Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-12-09 / 32-33. szám

Az Apponyi-kctstely Ha Nyitrarol Nagytapolcsany fele kereke­­diink utnak, es Nyitradarazs utan jobbra leka­­nyarodunk, utunk ket hegymegi - egykoron szinmagyar - falut is erint; Menyhet es Bedet. Am utunkat folytatjuk tovabb es nemsokara a Tribecs-hegyseg egyik nyulvanyan, 333 meter magasan felbukkan az apponyi varrom. Miutan a var fokozatosan elromosodott, 1645-ben utolso lakoja is elhagyta es lekolto­­zott Nagyaponyba, az idokozben felepiilt Apponyiak kastelyaba. A kastely reneszansz eredetu, de az idok folyaman barokk es romanti­­kus stilusban restauraltak, atepitet­­tek. A harmas szarnyu emeletes epulet sarkain tornyok, bastyak ekeskedtek; kdruldtte szep angol­­park, furdomedence 6s a szazadelon teniszpalya is epiilt. Tobb neves la­koja koziil elsosoron Apponyi An­­talt (1782-1852) kell megemlite­­ntink, aki a Becsben alapitott hatal­­mas konyvtarat, konyvgyujteme­­nyet eldszor Po­­zsonyba, majd Nagyaponyba kol­­toztette. A konyv­­tarnak kozel har­­mincezer kotete volt, beleertve a Zay-csalad konyveit is. A konyvtarat Apponyi Lajos (1849-1909) tovabb gyarapitotta, de alapitott tizenket fero­­helyes korhazat (Margit korhaz) es leanyneve­­lo-int6zetet is. Sajnos, vallalkozasai nagyon igenyesek voltak, a leanyintezet es a korhaz fenntartasanak erdekeben a konyvtar nehany kotete kalapacs ala keriilt. A londoni aukcion (1892) 24 kodex es sok-sok okirat tala 11 uj gaz­­dara, de ezek a probalkozasok is csak nagyon keveset segitettek Apponyi Lajos anyagi gond­­jain. A kozseg templomahoz epitett sirboltban pihen osei kozbtt a kastely es a konyvtar utolso tulajdonosa Apponyi Henrik (1884-1935), ahi­­res vadasz es politikus. Eletpalyaja igen gazdag es mozgalmas volt. Budapesten doktoralt, majd az oxfordi egyetemen folytatta tanulmanyait. Verbeli uriember, verbeli fonemes, a legjobb korokben forgott, baratai maharadzsak es koz­­tiszteletben allo szemelyisegek, politikusok voltak. Sajnos Trianon utan teljesen visszavo­­nult a politikai elettol, a gazdalkodashoz na­gyon keveset ertett, inkabb vadaszgatott. Vada­­szott Szudanban (1924), majd Indiaban (1930), de bebarangolta fegyverrel a kezeben a Himala­­jat es Tibetet is. Vadaszutazasairol konyvet is irt; mint mondotta edesanyja kedveert vetette papirra vadaszelmenyeit. Apponyi Henrik halala mindmaig tisztazat­­lan. Egyesek szerint meggyilkoltak, masok sze­­rint viszont onkezuleg vetett veget eletenek, al­­litolag sok-sok adossag terhelte vallait. Barmi­­kent tortent, a megvaltoztathatatlan teny marad szamunkra, hogy szallodai szobaja­­ban Berlinben 1935. december 5-en eletenek sugara kihunyt es ezzel a hires, fonemesi Apponyi-csalad csil­­laga vegleg lehanyatlott. Apponyi Henrik utodok nelkiil adta at lelket a teremtonek. A lehullott csillag azonban lea­­nyi agon, hacsak rovid idore is, meg­­iscsak felragyogott. Kereken otven esztendovel ezelott 1938. januarja­­ban, viharos es romantikus szerelem utan Apponyi Geraldine es I. Zogu (1895-1961) Albania kiralya eskii­­vojere keriilt sor. A kiralyi meny­­asszony az eljegyzes alkalmaval a „Feher tulipan hercegnoje” cimet kapta es vilagga ropitette a sajto hi­res mondasat: „Az akarok lenni az albanoknak, aki Erzsebet kiralyne volt a magyaroknak!” Sajnos a sors nem engedte meg, hogy igeretet valora valtsa, az 1939-es olasz invazio elsoporte Albaniat, Geraldine kiralyne gyermekevel kulfoldre me­­nekiilt... Kanyarodjunk vissza az Apponyi­­konyvtarhoz es nezziink utana annak, hogy mi tortent Apponyi Henrik halala utan. Nos, a konyvtar az egyik rokona Karolyi Lajosra szallott, aki nem taplalt kiilonosebb von­­zalmat a konyvek irdnt, inkabb penz alakjaban szerette volna latni az er­­tekes konyveket. Nem is habozott soka, 1939-ben Pragaba szalli­­tottak arveresre a mintegy 10 ezer kotetet. A hi­­rek szerint mintegy ezerharomszazat adtak el beldle, a tobbi, marmint az eladatlanok soha nem keriiltek vissza Nagyaponyba. A masodik vilageges utani koztarsasagban sem fektettek kiilonosebb sulyt a konyvtar megmentesere. A megmaradt konyveket a Matica slovenska vette gondozdsaba, Turocszentmartonban kotdttek ki vdgiil. A falu­­muzeum - kis kastely a kozseg szeldn - orzi a konyvtar paranyi toredeket, 1700 kotetet. Ez az egykoron hires Apponyi-konyvtar nagyon halo­­vdny maradeka... A kesei vandor az Apponyi-kastely romlott, tonkrement latvanyaban sem tud gyonydrkod­­ni. Az angolparkot benotte a dudva es a gaz, a fak letort gallyai nagyon sanyaru latvanyt nyuj­­tanak. Nagyaponyban megalit az ido, vagy in­kabb visszafele, az enydszet iranyaba halad. motesiky Arpad (A szerzo fe/vete/ei) Kilatas a kdnyvtarbol ESB3 Grof Apponyi Geraldine, Albania exkfralyneja Appahyi Henrik '

Next

/
Oldalképek
Tartalom