Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-14 / 1. szám
Gyermekiink iskolas lesz... Lassan itt a befratkozas ideje. A csalad feltve drzott kincsebol, a hateves gyermekbol iskolas lesz. Milyen az az iskola, melyben a most hateves gyermek majd legkevesebb 12 evig tanul? Mivel szamara mar feltetelezhetoen kotelezd lesz a kozepiskola elvegzese, 2010-ben erettsegizik majd. Az ezt koveto jo nehany evben valoszfnuleg a foiskolai szintu szakkepesi'tes megszerzese, illetve a szukseges munkafolyamatok elsajatftasa lesz. Mielott valaszolnank arra a kerdesre, hogy milyen is „az az iskola", megprobaljuk felvazolni a kort, melyben az iskolanak gyermekiinket fel kell keszitenie. A modern iskola legfobb jegye: a jovore valo eldkeszites. Ebbol adodik: jovokep nelkul nines iskola. Egy neves amerikai tudos, Arthur C. Clarke, igy frja le az eletet 2019-ben: .... A 20. szazadban arra fejlesztettek ki az iskolakat, hogy munkasokat produkaljon az ipari forradalom gyarakra epulo gazdasaga szamara, olyan munkara, amely turelmet, engedelmesseget es monotoniaturest kovetel. Afiatalok megtanultak, hogy szabalyos sorokban uljenek, hogy a tenyeket gepiesen befogadjak es hogy a tanulas tempojanak egyeni kulonbsegeire valo tekintet nelkul haladjanak at a tananyagon. De 2019-re nem marad meg a gyari munka. Kivetelt csak nehany technikus kepez majd, akik az ellenorzo paneleket figyelik. A holnap gyarai automatizaltak lesznek, komputerekkel, melyek a robotokat iranyftjak..." Az iskolanak a tegnapi kdriilmenyek kbzott mar ma az ilyen jovore kell elokeszi'tenie tam'tvanyait. Ezert kell minden tam'tdnak-tanarnak jol atgondolnia, hogy tantargyan belul a tananyag alapjainak biztos elsajati'ttatasaval hogyan teheti lehetove, hogy tam'tvanyai majd a jovo evszazad kihivasainak is eleget tudjanak tenni. A fizikus hogyan tanithatja meg tanuloit „fizikaul“, a matematikus „matematikaul“ stb. gondolkodni. Az iskola tehat a jovo letetemenyezoje. a pedagogia pedig a jovd muvdszete. Ilyennek kell lennie annak az iskolanak, melybe a sziild gyermeket beiratja. Ettol a tarsadalmi elvarastol hangos a vilagsajto. Ezert „fedezte fel" a politika az oktatasugyet. A politologusok es a szocialpszichologusok, a szociologusok es a pedagogusok is alh'tjak: a munkasparti brit kormanyfo, Tony Blair hallatlan nepszerusegenek egyik fo forrasa, hogy az oktatasugy modernizaciojat, az iskolak anyagi es szemelyi ellatottsaga szinvonalanak emeleset, a szektor „alultaplaltsaganak“ megszunteteset — igy peldaul a pedagogusok fizetdsdnek jelentos emeldset — a partprogram es a kormanyprogram elso szamu feladatanak tekintiIA tervezett modernizacid alaptetele pedig az a ketezer eves igeny, hogy az iskoldnak az dletre kell nevelnie. Ez ma azt jelenti, hogy olyan dletre, amelyben a gyermek a 21. szazadban fog elni. Termeszetesen a szlovakiai magyar szuloket az is erdekli, hogy az iskola a nemzetiseg milyen jovdkdpdvel vertezi fel gyermekeiket. Az ehhez hasonlo jovokepeket a pluralista demokraciakban altalaban a partprogramok tartalmazzak. Az alabbiakban a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert, tehat egy szocialisan erzekeny mozgalom szellemisegebol taplalkozo, a nemzetisegi azonossagtudatra „szukftett“ jovokepet probalunk olvasoink szamara korvonalazni. Annak ellenere, hogy ma meg semmi okunk nines valamifele olcso es butfto optimizmusra, elkepzelesunk a kovetkezo: a szervesen alakulo, az alulrol epftkezo demokracia es a most letesulo es integralodo folerendelt kategoriak (pl. a NATO, az EU, az europaisag gondolata stb.) ujszeru osszefuggesekre illeszti, illesztheti e regio nepinek egyelore egymasnak feszulo identitasat. Vallalva az utopizmus odiumat, hissztik, hogy a ma meg nemzeti politikaba allig burkolozo politika a perc politikaja. Persze, ezt a „percet“ is meg kell elni. Mivel minden nemzet lete vagy nem lete nap mint nap megismetlodo nepszavazas (Ernest Renan) — ami szerintunk kuldnosen ervenyes a nemzetisegi kisebbsegekre, ezert az iskola optimista bizodalommal magyarazza jovokepkent: mar a esupasz terkep egy kicsit is erto latasa bizonyftja, hogy ebben a regioban a nepek kozdtti megbekelesnek nines alternatfvdja. Minden mas elszigetelodeshez, az itt elo nemzetek es nemzetisegek letbizonytalansagahoz, politikai sulytalansagahoz es a terseg gazdasagi, kulturalis lemaradasahoz vezetne. A magyarsag nagyjai ezt mindig is lattak. Gondoljunk csak Szechenyire vagy Nemeth Laszlo esszejere a „tejtestverekrol“. (Tanu, 1932) Tersegunkben ugyanis az allamhatarok es a nemzeti szallasteriilet hatarai sohasem estek egybe. A jovoben sem fognak. Ezert minden itt elo embernek be kell latnia: a meglevo allamok teriileten elo minden nyelvi kultura muvelese az allampolgarok osszessegenek es a terseg egeszenek az erdeke. A gazdasagi elet torvenyszeru fejlodese diktalta, majdan legiesedo hatarai soraban a 21. szazad Europajat a nyelvi, szokasrendi sokszinuseg es az erre epulo massag tisztelete jellemzi majd. Del-Szlovakiaban felertekelodik a ket nyelv, a magyar es a szlovak nyelv ismeretenek tarsadalmi presztizse. S ugyanakkor a nagy kozvetitd nyelveknek, az angolnak es nalunk a nemet nyelvnek is az ismerete az egyeni kepzes-boldogulas, a termeles feltetele lesz. Az itt elo nepek, nemzetek-nemzetisegek azonossagtudata minden eddiginel tagasabb es turelmesebb, hajlekonyabb es tobbdimenzids lesz. Valoszinu valami hasonlo, amit e regio varosainak polgarai meg megeltek. A nemethez nemetul, a szlovakhoz szlovakul es ok hozzank, nemzetisegunket, anyanyelvunket megtisztelve, magyarul szoltak. Igy aztan Pozsonyban vagy a Szepesseg varosaiban nemegyszer harom nyelven folyt a disputa. Errol a multrol, mint a jovo zenejerol, egy lehetseges jovdkeprdl is, erdemes szolni iskolainkban. A jovd-kep erdekeben tolerancia- es empatia-keszsegre, optimista onbecsulesre es versenykepes onbizalomra, tobb munkara, a szakma mellett a nyelvek szorgalmasabb tanulasara dsztonzd biiszkesegre es az itt elo nepek barati egyuttelesere kell nevelni tanftvanyainkat. S ezzel pedig kirekesztjuk iskolainkbol a mindenkit, tanuldt, szuldt es pedagdgust is faraszto, apatiaba kergeto, kisszeru politikai csatarozast. Tehat ilyen legyen „az az iskola11, melybe gyermekuket befratjak. Mert a nemzetisegi iskola a tobbsegi iskolakkal optimalisan azonos es maximalisan egyendrtdkii tanitas-tanulasban reszesfti gyermeket. S e mellett, ez „az az iskola11, mely tobbletkent a hovatartozas azonossagtudatat es a megbekelesnek a biztonsagerzetet nyujto jovokepet is kialakitja tanuloiban. Ezert a tobbsegukben humanista-szocialis beallitottsagu, nyflt habitusu, europai muveltsegu szlovakiai magyar pedagogusok kierdemlik a sziilok megtisztelo bizalmat. MOZSI FERENC
