Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-14 / 28. szám
Hetrol hetre Tetova gyozetmi tanc Egy szazalek. A szlovakiai magyaroknak valamivel tobb, mint egy szazaleka szavazott a Magyar Nepi Mozgalomra. Bemutatkozasnak ez nem rossz, de nem is mondhato jonak. Jelzi, hogy a szlovakiai magyar baloldali politizalas es benne a MNM helyzete tovabbra is megoldatlan. Jelzi, hogy a szlovakiai magyar tarsadalom, akarcsak az egesz szlovakiai tarsadalom meg nem erte el a tarsadalmi nyugalom fokat, tovabbra is a nemzeti kozgondolkodas robbanekony allapotaban el es ez meg sok meglepetest okozhat. Ennek a kozallapotnak a melyrehato elemzese aligha lehet rovid jegyzetem celja. Arra sem vallalkozhatom, hogy a valasztasok utan kialakult helyzetet ertekeljem, es a kilatasokat felvazoljam. Mindez tulsagosan meresz vallalkozas lenne. De talan az se lesz felesleges, ha nehany veszelypontra mar most felhivom a figyelmet. Mindenekelott arra, hogy minden valtozas iddhoz kotott, vagyis idoigenyes. Pontosan sose lehet tudni, hogy mikor kezdodott es hoi, mikor vegzodik es hogyan. A valtozas es a valtoztatas gondolata ugyan hamar megsziiletik, de magat a valtozast nem lehet siettetni. Igy van ez a mostani, valasztast koveto valtozasokkal is. Nem szeptember 25-en kezdodtek, hanem meg 1989-ben, es nem fognak veget erni az uj kormany megalakulasaval. Hogy konkretak legyiink, tobbek kozott ez azt is jelenti, hogy ha az MKP most kormanyzati tenyezove kivan valni, akkor erre ezt megeldzoen is gondolnia kellett volna - hogy szalonkepesse valjek a szlovak kozvelemeny es a politikai elet szemeben. Tortent itt ugyanis a magyar politizalasban az elmult tiz ev alatt egy es mas, ami bizalmatlansagot tamasztott, felelmeket ebresztett a szlovak tarsadalom szeles retegeiben, amin most aligha lesz kepes tultenni magat. A Magyar Koalicid Partja a roman peldan fellelkesedve hiaba valtott alapallast a valasztasok elott es vette at szinte egy az egyben a Magyar Nepi Mozgalom nemzetisegi politikajat, az eredmeny nem lesz, nem lehet ugyanaz. Masok a szereplok, es mas szajabol az ugyanaz sem ugyanaz. A bizalmatlansag konnyen szuletik, es nehezen mulik. Nagy tanulsag ez minden kisebbsegi politikus szamara. Az MKP nem uj part a szlovaksag szemeben, hanem a harom regi part a regi vezereivel. Es az egyestilesre is ugy tekint, mint amelynek soran az Egyiitteles megette a ket testveret. Es a szellem is a regi: gogbs, dojfos. Hiaba mutogatunk Slotara, aki parazitaknak nevezte a szlovakiai magyarokat, amikor a Vasarnap vezercikk-iroja az ujsag valasztasi szamaban igy teszi fel a hamleti kerdest: „Minek kell meg megtortennie? - melazok -, hogy ez a nep feleszmeljen, s leessen az a bizonyos tantusz?” Az iras cime: Szlovak tantusz. Bugdr Bela pedig mint partvezer igy reagalt, amikor partjaval szemben az elso bizalmatlan hangok elhangzottak: „Ha nem keruliink a kormanyba, kemdny ellenzeki politikat fogunk folytatni.” Vajon kit fenyegetett? A Szlovak Demokratikus Baloldalt, avagy az egesz szlovaksagot? „Bizom abban - folytatta szdtvetett labakkal -, a DBP nem meri vallalni azt, hogy elveszitse a valasztopolgarok bizalmat. A valasztok az egesz ellenzekre szavaztak, igy kaptuk meg az alkotmanyos tobbseget. Ha ebbol valaki kiugrik, az egyszeruen elarulja a valasztopolgarokat.” Ilyen hangvetellel es alapallassal aligha lehet ceiba erni. Szolhatnank persze a toleransabb alapallast kepviselo Kukan velemenydrol is, aki a magyar tevenek nyilatkozva Magyarorszagot is figyelmeztette, hogy bizonyos kerdesekben a volt szlovak ellenzeknek azonos a velemenye Meciarekkal. Ilyen tobbek kozt a Bosi Eromu iigye. Kit fog tamogatni az MKP, ha majd az eromu iigyerol, a Bene§idekretumokrol, a kettos allampolgarsag iigyerol, avagy a gabonabehozatalhoz hasonlo kerdesekrol fog targyalni a szlovak kormany. Ezekben a kerdesekben a szlovakok vilagos allaspontot kernek az MKP politikusaitol. Es itt ismetelten felmertil az, amit a bevezetoben az idorol mondtam. A politikaban semmit se lehet marol holnapra megvaltoztatni. Meg az allaspontunkat se (HI). A szlovakiai magyar politika mostani kepviseloit mindenhova elkiseri mindaz, amit az elmult kilenc evben mondtak es tettek. Meglehet, hogy a kovetoik es hiveik elfelejtik majd, hogy egykoron mit igertek, de az ellenfeleik soha nem felednek. Akkor se, ha ok mar nem lesznek. Gondoljunk csak a Kossuth-Stur ellentetre. Tobbek kozt ez is egyike azoknak a hatranyoknak, amely a nemzeti alapon folyd politizalast kiseri Kozep-Europaban. Minden nemzeti politikus egy kicsit Kossuth es egy kicsit Stur. Erre gondolnia kell minden lepesenel: a politika iddhoz kotott es valamilyen modon megis idotlen. Vegzetes allapot. A pozsonyi szuletesu nagy magyar gondolkodo irta rola: „Tegnap kinyujtottam a kezemet valaki fele, s nem vette eszre; ma felem nyujtotta ki valaki, es en vagyok az, aki nem veszem eszre.” Talan eppen ezert nem szabadna tisztan faji, nemzeti alapon politizalni. Hogy emberek maradhassunk! SZdKE JOZSEF Nyitra teaszebb Nyitra, az egykoron kiralyi, ma puspoki varos csak nagyon szerenyen dicsekedhet kozteri szobraival. Akar a felkeziinkdn megszamolhatjuk azokat. Szazadunk utolso eveiben ezen a teren javulas mutatkozik. A kozelmultban nagyon szep teret avattak a piaristak templomaval szemben. Itt a Ciril-Metod teren all a tizenket apostol es Krisztus szobra, valamint a ter kozepen egy kereszt. A teriiletet befuvesftettek, viragok nyilnak ott, bokrok diszelegnek 6s a regi gesztenyefak amyekaban megpihenhetunk. Csupan a rozsdamarta villanyoszlopok es a rogyadozo telefonpoznak hatnak zavarolag. Talan idovel ezt a fogyatekossagot is kikiiszobblik. arpo (a szerzo felvetele)
