Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-11-11 / 30. szám
Tortenelmi tanulsagok A Magyar Kulturalis Tarsulas Rozsnyon a haladd ha^gyomanyok erdekeben, a Sarlo-mozgalom megalakulasa 70. evforduloja alkalmabol, orszagos emlekiilest rendezett. Felmeriil a kerdes: mi ujat mondhat ma a tarsadalomtudomany errol a mar sokak altal vizsgalt es sokszor vitatott es megvitatott mozgalomrol? Bevezeteskent megemlitjuk: a tortenelemfilozofia egyik alaptetele, hogy minden tarsadalomtudomanyi elemzest az „itt es most”hoz viszonyitva kell elvegezni. Ezert nem lehet a tortenelmet egyszer es mindenkorra „megirni". S e mellett meg azt is tudatositani kell, hogy az empirikus-pozitivista es a marxista gondolkodasmod feltetelezte (illetve hitt vagy eppenseggel osztalyerdekekbol megkovetelt) d//z7dyna&-vdlemenynek az egysege megdolt. A pluralista tudomanyfilozofia elengedhetetlen kovetelmenye - a tudomanyossag mai allasa szerint hogy a tortenelmi, fejlodesbeli kiilonbsegek kovetkezmenyekeppen a tarsadalommal, az emberrel foglalkozo tudomanyagakban el kell ismerni az univerzalista szempontot, tehat az „egy az igazsag” megvalosithatatlansagat. Ez tette idoszeruve az emlltett rendezvenyt. „80 eve mar..." A Chopin etiidbol lett slager szovege ugyan „Szaz eve mar”-t dalol, de most hadd emlekezzunk a 80 evvel ezelott tortentekre. A hosszura nyult „villamhaboru” (1914-18) vegnelkiili borzalmai a forradalmak borzalmait sziiltek (Petervar, Berlin, Bees, Budapest). Hogyan elte meg egy del-szlovakiai magyar lakossagu falu, Eberhard ezeket a torteneseket? Szerencsenkre rendelkezesunkre all egy ertekes es erdekes kortorteneti dokumentum, a emlltett falu neptanitoja irta Eberhardi Kronika (KT, Kiado, 1997, Komarno). A frontokrol a katonak „... a forradalmi eszmektol megittasulva erkeztek haza. Itthon megindult a vita, melynek heveben sokszor a borgdz hatasa alatt, a hazatertek tamadtak a koziigyek miatt itthon maradt dolgozo szellemi munkasokat, avagy a haborut kikeriilo kisbirtokosokat. (...) Egy izben a vasarnapi mise alkalmaval a kozseg, ugy latszik, kabult volt. Betodultak a templomba (az Apponyi kastely kapolnajaba), a grofi csalad reszere fenntartott oratoriumba, es teljesen megtoltottek azt. Sot mi tobb, bementek a kastely szobaiba, vegigsetaltak a foldszintet es az emeletet, s az oket rendreutasito Baferner kulcsart (a jo Bafi bacsit) megfenyegettek. Azonban a kastelybol nem vittek el semmit. Es ezek a rakoncatlankodok csaknem kizarolag beresek es az uradalombol eld mezei munkasok voltak. Iddsebb ember, jobb zseller es kisbirtokos nem volt koztiik. Igy telt el a nemkivanatos november es december (1918), amikor 1919 januarjaban hire jott kozsegiinkbe a csehszlovak katonak pozsonyi bevonulasanak. (...) A csehszlovak allam megalapitasa a higgadt, nyugodtan gondolkodo es bekere vagy6 emberekre jotekonyan hatott. A magyarsag nyelvenek es kulturajanak elvesztese folott aggodott, de amikor meggyozodhetett ennek ellenkezdjerol, udvdzdlte a helyzetet, s a legbekesebb munkas, teremto eletre tert at. A szelvihar lassan szunni kezdett, s a tavaszi es nyari elfoglaltsag tisztitolag hatott a lelkekre. Szorvanyosan meg elhangzott egy-egy tajekozatlan megnyilatkozas. Pl. egy nagyravagyo, nyers asszonyka a kastelyt ohajtotta lakhelyiil, melynek erkelyerol lekopi majd az urakat. (...) A csehszlovak allam torvenyhozasa altal megszavazott es torvenyerdre emelkedett altalanos, titkos, egyenld es kozvetlen valasztojogot a lakossag drommel iidvozolte...” (i. m. 20 old.) Szoval a kozsegben a forradalmi lang a „rakoncatlankodas” szintjevel volt csak merheto. Erdekes Dicsko J6- zsef magyar neptanitonak a csehszlovak allam keletkezesevel kapcsolatos allasfoglalasa 1935-ben: a rend erdekeben jdlesoleg hatott...” A nepek nemzeti onrendelkezesi joga Az elso vilaghaboru vegen Wilson elnok meghirdette a Habsburg-monarchiaban elo nepeknek a nemzeti onrendelkezes jogat. Ennek alapjan (is) fuggetlenitettek magukat a csehek, s ket nap utan, 80 evvel ezelott, 1918. oktober 30- an, a Turdcszentmartonban alairt nyilatkozattal csatlakoztak hozzajuk a szlovakok polgari kepviseloi. A koztudat szerint erre a megegyezesre eptilt fel Csehszlovakia, ezt sugalltak a multban az evfordulok iinnepi szonoklatai. Teny, hogy Masaryk koztarsasaga olcso es boseges arumennyiseget nyujtott a lakossagnak. A polgari demokracia biztositotta allampolgari jogok tekinteteben, a monarchiaval szemben, fejlodest jelentett. Ez magyarazza Dicsko Jozsefnek, a falun elo magyar ertelmiseginek a fent idezett velemenyet. Ela a cseh es a szlovak viszony szempontjabol vizsgaljuk a nyolcvan evvel ezelott tortenteket, meg kell allapitanunk, hogy „a” demokracia Pragaban eltorzult. Ugyanis meg alig szaradt meg a tinta a turocszentmartoni deklaracion, maris felmeriilt a csehszlovakizmusnak nevezett ismert problema, mely nem ismerte el a szlovak nemzet letet, a szlovak nyelvet a cseh nyelv egyik tajszolasanak nevezte stb. A cseh-szlovak politikai egyseg, tobbek kdzott ezert is, nem volt elo ero a szlovaksag koreben. Zomeben csupan ertelmisegi es evangelikus hagyomanya volt, de nepi hagyomanya nem volt. A szlovakok egy reszeben nemzetfelteskent fogalmazodott meg: a nyelvrokonsag kovetkezteben konnyebben beolvadhatnak a csehekbe, mint a magyarok koze. Koriilbelul ilyen tomeglelektani helyzetben alakult meg egy szlovak ertelmisegi tbrmorules, amely 1924-ben DAV (Tomeg) cimmel folyoiratot jelentetett meg. A folyoirat elso szamanak vezercikkeben Clementis elesen mutatott ra - nem a nemzetisegi serelmekre, de - a szlovaksag gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis, az orszagos atlagnal rosszabb helyzetere. A vezercikk a marxizmus szemlelete mellett tett hitet. Kassak verset peldaul magyar nyelven kdzolte. A Sarlo kortil tomoriilt magyar ertelmisegi ifjusag helyzete ettol ugyan eltero volt, hiszen ok kisebbsegi helyzetben feltettek nemzetisegiik letet. Am ok is „kisebbsegben es igazsagban” (Szalatnay) kerestek helyiiket az uj hazaban. A Sarlo is es a DAV is, a kozhangulat ellenere, nem populista mddon, nem az emberi ertekeket bomlaszto, rossz kozerzetet, vagy valamifele kudarcelmenyt, bunbakkepzest, vagy a jovokep kiuriileset hangoztattak, nem ezt az utat valasztottak, hanem a dolgozo nep szocialis problemaival foglalkoztak, mint a megbekeles feltetelevel es a nemzetisegi let perspektiv biztositasaval. Ertelmet adni a bennunket korulvevo vilag jelensegeinek Minden, ami a fizikai sziiksegletek kielegitesen tul van, tehat minden, ami az ember szellemi es intellektualis adottsagaihoz tartozik, az ertelemkereses (Nilas Luhmann). Minden ismeretre valo torekvesunk lenyegeben nem mas, mint ertelmet adni a bennunket korulvevo vilagnak „itt es most”. Ezert iidvozdljuk a Magyar Kulturalis Tarsulasnak ezt a rendezvenyet, azzal a megjegyzessel, hogy a jovdben gyakrabban, nagyobb tomegeket megmozgato, velemenycseret is lehetove tevo akciokat varunk. A kortars tarsadalomtudomany a hallgatosagtol ma mar nem a passziv hallgatast, hanem a resztvevo aktivitast igenyel. A sajat, autonom rendszerenek a megertest, az erteni-tudast, azaz az ertelemadast tartja. A Sarlo es a vele rokon szlovak, cseh mozgalmak utjanak a lenyege annak tudatositasa, hogy a regioban meglevo szazados gydkeru felelmek es gyuloletek, eloiteletek es elferdult tartalmu sztereotipiak, kollektiv remenykedesek es aspiraciok, az onherolizalo mitoldgiak es megrogziilt, indulatterhelte mentalitasok, elemi es dsztonds, tomeges reakciok olykor lenyegesen befolyasolhatjak a nem kivanatos tortenelmi esemenyek kipattanasat es lezajlasat. Elegendo, ha egy pillantast vetiink a posztszocialista orszagokra, a Kozel-Keletre, vagy a volt Szovjetunid tersegere, hogy a Balkanrol ne is szoljunk... MOZSI FERENC
