Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-11-25 / 31. szám
kA felsdelefanti pctloskolostor Regi megsargult okiratok orzik, hogy Felsoelefanton hajdanaban, 1369-ban Elefanti Dezso fia, Mihaly mester letrehozta a remete Szent Pal Rendi Tarsashazat. A paloskolostor az idok folyaman tobbszoros atepittetesen esett at, mignem a mai formajat elnyerte. Peldaul a tor ok idokben menhelykent es vedelmi erodkent is szolgalt, igy hat 1636-ban ennek megfeleloen erositettek meg, de f el evszazaddal kesobb, 1636-ban ujra atepitettek. A barokk epiteszeti stilus viragzasanak hatasara 1774-ben a kolostor ismet uj format kapott. 1786-ban II. Jozsef, a kalapos kiraly feloszlatta a polos rendet, ra egy esztendore a kolostort teljesen kiiiritettek, miditai az lassan-lassan enyeszetnek indult. Sz erencsere a mult szazad elso fertalyaban az Edelsheim-Gyulai grofok megvasaroltak a kastelyt (1836), termeszetesen ismet felujittatasara, atepitesere keriilt sor, hogy a szereny rendhaz reprezentans kiilsot nyerjen. Ennek folyaman igyekeztek megorizni jelleget, a falakat diszito szobrokat, dombormuveket es freskokat meghagytak. Amde kanyarodjunk vissza egy picit az idoben, amikor meg a remeterendi kolostorban viragzott az elet, amikor a rendtagok, jeles ferfiak komoly filozofiai es egyeb tanulmanyokat folytattak. Kevesen jegyzik ma mar, hogy a felsdelefanti remetekolostorban sziiletett a Kalapos kiraly cimu vers, szerzoje a borongos, bus hangu kolto, Anyos Pal, akit a „halovany hold” koltdjenek is neveznek. Mai szemmel nagyon nehezen tudom megerteni, hogy a kolto miert tartotta zordnak es kegyetlennek a Tribecs-hegyseg nyajas hegykoszorujat. Anyos Palt, a pesti irodalmi korokben is ismert koltot Budarol varatlanul az elefanti rendhazba rendeltek. Talan a kolto gondolta legkevesbe, hogy majd egykoron a hegyek kdzott meghuzodo, tavoli kolostornak lesz lakoja. Az irodalmi korokben sok a talalgatas Anyos Pal varatlanul tortent athelyezesevel kapcsolatban. Sokan ugy velik, hogy Anyost biintetesbol kuldtek az eldugott kolostorba, am eletrajziroja, Csaszar Elemer szerint Anyost rendje azert kiildte Felso-Nyitra videkere, mert bevett szokas volt, hogy a palosok remeterendje rendszerint elkuldte tagjait tavolabbi videkre, szo szerint remeteskedni. Kulonben Anyos Elefantrol irott leveleiben nagyon sokszor elofordul a „remeteskedes” fogalma, es kesobbi leveleiben is igy emlekezik Felsoelefanton toltott napjaira. A lenyeg az, hogy a fiatal szerzetes budai tarsainak elhagyasa utan nem tudott megszokni a Nyitravolgyi kolostorban, nem tudott beilleszkedni kornyezetebe, iszonyatosnak tartotta a tajat es ez nagy hatassal volt lirajara is. Egy rovidke idezet is errol tanuskodik: ...ho fedi hertzes videkemet Melyet a szuntelen erdok surusege, Hegyek magossaga, volgyeknek mely sege Isszonyuva teszen nezdk latasanak. Mennyit kell erezni itt egy poetanak? Aki egyszer is ellatogat Felsoelefant videkere, az elso pillantasra meggydzodhet, hogy Anyos pesszimizmusat nem a videkben, kornyezeteben kell keresniink, hanem melyen a lelkivilagaban vannak gyokerei. Es az sem fedi a valosagot, hogy a palosok teljesen elzartan, maganyosan eltek volna, es a kiilvilaggal nem erintkeztek. Anyos Pal is eleg gyakran megfordult a szomszedos nemesi kuriakban, kiilonosen a szalakuszi Bartakovics csaladot latogatta szivesen, ahol lanyok is voltak, akik igyekeztek mindig a kolto kedveben jarni, mai szohasznalattal elve udvaroltak neki. Nem csoda, hiszen Bacsanyi Janos leirasabol tudjuk, hogy Anyos jol megtermett, izmos fiatalember volt, az area szabalyos es hosszukas, az orra gbrogbs metszesu, egyenes. Magas homlokara szoke hajtincsek hullottak, allat szakall koritette; ugyan tdsgyokeres magyar csaiad sarja volt, de a leiras is bizonyitja: az Anyosok tobbnyire az igazi german tipushoz tartoztak. Anyos Pal eleteben figyelemre melto esemenynek szamit, hogy 1872-ben, Szent Istvan napjan a nyitrai vartemplomban 6 tartotta az tinnepi szentbeszedet. Szerzetesi hivatasa mellett rendkivtil jo szonok volt. A vartemplomban megtartott „szonoklata” sokaig beszedtema volt, kiilonosen az asszonyok koreben. A feketeruhas szerzetes nemcsak ekes szolasaval, hanem termetevel, kiillemevel is meg tudta hoditani hiveit... Ma a felsdelefanti paloskolostorban tiido es leguti betegsegeket gyogyitanak sikerrel. A kastelyt kdriiloleld hegyek es a park friss levegot, tide kornyezetet nyujt a betegek szamara. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetelei)
