Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-02-11 / 3. szám

A cáfolat cáfolata avagy mire irányult a roma kencefice? Ugyanazon a napon, amikor Gyűgyfürdőn a Magyar Népi Moz­galom Országos Vezetősége ál­dását adta az Egyesült Roma Po­litikai Pártok tömörülés három pártjával való választási együttmű­ködésre, Dunaszerdahelyen a szlovákiai roma pártok kerék­asztalt hívtak össze. Csődöt mon­dott, eredménytelen volt. Az Új Szó január 15-i számában Gaál László jóvoltából (is) a kudarcba fulladt kerékasztallal kapcsolatos beszélgetést a Magyar Népi Moz­galom elleni alaptalan támadásra használja fel. Tibor Loran, a Roma Értelmi­ség az Együttélésért alelnökének szájába adja a támadó-becsmérlő gondolatokat. Loran ugyanis (va­jon miért?) minden bevezetés nél­kül cáfolni igyekszik a cáfolhatat­lan tényt is. Azt hozta a nyilvános­ság tudomására, hogy a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélé­sért és Jólétért nem tárgyalt a roma politikai pártokkal a vá­lasztási együttműködésről! Az ilyen cáfolathoz nem kell több kommentár. Loran (és mások is) továbbá azt magyarázza az Új Szót olvasó szlovákiai magyar választónak, hogy az MNM „holt lelkekkel“, nem létező roma pártokkal tár­gyalt. Ezt, gondolom, az Orszá­gos Vezetőség ülésén megjelent Mikulás Horváth és Tibor Cisár kellő hangsúllyal személyesen cá­folja. Az írás a roma pártelnököt a szlovákiai magyar kérdés komoly szakértőjévé emeli, hiszen a lap­számban háromszor is (számok­kal: 3 X) elszajkózza a sokaknak (az Új Szó szerkesztőségében) kedvesen csengő mondatot: „Ö olyan a romák között, mint Gyimesi a magyarok között“. Az újságírói erkölcs íratlan tör­vény. Gyakran jellem, pénz, lét­kérdés függvénye. Az Új Szó, mint egyetlen magyar napilap Szlováki­ában, (sejtjük, miért) csupán ha­sonló írásokkal, csak ilyen szintű igazságérzettel tájékoztat mozgal­munkról. Ez az állapot nagyban megnehezíti munkánkat, gyakran kedvünket is szegi, de nem tör meg bennünket. Tudniillik, az ítél­kezés valódi joga a választó­polgárok kezében van.-mázsár-A választási előkészületek jegyében Január 21-én és 28-án az újságírók fokozott érdek­lődése mellett tartott saj­tótájékoztatót a Magyar Népi Mozgalom a Megbé­kélésért és Jólétért A Gyűgyfürdőn, január 8-án és 9-én ülésezett Országos Vezetőség tárgyalásának ered­ményeiről tájékoztatta az új­ságírókat dr. Gyimesi György, a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért el­nöke. Elmondta: az országos szerv jóváhagyta a mozgalom választási programjának tézi­seit, áldását adta a roma pár­tokkal kötött választási együtt­működésre, s jóváhagyta to­vábbi baloldali pártokkal az esetleges választási együttmű­ködésről, illetve koalícióról tör­ténő tárgyalások folytatását. Bejelentette, hogy az Országos Vezetőség ülésén összegezték a parlamenti választásokon va­ló induláshoz szükséges, a já­rásokból beérkezett petíciós íveket, s megállapították: a mozgalom játszva összegyűj­tötte a szükséges tízezer alá­írást. Az aláírásgyűjtést — né­hány jelenlegi parlamenti párt közelmúlti keserű tapasztalatát figyelembe véve — a biztonság kedvéért tovább folytatják. Gyimesi György kitért a szlovák—magyar alapszerző­dés teljesítésének megítélésé­re létrehozandó vegyes­bizottság összetételének idő­szerű kérdésére. Hangsúlyoz­ta, az MNM már tavaly szep­temberben kész volt szakem­bereivel segíteni a bizottság munkáját, amelybe Lengyel László és dr. György István al­­elnököket javasolta. Az MNM elnöke Szlovákia politikai belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az Aczél Endre magyar állampol­gártollából eredő, az Új Szó ja­nuár 20-i számában megjelent kommentárt, amely amellett, hogy elveti a mozgalom számí­tásba jövő jelöltjeit, valójában a szlovák—magyar kapcsolatok javulása ellen uszít. — Mi továbbra is elutasítjuk az olyan kijelentéseket — hangsúlyozta Gyimesi György —, hogy Szlovákiá­ban a magyarok egyetlen le­gitim képviselője a Magyar Koalíció. — Senki nem vonja kétség­be, hogy a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumnak joga van beleszólnia a szlovákiai ma­gyarság társadalmi és politikai történéseibe. Ne állítsa viszont magáról, hogy pártatlan, politi­kailag semleges szervezet. El­fogadott dokumentumai egyér­telműen bizonyítják a szervezet politikai közelségét a Magyar Koalíció pártjaihoz — kommen­tálta a Szlovákiai Magyar Értel­miségi Fórum január 17-én Csölösztőn megtartott értekez­letét. Érdekünk a szlovák-magyar közeledés Mindannyiunk érdeke a magyar—szlovák jószomszédi kapcsolatok töretlen fejlődése. Annak, hogy e kapcsolatok je­lenleg nem mentesek a problé­máktól, objektív és szubjektív okai vannak. Magyar részről erre a találkozóra való előké­születek az ellenzék bevoná­sával történtek. Az ellenzéki nyomás rovására írható, hogy a magyar fél nem fogadta el a szlovák—magyar alapszerző­dés teljesítését megítélendő vegyesbizottság szlovákiai ma­gyar tagjára tett javaslatot. Másrészt a találkozóra a ma­gyarországi választási előké­születek, illetve a nemzeti ki­sebbségek parlamenti képvise­letének törvényesítése is rá­nyomták bélyegüket. A probléma orvoslása rendkívül hosszadal­mas fo­lyamat, hiszen a Magyar Alkot­mánybíróság már 1992-ben leszö­gezte: alkotmány­ba ütköző a nemzeti kisebbsé­gek országgyűlési képviseleté­nek hiánya. Mindezek tudatá­ban eredménynek könyvelhet­jük el a külügyi tárcák közti együttműködési szerződés alá­írását is. Félő viszont, hogy a választási kampány mindkét országban akadályokat gördít az aláírt szerződések gyakorla­ti megvalósítása elé. A közele­désben valódi eredmények csak a választások után várha­tók. A PRAVDA napilap kérdésé­re válaszolva Lengyel László kifejtette: Aczél Endre magyar újságírónak a Népszabadság, majd az Új Szó napilapban megjelent szélsőséges hang­vételű írása, valamint Magyar Bálint kultuszminiszternek a pozsonyi Magyar Ház megnyi­tásán elhangzott, korteskedés­­nek is beillő beszéde éppen időzítésük miatt hatottak még inkább szélsőségként, hiszen a rendkívül fontos magyar— szlovák külügyminiszteri talál­kozó előestéjén lepték meg a nyilvánosságot. Ezt a zárójel­ben nem véletlen időzítést ítél­jük el, amely kedvezőtlen lég­kört teremtett a külügyminiszte­rek tárgyalásához. Kinek fűző­dött érdeke eredménytelenné tenni ezeket a megbeszélése­ket?! A kétnyelvű bizonyítványok kapcsán Lengyel László el­mondta: nem csupán ezt a részletproblémát kiragadva, hanem oktatásügyi progra­munk egészével igyekszünk orvosolni. Az oktatásügyi mi­nisztérium intézkedését inkább tárcajellegűnek, mintsem tör­vényszintű rendeletnek tartjuk. A probléma programunk szelle­mében történő komplex megol­dása érdekében már tettünk lé­péseket, s további tárgyalások vannak folyamatban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom