Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-28 / 29. szám
Gyongybagoly (Tyto alba) Gerlenagysagu madar. Tollazata dus, feliil sziirkes, alul vorhenyessarga kiilonbozo pettyezessel, gyongyozessel. Innen ered a neve, ellenben van ahol langbagolynak nevezik. Arcreszet selymes rozsdaszmu fatyol koszoruzza, ami ktilonosse teszi. Europa-szerte elterjedt faj. Hazankban ugynevezett kulturkoveto, ami abban nyilvanul meg, hogy emberi telepiilesekhez kotodik. Templomtornyok, pajtak, padlasok csendes zugaiban fordul eld a legszfvesebben. Feszket nem epft, tojasait valamely alkalmas sarokban. gerendaszogletben az eppen ott levo tormelekre rakja. Feszekalja rendesen 4-5, ege'rjarta esztendoben 8-10 feher kerek tojast tartalmaz. Az esetleges masodkoltest a taplalekkinalat adja meg. Koltesi ideje aprilistol augusztusig esedekes. A fiokak 32 nap millva kelnek ki, s mivel a tojo mar az elso tojas lerakasa utan kotlik, ugyancsak elhuzodik a fiokak kelese. Neha a pelyhes fioka mellett mar szinte repiilokepes testvert is talalni. Az etetest mindenkor a tojo vegzi. A hfm gyongybagoly szallftja a taplale'kot. Feljegyeztek, hogy galambducban is koltott eredmenyesen anelkul. hogy lakotarsai pecsenyeje't megkivanta volna. Nappal a tornyokban, pajtak gerendazatan gubbasztanak. Hangjukat kizarolag a nasz idejen hallatjak. Meglehetosen kellemetlen, hortyogo, sivfto, sziszego, inkabb nyoszorgesre emlekezteto hang. Mint altalaban a baglyok, a gyongybagoly is szigoru ejjeli eletmodot folytat. Nappali rejtekhelyet sotetedeskor hagyja el. Mivel emberkozelben el. nem igen hagyja el a varosok, falvak kornyeket. Ezert taplekanak magas hanyadat pockok, haziegerek, illetve a hazivereb kepezi. Gyongybagolykopetek analfzisei taplalkozasbiologiai szempontbol jelentosek. Mezei pocok-gradaciok elorejelzeseben is komoly szerepet jatszhat. Veszelyeztetett faj, melynek peldanyszama szlovakiai viszonylatban igen alacsony. Mindossze 500 feszkelopart teteleznek fel, de ez a szam is ingadozik, sot lefele tendal. Vedettsege fokozott mertekben sziikseges. Alkalmas feszkeloladak kihelyezesevel (tornyokba, pajtak gerendazataba) a gyongybagolyallomany ujra a regi szintre emelkedhet. Hasznossaga es egyre ritkulo szama miatt szigoru vedelem alatt all. Azonos helyeken tanyazik a kuvik (Athene noctua). Kistermetu, rigonagysagii, zomdktestu, barnas tollruhaju madar. Nevet hangjarol kapta. Szamos helyen halalmadarnak is nevezik, ugyanis a hiedelem szerint „ott, ahol a kuvik szol - halaleset lesz”. A nemetek mashogy ertelmezik a kuvik hangjat: „komm mit” (gyere velem). Padlasterek madara megtelepszik fuzfak odvaban is. A sfkvidek, mezogazdasagi teriiletek, elohegysegek volgyei az elofordulasi helyei. Allomanyat kb. ezer parra becsillik. Apro ragcsalok es verebek, valamint jo reszben rovarok is megtalalhatok taplalekaban. Kopetei gyakran a bogarak kitinvazaival van tele. Hasznossaga elsorendu, ezert is vedendo. Urali bagoly (Strix uralensis) Pallas, a hires nemet zoologus, akit annak idejen a cari udvar hivott meg az Orosz Birodalom termeszettudomanyi felkutatasara, fedezte fel es frta le 1771-ben az Urali hegyvonulat tersegebol ezt a nagytestu (az uhunal valamivel kisebb) baglyot. Az urali baglyon feltuno a hosszu farok es az aranylag rovid, kerek szarny. Viselkedese azonban a macskabagolyhoz hasonlithato. Elterjede'se Eurazsia tajgaovezete egeszen Tavol-Keletig. Meg Japanban is honos. A Karpatok vonulata kepezi az urali bagoly nyugati hatarat. Ritka madarnak tartottak. de mint ahogy azt mar Petenyi 1855-ben megallapftotta, „az urali bagoly nem is oly ritka a Karpatokban, csupan a megfigyelok es a szakertok szama csekely”. Manapsag a hazai allomany maximum 500 parra becstilhetd, ezek zome Szlovakia keleti hegysegeiben, erdeiben kolt. Koratavasszal hallatja rekedt kutyaugatasszeru ,,hau-hau-hau” hangjat, ami a nasz kezdetet es az elfoglalni szant teriileteket jelzi. Elhagyott ragadozomadar-, feketegolya-feszekben, biikkfakon 20-25 meter magasan kolt. A tojo aprilisban rakja le a 3-4 hofeher tojasat, melyen egy honapig kotlik. A fiokak hathetes korulban hagyjak el a feszket, a sziileikkel egyetemben a kornyeken koborolnak, mfg szet nem szelednek. Megemlftendo. hogy az urali bagoly feszke es fiokai vedelmeben nem egy madargyuruzdt. fenykepeszt tamadott meg. s mivel kovetkezetesen az ember fejere iranyftja a csapast, eles karmaival ugyancsak veszelyes sebeket ejthet. Madarfotosoktol hailottam, hogy ajanlatos bukosisakot es motorosszemiiveget hasznalm az ilyen tevekenysegnel. A legbiztosabb azonban a feszket meg sem kozelfteni. Az urali bagoly taplalekat nagyobb ragcsalok es madarak kepezik. Mivel erdei madar, elsosorban a mokusokat es peleket vadassza. Etlapjan felfedeztek az erdei szalonkat es a csaszarmadarat is. Kozep- es magashegysegeink titokzatos baglyai a kevesbe ismert gatyds kuvik (Aegolius funereus) es a torpekuvik (Glaucidium passerinum). Feszket nem epftenek, harkalyvajta odukban koltenek. A gatyas kuvik a kis baglyaink kozul az egyediili, melynek ujjait is suru tollazat fedi. A torpekuvik a baglyok torpikeje, alig nagyobb a verebnel. Mivel szigoruan erdolakok, foleg az ott elofordulo aprdemldsok, a paranyi cickanyok. erdei es csalitjaro egerek. pockok, mogyoros pele a fo taplalekuk. A szlovakiai allomany tenyleges megallapftasa nehez feladat, ezert csak becslesekre vallalkozunk. Gyakoribb a torpekuvik, orszagos viszonylatban 500-800 part teteleziink fel. A gatyaskuvik-populacio ennek a fele, s nem tobb, mint 200-400 feszkelopar. Ugy az urali bagoly, mint ket aprotermetu erdei tarsa, a gatyas kuvik es a torpekuvik vedelem alatt allo madarak! STOLLMANN ANDRAS Stefan Danko felvetelei
