Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-11-25 / 31. szám
Jegmaddr (Alcedo ispida) Repiilo dragakonek mondjak. hiszen hatoldalan smaragdzold es zomancos fenyu kek szfnek tobzodnak. A zdmok. alig rigonagysagu madar eros toralaku csorrel rendelkezik. Vfzpartok lakoja, s amikor gyors szarnycsapasokkal a viz tiikre felett repul. akkor hallatja vekony „tiit-tiit” kialtasat. Izland es a Skandinav allamok kivetelevel Europa-szerte elofordul, sot Azsiaban egeszen Japanig megtalalhatoak alfajai. Nalunk az allando madarak csoportjaba tartozik. Fellelheto mindenhol a vizek kornyeken, tortenetesen megpillanthatjuk, ahogy a vfz foie nyulo agon strazsal. Figyelve es varva az alatta elhuzo halzsakmanyt, melyet villamgyors bukorepiilessel. olykor vfzalamerulessel szigonyoz. Az ujjnyi halacskaval aztan visszaszall orhelyere, s nyomban elnyeli a kihalaszott falatot. Inseges ldoben - telvfz idejen - a befagyo tavakat. holtagakat kenytelen elhagyni s a kemeny fagyokat kihuzni melegvizu csatornaknal, illetve a Nagy-Duna zajlo szakaszain. Meredek vfzparti agyagfalakban keszfti feszkeloiiregeit. Ez egy kb. 100 cm hosszu vajat. vegen a kiszelesftett koltoureggel. Aprilisban mar teljes a 6-7 fehe'r tojast tartalmazo feszekalj. Az inkubacio hiisz napig tart. A koltesben mindket ivar reszt vesz. A kikelt fiokak 25 nap elteltevel mar ropkepesek, s csakhamar elkezdik onallo eletiiket. Vizek minosegenek indikatora. Szamos europai orszagban csokkend jegmadarallomanyt regisztralnak, ami a vizek szennyezettsegere vezetheto vissza. Fo' taplaleka az apro hal, vizi rovarok. Vedett madarunk. mely szmpompas tollruhaja miatt olykor sajnos bekeriil a preparatormuhelybe, aztan felelotlen egyenek lakasaba. A porosodo preparatum aztan nehany ev elteltevel a molyok taplalekanak esik aldozatul - semmisiil meg. Lam. mennyivel szebb kint a szabad termeszetben, a toparton gydnyorkodm tollas baratunkban! Rokonmadar a szalakota (Coracias garrulus). Csokanagysagu azurkek szinpompaju tollazattal. Elterjedese eszaki hatarat a Karpatok vonala kepezi. Nalunk a ritka fajok koze tartozik. Aprilisban erkezik a tavoli Afrikabol s folyoparti odvas fakban. feketeharkaly elhagyott feszekodvaban kolt. Taplalekat nagytestu rovarok kepezik. A predat lesbol, ravagassal fogja el. Szorvanyos elofordulasa reven szigoruan vedett madarunk. (Merops apiaster) Aprily Lajos, a neves kolto fgy jellemzi: „Ekes tollii szivarvany madarak, fuvola-futtyel ringva szallanak...”. Utal a rigonagysagu karcsu madar elenk szfneire, hangutanzo nevere, mely a „gyur-gyurr” hangsorbol jott letre, valamint a kecses hullamzo repiilesre. Europai elterjedese mediterraneum-cen-trikus. Koltoteriilete elsosorban az Iberiai-felsziget, Olaszorszag es a Balkan. Hazank a gyurgyalag eszaki elterjedesenek hatarvonalan helyezkedik el. Sfksagok, dombvidekek madara. Folyok szakado partfalai es homokbanyak fo feszkelohelyei. Tajainkra a gyurgyalag majus elejen az utolso vandormadarakkal erkezik meg afrikai teli szallasarol. Csoportosan tunnek fel nehanyszaz meter magassagban repiilve, mikozben hallatjak jellegzetes hangjukat, mely tilinkoszeru. gurgulazo s mar akkor jelzi a kozeledo gyurgyalagokat, amikor meg meg sem pillantottuk oket. Erkezesiik utan alkalmas helyeken hozzalatnak a feszekiiregek kivajasahoz. Flomokbanyak meredek falaiban egymashoz kozel telepesen feszkelnek. A feszkelotiregek me'lyse'ge atlagban 1.5-2 m kozott van. A bebuvdnyflas atmeroje 5-6 cm. Az iiregek elkeszftese a tojo es a him kozremukodesevel juniusban befejezodik. Ekkorra mar teljes a feszekalj az 5-7 hofeher gombdlyded tojassal. Mivel a kotlo madarak az elso tojas lerakasa utan azt szorosan iilik, a kikelo fiatalok fejlettsegben s tollruhaban nemileg kiilonboznek egymastol. Az etetest mindket sziilo vegzi. A taplalekot, a repiilo rovarokat hala kituno repiilesiiknek, villamgyorsan vadasszak. Gyakran alacsonyrepiilesben. kozvetleniil a szoldk felett suhannak s lepkeket, szitakotdket. poszmeheket s egyeb fullankosokat - olykor meheket is zsakmanyolnak. Napos idoben csaknem szakadatlanul a taplalek utan repdesnek, s csak elvetve pihennek meg az akacfakon, villanyvezetekeken. Julius vegen, augusztusban mar a fiokak is kirepiilnek, elkezdodik a koborlas. Tobb csalad is osszeall. Neha Ogyalla es Szentpeter hataraban akar szaz peldanyt szamlalo csapatokat is latni. Aztan megindul az oszi vonulas. Mint kivalo repiildk, athuznak a Balkan-felszigeten, az Egei-tenger szigetei menten, majd a kisazsiai partoktol kiindulva, a Nilus vonalat tartva erkeznek meg Kozep-Afrikaba. E sorokat l'rva ujra Aprily Lajost idezhetem. ki kedvenceitol emi'gy bucsuzik: „Azott mezokrol szall az oszi szag. Hol jarsz te mar, gybnyoru gyurgyalag? Lobogva keklo deli eg alatt, arany sugar villantja tolladat." A gyurgyalag szinpompas latvanya, repiilesi muveszete, erdekes eletmddja, kellemes hangja mind-mind olyan te'nyezok, amelyek nem tehetik a jo erzesu embert madarunk ellensegeve. Az amugyis szigoruan vedett madar aktiv feszkelohelyeit, a homokbanyak hasznosftasat a koltes alatt fontos atmenetileg szimeteltetni. Ennek ideje junius-augusztus. STOLLMANN ANDRAS (Danko Stefan felvetelei)
