Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-11-25 / 31. szám

Ellenallo a szervezetiink? Szervezetiink egyedisegenek egyik jellemzoje, hogy kepes vedekezni az idegen anyagokkal szemben. Ezt a kepesseget immunitasnak nevezziik, azt az osszetett tortenest, amely az ellendlldsi valaszt adja meg, pedig immunreakcionak hivjuk. Az immunitas fo hordozoja a limiatikus szovet. Ennek a feladata, hogy felismerje az idegen anyagot, a jovore vonat­­kozoan is megjegyezze azt, es hogy ellenanyagokat hozzon letre. Az ujsziilott tulajdonkeppen semmif61e sajat ellenanyaggal nem rendelkezik, a sziileskor az anya test6bol kerul az 6 szerveze­­tebc bizonyos tartalek ellen­­anyag. AzUn idovel, term6szetes modon (a mikroorganizmusokkal vald 6rintkez6s sordn) keletkez­­nek az un. termeszetes ellen­­anyagok. Az egy6n igy alkalmaz­­kodik a kornyezetehez, hogy tul­­eljen. Ezert ebbdl a gyakorlati tenybol kiindulva nem sziikseges a gyermeket steril tiszta komye­­zetben tartan i. Az ellcnanyagok akkorjdnnek 16tre, arnikor a szer­­ves strukturdk behatolnak a szer­­vezetbe, 6s az ember a sajat ^Ha­ga” szerint vagy kepes vedekez­ni, vagy pedig a vdddanyagok hi­­anya miatt az immunitas kiilon­­bdzo fogyatekossdgai nyilvAnul­­nak meg. Az ellenanyagok hianya ugy tukrozodik, hogy az egy6n nem kepes lekiizdeni bizonyos beteg allapotot. Az un. immundeficit a kuldnbbzo betegsdgekre vald haj­­lamban mutatkozik meg. Leg­­gyakrabban ismetlddo fertozdsek, csuzok, ekcemak, aknek formaja­­ban, de ezzel fiiggnek ossze az al­­lergias megbetegedesek is. Nem mindig sziiksdges azon­­nal antibiotikumok utan nyulni vagy igenyes gyogymddot alkal­­mazni. Gydgyszertarainkban ele­­gendo keszftmdnyt kinalnak, me­­lyek segitenek novelni szerveze­tiink ellenAlldk6pess6g6t. A meg­­eldzes jobb, mint a szoban forgd betegsdgek ismdtelt vagy hosszd ideju gydgyitasa. Termdszetes, hogy igyek­­sziink egeszsdgesen 61ni. Kezdve az etkezds, a napirendiink, az eletmodunk alakitasaval, egeszen az esszeru tAplalkozAst elosegitd kiegeszltok alkalmazasaval. Szervezetiink edz6s6t nUr gyer­­mekkorban el kell kezdeniink: a gyakori tartdzkodAs a friss leve­­gon, a rendszeres pihenes, a ki­­szelloztetett szobaban vald alvAs, a szaunazAs, az elcgendo friss gyiimolcs 6s zbldsdg fogyasztAsa- mindezt eldsegiti. Megeldz6sk6ppen olyan k6- szitmenyeket kellene fogyaszta­­nunk, amelyek hozzAjArulnak:- a felso 16guti szervek gyul­­ladAsos megbetegedesenek meg­­elozdsehez;- a virusos 6s fertdzd beteg­­segek megakadalyozasahoz;- a mar meglevo bdr 6s nyAl­­kahartya gyulladAsAnak elnyoma­­sahoz;- a faradtsag (fokepp a kroni­­kus) Iekiizd6s6hez;- a testi 6s szellemi teljesito­­k6pess6g ndvelesdhez;- az izomzat novekedes6hez 6s kondicidjAnak megtartAsAhoz;- az idos szervezet jo muko­­d6s6hez;- mutetek, balesetek, kroni­­kus betegsdgek utAn a szervezet regenerAcidjAhoz;- a szlv- 6s 6rrendszert pozi­­tivan folyAsoljAk be. Tartsunk otthon antioxidAn­­sokat, olyan anyagokat, amelyek lekotik a szabad gydkoket (C- 6s E-vitamin, betakaroten, szel6n). Osszel es a t61 folyamAn naponta kellene fogyasztanunk multivita­­minokat. Az akn6, az ekc6ma 6s az allergia eset6ben nem hagyjuk ki a cinket, amelynek az egesz szervezet anyagcserejcben igen fontos a szerepe. Az idosebbek­­nek, de fok6pp az Atmcnetben 16- vd ndk szAmAra igen fontos a kal­­cium, legjobb magndziummal kombinalva. A vegetarianusok a taplA16kukat a B-komplex vitami­­nokkal 6s feherjekkel, esetleg vassal eg6szfts6k ki. Kitiind a mehpempo, amely minden sztik­­s6ges aktlv anyagot tartalmaz. Nagyon hat6kony a megeloz6s­­ben, 6s az emlitett betegsegek, valamint a szervezetben feltetele­­zetten bekovetkezo elvAltozAsok gyogyitasaban, de nem hianyoz­­hat a csdkkent ellenallokepesseg helyreAllitAsa folyamAn sem. A fokhagyma nagyon jo a megfAzA- sos megbetegedeskor, eldsegiti a kdhbgdst. Ma mAr kaphatd tablet­­ta formajaban is es ennek nines tipikus illata. Alkalmas a kolesz­­terinszint csokkentdsere, javitja a verellAtast a v6gtagok 6s a fej ere­­iben, valamint enyhe antibiotikus tulajdonsaga is van. Megvaltozott az 61etstilusunk 6s mAs az eg6szs6giinkrdl vald komplex gondoskodas is. Na­­gyobb szerepe van a megelozds­­nek, amely bizonyara hozzAsegit az egy6n szervezetdt 6ro civilizA- cios hatasok lekiizdesdhez. MondhatnAnk: mindez penzbe kerill. De gondoljAk meg: ha ci­­garetta, alkohol, stitemeny 6s a tobbi „finomsAg” helyett az eg6szs6ges dletmddra kolten6nk, jobban meg6rn6. DR. LUBICA PETE RAJOVA Ketszer merj, egyszer vagj! Az agresszivitas az ember tu­­lajdonsagai koze tartozik. Minden­­kiben van hajlam, hogy eroszakos, agressziv legyen, arnikor nem tud uralkodni indulatain. Tobbnyire nem azonnal nyilvanul meg, ha­­nem kellenek hozzA un. „16kesek”, amelyek az agresszivitast a fel­­szinre hozzak. Eldszor csak mer­­gesek, felindultak vagyunk, du­­hongiink valami miatt, amit vi­­szont tudomasul vesziink, de nem mutatjuk ki. Ez esetben az ag­resszivitas el van fojtva. Idovel a felgyiilemlett problemak, gondok miatt valamilyen modon kimutat­­juk erzeseinket, karomkodunk, ve­­szekediink, es ekkor mar a kornye­­zetiinknek sines ketsege afelol, hogy mergesek vagyunk. Elarulja azt tovabba az arckifejezesiink, mozdulataink, a kiilonbozo grima­­szok, az osszehuzott szem stb. Ad­­dig, amig szavakkal, vagy a felso­­rolt modon fejezziik ki a felgyii­­lemlett belso fesziiltseget, serto­­dottseget es igazsagtalansagot sze­­melyiink ellen, valamint a meg­­alaztatast, addigjo, mondhatnank, addig uralni tudjuk a helyzetet, kordaban tudjuk tartani erzesein­ket. Sokszor felgyiilemlik az em­­berben annyi minden, hogy elvesz­­ti onuralmat es ugy reagal, mint egy bomba. Szinte erzi, hogy fel­­toltddott 6s most mar a szetfeszii­­les hataran van, amelybol nines visszaut, ki kell engedni. Nem ke­pes visszafojtani az indulatokat es lehet, hogy eppen egy olyan em­­berre tamad, aki az utolso cseppet dntdtte a poharba, es persze nem is erti, mi is tortent valojaban, mi6rt bantja ot az illeto. De ugyanakkor a tamado is meglepodik, hogy nem kepes visszafogni magat, uralni er­­zeseit. Ezt kesobb aztan meg is banja. Ezert nagyon fontos, hogy mindent tisztdzzunk es ne fojtsunk magunkba semmit sokaig, hanem inkabb kerjiink tanacsot, segitse­­get. Kerdezziink ra a dolgok lenye­­gere, hogy valojaban miert is tor­­tent ugy, ahogy. Tisztaban kell len­­niink azzal, hogy nem alomvilag­­ban eliink, ahol minden simdn megy, hanem nap mint nap talal­­kozunk az elet valos oldalaval, amely tele van probldmakkal, aka­­dalyokkal. Es ez a valosag nagyon gyakran kegyetlen tud lenni sza­­munkra, amivel termeszetesen sza­­molni kell es tudatositani azt. Mint ahogy azzal is, hogy minden em­ber maskeppen eli meg az egyes szituaciokat, kiilonbozo a gondol­­kodasmenetuk es nem mindenki a logika torvenyszerusegei alapjan cselekszik. Neha ugy tunik, hogy egyesek szinte keresik a problema­­kat, bsszetiizeseket, mikozben minden a feje tetejere all kdrulot­­tuk. Az emberek tobbsegere jel­­lemzo, hogy sajat erdekeit helyezi eloterbe, sajat celjai elerese a leg­­fontosabb szamara. Ezt figyelem­­be kell venniink, es prdbaljuk megerteni, miert ugy cselekedtek, ahogy, kepzeljiik magunkat a he­­lyiikbe. Fontoljuk meg reakcioin­­kat! Mindent sorjaban, lepesrol 16- pesre oldjunk meg, mikozben nem tilos kimondani a NEM szot sem, ha eppen olyan dolgot kell veghez­­vinniink, amelyre nem vagyunk kepesek es segitsegre szorulnank. HOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Oldalképek
Tartalom