tortenethez a kdvetkezoket: meg az Erdelyi-bajnoksag soran - ugy 1844-ben - Ozon egyszer csunyan betartott Lorantnak. „Lori” tiz evet vart arra, hogy visszafizesse a kolcsont. Kivarta... Lorant Gyula 1963-tol (ekkor disszidalt), sok penzt keresett edzoi palyaja soran az akkori NSZK-ban. Latszatra ugy latszott, hogy egyenesbe jott. Elhatarozta, hogy meglatogatja (1981) Eszter lanyat es Pestre kesziilt. Ekkor erte a halal a gorog bajnokcsapat kispadjan. BABIAK LASZLO Lorant szalfa termete nemcsak a zold gyepen nott meg magasabbra. A kepen - balrol a masodik - a brazilok ellen gyoztes (1954) csapatban
