Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-12-09 / 32-33. szám
Munkanelkuli vagyok, tehat lovok? „Uraim jegyezzek meg!" - mondta Putanko tanar ur, es felemelt kretas ujjain szamolni kezdett. ..Eloszor. Az angolok mindig megsegftik a barataikat! Masodszor. Az angolok mindig a barataik megsegitesere indulnak! Harmadszor. Az angolok mindig elkesnek." A mondast szomoru kozjatek juttatta eszembe, s bar tavol alljon tolem vilagunk anyagi es szellemi osszefuggeseinek, ertekeinek biralata, a sajatos esztetikai es erkolcsi ertekek mellett nem mehetiink el szo nelkiil. Mar csak azert sem, mert mint Goethe mondotta volt: lelkunk melyen valamennyien gbrogok vagyunk. S mint ilyenek, azert csak-csak atorbkitettunk bizonyos ertekeket. Bizom benne, hogy az ember sajat ertekeinek megbecsiilese eppugy jellemzo korunkra, mint a munka ertelmebe vetett hitiink, valamint a szemelyes es tarsadalmi boldogulas dialektikajanak megertese. Bizom benne, hogy tarsadalmunk emberkozpontu es demokratikus. Meg akkor is ha olyan esetekrol hallok, hogy egy fiatal ferfi puskaval felfegyverkezve bemegy volt munkaadoja irodajaba, es tobbszori lovessel vegez vele. Mert felmondott neki. Egy masik felakasztotta magat. Az ok: a felmondas. Mindez kozvetlen kornyezetiinkben esett meg olyan emberekkel, akiket ismertiink, akikrol nem gondoltuk volna, akiket ezek szerint megsem ismertiink. Mint ahogyan a tarsadalmi mechanizmusokat, szocialis vedohalokat es ezzel kapcsolatos torvenyeket sem igen. Csak azt tudjuk, hogy a mi erdekiinkben hozzak oket (segitenek mint az angolok), mindig elbveszik, ha sziikseg van ra, es mindig lemaradnak egy lepessel. A szocialis helyzetrol, a munkanelkiilisegrol, annak okairol szamtalan cikk, jelentes, kimutatas jelent meg, a polgarnak megis hianyerzete van. Kulbnosen, ha hirtelen az utcara keriil. A baj merteket es jelentoseget jelzi talan az is, hogy maga a Vilagbank is szembehelyezkedik a hagyomanyos allam doktrinajaval es bovebben fogalmazza meg az allam fo szerepeit. Mint az 1997-es jelentesbol (melynek cime World Development Report 1997.) is kitunik, ot alapveto feladatot hataroz meg a mindenkori kormanyzatok reszere: a torvenyesseg alapjanak lerakasa; olyan politikai kornyezet fenntartasa, amely nem torzlt, es amely a makrogazdasagi stabilitast biztosltja; beruhazas az alapveto szolgaltatasokba es az infrastrukturaba; a sebezhetok vedelme; a kornyezet vedelme. Ha szukitiink a teman es raterunk az allam szocialpolitikajara, ezen beliil a szocialis kiadasok es segelyek kerdesere, akkor kideriil, hogy az utobbi evekben a segelyezes a szocialpolitika legfejlodobb agazatava valt. Ugyanakkor rengeteg a kifogasolni valo, hiszen joggal varhato lenne a segelyezes korenek szelesitese es az adminisztrativ kapacitas szinvonalanak emelese. Szamonkerheto a segelyek szinvonala, es a lassitott eljarasok a szocialis jogok alkalmazasaban. Visszaterve az emlitett esetekhez, nyilvan nemcsak szocialis teren vannak lemaradasok es nem ez az egyetlen kezeloje a jelensegnek. Az oktatas- es kulturpolitika legalabb annyira reszese es felelose az ilyen tetteknek. Csak az ontudatos polgarok kollektiv ontudata eltetheti azt a kulturat, amelyet uj demokrataink az uj kor hajnalan igernek nekiink. Lassan ketezer eve... HOGYA GYORGY A vak enekes vezet utamon A minap bekopogtatott szerkesztosegiink ajtajan egy fiatal lany:- Rigoova Eva vagyok, szeretnek elmondani onoknek egy tortenetet, nem vilagrengeto dolog, nekem megis az eletemet hatdrozta meg ez az esemeny... Nehany szoval felvazolta azt a majd tiz evvel ezelotti esetet, aztan megegyeztiink, hogy egy-ket napon beliil ujra felkeres minket, de akkor majd a fenykepeket is hozza. Mar masnap ott volt. Mondokaja, igy elso hallomasra valoban nem volt szenzacios, arrol szolt, hogy egy tinedzser rajongo bejut kedvence bltozbjebe, s aztan nehany napot a tarsasagaban tolt. A zeneszek tudjak csak, mennyire nem egyediilallo ez a jelenseg. Azonban az ordog itt is a reszletekben buvik meg. Eva tizennegy eves volt 1989 majusaban, amikor Stevie Wonder, a vak enekes Bees utan es Budapest elott Pozsonyban koncertezett. Nekem is volt szerencsem ezen a felemelo hangulatu koncerten ott lenni, tanusithatom, hogy minket, pozsonyiakat, szlovakiaiakat ezen a koncerten csapott meg elbszor a szabadsag szele, hiszen addig ide elvonalbeli nyugati enekes, egyiittes be nem tehette a labat. Melysegesen megertem tehat a kis tini lelkesedeset es azt, hogy a koncerttel nem erte be. Mindenaron az enekes kozelebe szeretett volna ferkozni. Addig-addig nyomult elore ez a jegy nelkiil bekerult lany a stadionban, mig a szinpad kozvetlen kozelebe nem ert. Ott aztan „noi” cselhez folyamodott: rosszulletet szinlelt, s egy pohar vizet kert. Igy keriilt a koncert vegere a szinfalak moge, az oltozbbe egy hangosito fiu segedletevel. Stevie Wonder kedvesen elbeszelgetett vele, Eva enekelt is neki egy dalt. Elmondasa szerint nagyon megtetszett az enekesnek a kislany hangja, ha Amerikaban elne, azonnal alkalmazna ot vokalistakent... De hat Eva nem ott elt. Pozsonyban lakott elvalt edesanyjaval es negy testverevel. Ertheto: zeneiskolara ilyen kbriilmenyek kozt nem futotta nekik, pedig a kislany minden alma az volt, hogy enekesno legyen. Es talan nem csak ez volt a gond. Egy atlagos ciganycsaladban nem sokat torbdnek azzal, hogy a lanygyermek valamit is szeretne. Menjen ferjhez, szuljon gyerekeket... Ma huszonharom eves. Nem ment ferjhez, nines gyermeke. Elettarsaval Nagymagyaron el, eskuvbkon, ciganylakodalmakon enekel. Es ket eve zongorazni tanul - hogy kepzett enekesno lehessen. Eva harom boldog delutant tbltott a nagy enekes es legsziikebb kore tarsasagaban. Talan azert is volt olyan boldog, mert valaki vegre meghallgatta... SZOKE EDIT
