Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-11-25 / 31. szám
Hetrol hetre Az esely Bauer Edit irja a Szabad Ujsag hasabjain, hogy amikor a MKP elfoglalta helyet az uj szlovak kormanyban, egyik kollegaja igy sohajtott:- Segitseg, gyoztunk! Ha ugyanebben a stilusbna folytatnam irasomat, megkonnyebbiilve magam is elmondhatnam, hogy most mar az MKP lesz az, amely a Magyar Nepi Mozgalomnak szant szerepet a szlovakiai politizalasban eljatssza. Az esely tehat a szlovakiai magyarsag szamara megadatott, s ami tortent, lenyegeben nem megelepd. Egy hosszabb folyamat eredmdnye, amelynek egyik jele volt tobbek kozt a Magyar Ndpi Mozgalom letrejotte is. Mindinkabb nyilvanvaldbba valt, hogy az a politika, amelyet a MKP-ba tomoriilt politikai erok az elmult negy ev alatt kialakitottak, komoly nemzetisegi konfliktusok kirobbanasa ndlkiil nem folytathatd. Es ezt a robbanast a szlovakiai magyarsag nem kivanta. Hogy miert, annak boncolgatasaba most ne meriiljiink. Az se lehet a celunk, hogy az altalanos szlovakiai valtozasok melyebb elemzesebe fogjunk. Maradjunk a magunk gondjainal. Politikusaink mar sokfele ineses szerepet kigondoltak szamunkra. Voltunk mar allamalkoto tarsnemzet, merleg nyelve stb. Nem sorolom. Amikor allamalkotok lettunk, elfeledtiik Szlovakia onallossagat megszavazni, s ezzel orok „erdemeket” szereztiink a szlovak nemzetiek szemeben, amikor pedig a merleg nyelvenek hittiik magunkat, semmifele merleg nem mukoddtt az orszagban. Legyiink hat vegre azok, akik 1918 ota vagyunk: szlovakiai magyarok! Es illeszkedjunk bele Szlovakia allampolgari kbzossegebe, mint ahogy azt masok teszik. Vegezziik mindennapi civil teendoinket, teljesitsiik kotelessegeinket, es ha valami bant, ha valami faj, forduljunk orvoslasert az arra illetekeshez, ne szaladjunk rdgton Brusszelbe, Stassburgba, Budapestre, mert az ilyesmit egyetlen orszagban sem szeretik kulonosebben. 6s most mar a „mi minisztereink” se fogjak kedvelni, mert ok is ott iilnek Szlovakia kormanyaban. Az e fajta „nezetvaltas” persze, amelyrol Varagya Szilvia ir (Szabad Ujsag 45.sz.), elkerillhetetlen. „Ujra meg kell elegedniink - irja csalodottan hogy megint mi, magyarok huztuk a rovidebbet. Igaz, kormanypart vagyunk. De vajon megeri-e? Hatasos lesz-e a politizalas, ha mar az elejen lemondunk alapveto kovetelmenyeinkrdl, celjainkrol?” Mondhatnank: ebben a vilagban mindcnnek ara van! Csakhogy ez nagyon olcso valasz lenne Varagya Szilvia ketelyeire, hiszen a vagy-vagy kerdesre sohasem ilyen egyertelmuen mered elenk az eletben. A vagy-vagyban ott az esely is, a lehetoseg, es a lehetosegben, ha elsz vele, ha nem, ott a felelosseg. Felelos leszel akkor is, ha a feladatot vallalod, akkor is, ha nem vallalod. Az elet igy allit kelepceket szamunkra. Ha megfutamodsz, mindenkeppen vesztcs leszel, es a felelosseg elol sem menekiilhetsz. De ha a feladatot batran felvallalod, ott az eselye annak, hogy nyersz, es akkor valami hasznosat tcttel nem csupan a magad, masok szamara is. Ezert lenyegeben kozel jar az igazsaghoz Bauer Edit, amikor a MKP mostani vallalkozasat Jehetoseg es kockazat”-kent mindsiti. De a merkozes meg hatra van, es az esdly mindaddig esely marad, amig a merkozes le nem zajlik. Talan konnyebben menne minden, ha nalunk is „drukkerek” nelkiil zajlana az osszecsapas, mint Budapesten a Fradi-Ujpest meccs. Csakhat ilyesmi a politikaban nem lehetseges. Meg aztan nem is lenne helyes, hiszen itt felig-meddig forditott a helyzet: a kdzonseg, a koznyilvanossag az, amely a rendetlenkedo politikusokat kordaban tartja. Felteve persze, ha egymast kblcsbnbsen fel nem piszkaljak. Mert ez is megeshet, megesik es meg fog esni a jovdben. Az emberek es politikusok tobbsege ugyanis nem kepes elhinni, hogy a problemak nagy reszet nem lehet egyertelmuen, egyszer s mindenkorra megoldani, hanern csak pillanatnyi idore es kulonbbzd modozatokkal, es a megoldott problema is uj problemakat vet fel. Ezzel a tennyel bizony az uj szlovak kormanynak is szamolnia kell, annal is inkabb, mert osszeteteleben tulsagosan tarka, es az egyes reszei nagy mertekben autondmak, vagyis a kozds erdektol fuggetlenul, sajat kriteriumaik es tapasztalataik alapjan probalnak minden kerdest eldonteni. Ezt tenne, ha tehetne a MKP is. Csakhat nem teheti, mert akkor az esely vegleg eluszik. Igy hat az eredeti tervenek, elkepzeleseinek nagyobb, fontosabb reszerol le kell majd mondania. Ez az, ami Varagya Szilvianak maris gondot okoz. 6s gondot fog okozni az MKP taboraban masoknak is. A regi gondok melle tehat ujak is csatlakoznak majd (lasd Romania peldajat), hogy tovabb csokkentsek azt az eselyt, amely amugy is csekely, de mcgis csak esely a szlovakiai magyarsag szamara. SZOKE JbZSEF Az otodik evszak -Igy neveztek annak idejen Amerikaban a tevet, minthogy az emberek egy evszaknyinal is tobb idot tbltbttek elotte. Fenykoraban szebb nevekkel is illettek, ablak a vilagra, mondtak. Csakhogy amit ebben az ablakban latunk, egeszen mas, mint ami akkor tarult elenk, ha sajat ablakunkon kitekintiink. Itt egykedvu arcokat, csellengo, kaba ifjakat, koldusokat, szomoru oregeket latunk - vagy eppen a mar megszokotta valt robbantast. A teveben meg - akarmennyire szidjak is - mindig tortenik valami. Hazassag, szerelem, armany... Minden napra jut egy szappanopera, nehany gyilkossag, termeszeti katasztrofa (aldozatokkal), fegyveres osszetuzes, eroszak es vitamusor - politikusokkal. Van, amikor ezek izgalmasabbak, mint a foci, a focival ellentetben nem ket ellenfel all szemben egymassal, hanem tobb, igy a szurkolok is tobb taborra oszlanak. A focitol meg abban is kiilonboznek a politikai vitamusorok, hogy a labdarugok (tobbnyire) csak a labdaba rugnak. A nezo (az ember) nem azert til le a kepemyo ele, mert muvelodni akar (korabbi felmeresek ezt allitottak), hanem mert szorakozasra vagyik. De akar akarja, akar nem, tevezes kozben a latokore is bovtil. Bosszankodunk a sororzatok ostobasagan, de azert vegigiiljiik - mert hatha eppen ebben a reszben sikerul a Bestianak meghoditania az imadott ferfit, es megvarjuk az utolso hiradot is, mert hatha eppen akkor jelentenek be valami fontosat, peldaul, hogy megerdsodott a korona. Volt egy idd, amikor az szamitott modemnek, aki szamuzte otthonabol a tevet. A hatvanas evekben jobb tarsasagban nem volt ildomos bevallani, hogy megnezett a teveben egy krimit. Akkoriban az entellektiiellek egyetlen kiallitas megnyitasat sem mulasztottak el, ott szorongtak minden premieren, szinhaz- es hangversenyberlet-tulajdonosok voltak, az osszes irodalmi folydiratot jarattak (es olvastak), a konyvesboltokat torzsvendegkent latogattak - felretettek nekik a legujabb konyveket. Melyen eliteltek a papucskulturat... Ma mar nines olyan haztartas, ahol ne talalnank (legalabb egy) tevekesziileket. Termeszetesen szineset, taviranyitasut. Vegervenyesen lejart a tevetagadd sznobizmus kora. Komoly es elfoglalt uzletemberek is bevalljak, hogy szivesen leiilnek a fotelba es valtogatjak a csatomakat. Kikapcsolddnak, lazitanak. A politikusok meg egyenesen imadjak a tevet. Termeszetesen akkor, ha ok iilnek a kepemyo tuloldalan. Szines kepemyo (legalabb hetvenket centi atmeroju), sok csatoma, sok musor, gondolhatnank, de tevediink. A kulonbbzd csatomakon nem kiilonbozd a musor: ugyanaz a naiv amerikai sorozat lathato gazdag emberek szenvedeseirol vagy veres leszamolasokrol, autosiildbzessel koritve - valamennyi csatoman. A kiilonbseg csak az idopontban van. A nagykovet asszony azert nem dicsekedhet annyi rajongoval, mint a pampak kiralya, hogy a fiat kereso Mariat ne is emlitsiik. (Aki szeretne ujraelni az izgalmakat, most vegigsirhatja az ismetlest). Csak tudnam, miert olyan magas a teveelofizetesi dij! Hogy nem a bemutatott filmek vetitesi joga keriilne ennyibe, az biztos. Szerintem az alkotok meses osszegeket fizetnek a tevetarsasagoknak, hogy hajlandok musorra tuzni a remekmuveknek tartott kiselejtezett alkotasokat. A kesziilek (talan megelegelve a sok butasagot) neha bemondja az unalmast. Olyankor az ember mindig felsohajt: de jo, legalabb piheniink egy kicsit. A mama megkerdezi a gyereketdl, hogy mi volt az iskolaban (nem kell izgulnia Stefani fiaert, hogy megtalalja-e...), a parjahoz is van egy-ket kedves szava (kozben eszebe jut, hogy a Bestia milyen ujabb gonoszsagot eszel ki...), es vegre fellapozza azt a konyvet, amit karacsonyra kapott. Mert a teve az olvasast is kiszoritotta - hangoztatjak a tevezes (kis szamu) ellenzoi. Sokan az ujsagot is csak azert vasaroljak, hogy elolvassak a - tevemusort. A teve idorablo. Fuggoseget okoz. Szenvedelybetegseg. Tiltasa elvonasi tiinetekkel jar. A szerelem jogat nem lattam. Most megy az ismetles. Gyorsan bekapcsolom a tevet. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA
