Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-11-25 / 31. szám

Nehez az ujrakezdes A lelepo jar! * Onkenyeskedo munkaltatok * Hatranyos helyzetben a nok Amig csak a kiilfoldi hiradasok­­ban hallottuk a jniuikanelkuh'seg szot, toliink tavolinak ereztiik tartalmat. Csupan akkor kezdtiik tudatosftani mi is rejlik mogotte, amikor a szukebb kornyezetunk­­ben valaki az utcara keriilt vagy pedig mi magunk veszitettiik el dllasunkat. Aki atelte ezt a „val­­tozast", axuiak nem kell bizony­­gatni, milyen szornyu erzes, mi­lyen lehetetlennek es kiszolgdlta­­tottnak erzi magdt az ember. Az­tan kovetkezik a menekiiles az egyediili biztos helyre: a munka­­iigyi hivatalba. Mert itt legaldbb meghallgatnak es ha munkdt nem is tudnak adni azonnal, leg­aldbb eligazitanak: hogyan to­­vabb.- Sokszor mar akkor felkeresnek benniin­­ket, amikor meg csak sejtik: kozeleg a veg - mondotta dr. Henrietta Klobucnikova, a pozso­­nyi elso varoskeriileti munkaugyi hivatal ta­­nacsadojanak munkatarsa. — Az emberek fel­­nek, hogy elvesztik allasukat, bizonytalanok, hogy belathato idon beliil sikeriil-e ismet elhe­­lyezkedniiik. Felkeresnek bennunket olyanok is, akik egyszeruen nem birjak elviselni a mun­kaltato kenyet-kedvet. Elmondasaik szerint az uj cegtulajdonosok egy resze csak a sajat hasz­­nat nezi, alig van tekintettel a dolgozokra. Azok pedig vagy vallaljak az adott felteteleket es minden aron maradnak, vagy pedig ok maguk mondanak fel. A komolyabb szakkepzettseget nem igenylo munkaknal ebbol a munkaltato nem csinal nagy iigyet, mondvan: majd jon a kovetkezo. Mindig akadnak olyanok, akik az alacsonyabb berert is haj landoak dolgozni. Ez­­zel a helyzettel gyakran visszaelnek.- Tehat a munkaviszony ketfelekeppen szun­­het meg...- Igen. Megegyezessel, vagy pedig felmon­­dassal. A munkaltato csupan atszervezes cimen vagy pedig a munkafegyelem sulyos megserte­­se miatt mondhat fel. Megegyezessel tulajdon­­keppen barmikor megszuntethetd a munkavi­szony, de ha ezt a munkaltato kezdemenyezi es az atszervezessel indokolja, ugyanugy koteles a torveny szerint a dolgozo kethavi beret „lelepo­­kent” kifizetni. E kotelezettsege alol nines kive­­tel. Ami pedig a felmondast illeti: az emlitett ket ok johet szamitasba, de azzal, hogy a fel­­mondasi ido alatt is koteles a munkaltato mun­kat biztositani az alkalmazottnak, es ugyanugy ki kell fizetnie a lelepot, mint a megegyezessel megyszuno munkaviszony eseteben.- A munkaviszony megsziinteteset gyakran elozik meg konfliktusok - kapcsolddott a be­­szelgetesbe munkatarsa, Gabriella Koudelkova. - Vannak olyan munkaltatok, akik a vegsb „lehetoseg” jogan meg arra is vetemed­­nek, hogy az utolso honapokban a dolgozok fi­­zetesehez nyulnak, csokentik azt. Az ilyen elja­­rasuk torvenyellenes. Indokolatlanul, a munka­­vallald tudta es irasos beleegyezese nelkiil ezt nem tehetik meg. Raadasul ezzel a modszerrel ketszeresen roviditik meg a dolgozot. Nem eleg, hogy kevesebbet fizetnek neki, meg a munkanelkiili segely osszeget is befolyasoljak ezaltal.- Hogyan? - A munkanelkiili segelyt az utolso harom havi kereset alapjan szamitjak ki. Tehat, ha ala­csonyabb a fizetes, a segely osszege is kisebb.- Milyen segelyre jogosult a munkanelkiili es mennyi ideig?- A jelenleg hatalyos torveny szerint a mun­­kanelkilli segely osszege az elso harom honap­­ban az utolso atlagfizetes 60 szazaleka, a to­­vabbi idoszakban pedig az atlagfizetes 50 sza­zaleka. De azt meg hozzatennem: a segely ma­­ximalis osszege nem haladhatja meg a minimal­­ber 1,8-szorosat, tehat az 5400 koronat. Azt az idoszakot, amely alatt a munkanelkiili jogosult a segelyre, aszerint allapitjak meg, hogy hany eve fizette a munkanelkiilisegre vonatkozo biz­­tositast. Ha 15 evnel rovidebb ideig, akkor 6, ha 15-tol 25-evig, akkor 9, ha pedig 25-evnel hosszabb ideig, akkor 12 honapon keresztiil kapja a munkanelkiili segelyt.- Persze ennek alapvetd feltetele, hogy az illetot a munkaugyi hivatalban nyilvantartsak...- Valoban igy van. A munkaviszony meg­­sziinese utan het naptari napon beliil kell az al­­lando lakhely szerinti munkaiigyi hivatalban je­­lentkezni — valaszolta dr. Henrietta Klobucnikova. - Ott megprobalnak megfelelo munkat javasolni. Tapasztalatunk szerint na­gy on kevesen bontjak fel a munkaszerzodesii­­ket azert, mert jobb, elonyosebb munkahelyet talaltak, es folyamatosan dolgoznak tovabb a masik cegnel. Inkabb az fordul elo gyakrabban, hogy nem viselik el a munkaltatot, megegye­zessel otthagyjak a vallalatot, de az ilyen ese­­tekben a munkanelkiili segely folyositasanak idotartama harom honappal csokken.- Meg mas modon is „keserltik” a munka­­vallalok eletet?- Elofordul, hogy a munkaltato nem hajlan­­do kiadni a volt alkalmazottja iratait. 6 az ilyen esetben is bejelentkezhet a munkaiigyi hivatal nyilvantartasaba, de egyuttal a birdsaghoz kell fordulnia jogorvoslatert. A munkanelkiilinek ilyenkor eloleget folyosit a hivatal, majd a biro­sag dontese utan - a pert rendszerint a volt dol­gozo megnyeri - a volt munkaltatonak rendez­­nie kell tartozasat. A dolgozo iratainak vissza­­tartasa miatt 500 ezertol 1 millio koronaig terje­­do biintetest rohat ki a birosag a munkaltatora.- Milyen egyeb torvenytelensegekkel talal­­koznak munkajuk soran?- Peldaul igen kbriilmenyesen bannak a munkaltatok a vegzbsbkkel. A legnagyobb hat­­ranyuk, hogy nem rendelkeznek a kivant gya­­korlattal. De hat hoi szerezhettek volna praxist, ha eddig iskolaba jartak? Arrol is gyakran elfe­­ledkeznek a cegek, hogy az iskola befejezesetol ket evig vegzoskent kell tekintenitik a fiatalok­­ra. Tehat veliik csupan meghatarozatlan idore - megpedig probaido nelkiil - kothetnek munka­­szerzodest. Minden masfele munkaszerzodes veliik kapcsolatban a Munka Torvenykonyv­­enek megszegeset jelenti, s miatta biintetes ro­­hato ki az illetekesekre.- A masik, hasonloan hatranyos helyzetii csoportot szerintem a nok alkotjak - egeszitette ki Gabriella Koudelkova. - Az iskola elvegzese utan azert nem kellenek, mert nines kello gya­­korlatuk. Par ev elteltevel azert nem megfelelo­­ek, mert valoszinii, hogy ferjhez mennek, es egy ideig gyermekiik mellett maradnak majd. Ezt koveti a „kisgyermekes anyuka” korszak. Mire viszont felcseperednek a gyermekek, elszallnak az evek, a negyven fele kozeledo holgyek pedig mar „kimennek a divatbol”. Otvenen tul viszont a munkaeropiacon nem ervenyesiilnek. Hat nem kesz diszkriminacio ez?- A munkaugyi hivatalok dolgozoi viszont mindenkinek megprobalnak segiteni...- Sajnos probalkozasaink nem mindig sike­­resek, s ez nem elsosorban rajtunk mulik -foly­­tatta dr. Henrietta Klobucnikova. — A munkalta­tok kotelesek bejelenteni, ha van szabad mun­­kahelyiik. De ki ellenorzi, hogy ezt megteszik­­e? Mas do log az, hogy ugyan az igenyiiket el­­juttatjak a hivatalhoz, mi felkinaljuk a nalunk munkat keresonek, de arra nem kbtelezhetjiik a feleket, hogy szerzodest kossenek. Sem a ceget arra, hogy vegyek fel az illetot, ha a tulajdonos­­nak elso latasra nem szimpatikus, sem pedig a munkat keresot, hogy vallaljon el olyan mun­kat, amely szamara nem megfelelo. Sokszor mennek a munkat keresok olyan vallalathoz, ahol a meghirdetett helyet mar elfoglaltak, de a mi nyilvantartasunkban meg szerepel a kinalat. Nem kenyszerithetjiik arra a tulajdonosokat, hogy naprakeszen informaljanak a megvaltozott helyzetrol.- Az is teny: minel hosszabb ideig van va­laki munka nelkiil, annal nehezebben talal allast - mondotta Gabriella Koudelkova. - Fel ev utan olyan hatranyos helyzetbe keriil, melyet mar szinte le sem tud kiizdeni. A kovetelme­­nyek gyorsan valtoznak es nem kepes lepest tar­­tani azokkal. Hat honap utan a diplomasoknak is ajanlunk csak kozepiskolai vegzettseget igenylo munkat, vagy pedig az erettsegizettek­­nek igenytelenebb foglalkozast. Szerintem a le­­nyeg az, hogy senki se maradjon otthon, ne zar­­kozzanak el, ne elegedjenek meg a segellyel, mert az ujrakezdes egyre nehezebbe valik. DEAK TERtZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom