Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-02-11 / 3. szám
A cáfolat cáfolata avagy mire irányult a roma kencefice? Ugyanazon a napon, amikor Gyűgyfürdőn a Magyar Népi Mozgalom Országos Vezetősége áldását adta az Egyesült Roma Politikai Pártok tömörülés három pártjával való választási együttműködésre, Dunaszerdahelyen a szlovákiai roma pártok kerékasztalt hívtak össze. Csődöt mondott, eredménytelen volt. Az Új Szó január 15-i számában Gaál László jóvoltából (is) a kudarcba fulladt kerékasztallal kapcsolatos beszélgetést a Magyar Népi Mozgalom elleni alaptalan támadásra használja fel. Tibor Loran, a Roma Értelmiség az Együttélésért alelnökének szájába adja a támadó-becsmérlő gondolatokat. Loran ugyanis (vajon miért?) minden bevezetés nélkül cáfolni igyekszik a cáfolhatatlan tényt is. Azt hozta a nyilvánosság tudomására, hogy a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért nem tárgyalt a roma politikai pártokkal a választási együttműködésről! Az ilyen cáfolathoz nem kell több kommentár. Loran (és mások is) továbbá azt magyarázza az Új Szót olvasó szlovákiai magyar választónak, hogy az MNM „holt lelkekkel“, nem létező roma pártokkal tárgyalt. Ezt, gondolom, az Országos Vezetőség ülésén megjelent Mikulás Horváth és Tibor Cisár kellő hangsúllyal személyesen cáfolja. Az írás a roma pártelnököt a szlovákiai magyar kérdés komoly szakértőjévé emeli, hiszen a lapszámban háromszor is (számokkal: 3 X) elszajkózza a sokaknak (az Új Szó szerkesztőségében) kedvesen csengő mondatot: „Ö olyan a romák között, mint Gyimesi a magyarok között“. Az újságírói erkölcs íratlan törvény. Gyakran jellem, pénz, létkérdés függvénye. Az Új Szó, mint egyetlen magyar napilap Szlovákiában, (sejtjük, miért) csupán hasonló írásokkal, csak ilyen szintű igazságérzettel tájékoztat mozgalmunkról. Ez az állapot nagyban megnehezíti munkánkat, gyakran kedvünket is szegi, de nem tör meg bennünket. Tudniillik, az ítélkezés valódi joga a választópolgárok kezében van.-mázsár-A választási előkészületek jegyében Január 21-én és 28-án az újságírók fokozott érdeklődése mellett tartott sajtótájékoztatót a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért A Gyűgyfürdőn, január 8-án és 9-én ülésezett Országos Vezetőség tárgyalásának eredményeiről tájékoztatta az újságírókat dr. Gyimesi György, a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért elnöke. Elmondta: az országos szerv jóváhagyta a mozgalom választási programjának téziseit, áldását adta a roma pártokkal kötött választási együttműködésre, s jóváhagyta további baloldali pártokkal az esetleges választási együttműködésről, illetve koalícióról történő tárgyalások folytatását. Bejelentette, hogy az Országos Vezetőség ülésén összegezték a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges, a járásokból beérkezett petíciós íveket, s megállapították: a mozgalom játszva összegyűjtötte a szükséges tízezer aláírást. Az aláírásgyűjtést — néhány jelenlegi parlamenti párt közelmúlti keserű tapasztalatát figyelembe véve — a biztonság kedvéért tovább folytatják. Gyimesi György kitért a szlovák—magyar alapszerződés teljesítésének megítélésére létrehozandó vegyesbizottság összetételének időszerű kérdésére. Hangsúlyozta, az MNM már tavaly szeptemberben kész volt szakembereivel segíteni a bizottság munkáját, amelybe Lengyel László és dr. György István alelnököket javasolta. Az MNM elnöke Szlovákia politikai belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az Aczél Endre magyar állampolgártollából eredő, az Új Szó január 20-i számában megjelent kommentárt, amely amellett, hogy elveti a mozgalom számításba jövő jelöltjeit, valójában a szlovák—magyar kapcsolatok javulása ellen uszít. — Mi továbbra is elutasítjuk az olyan kijelentéseket — hangsúlyozta Gyimesi György —, hogy Szlovákiában a magyarok egyetlen legitim képviselője a Magyar Koalíció. — Senki nem vonja kétségbe, hogy a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumnak joga van beleszólnia a szlovákiai magyarság társadalmi és politikai történéseibe. Ne állítsa viszont magáról, hogy pártatlan, politikailag semleges szervezet. Elfogadott dokumentumai egyértelműen bizonyítják a szervezet politikai közelségét a Magyar Koalíció pártjaihoz — kommentálta a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum január 17-én Csölösztőn megtartott értekezletét. Érdekünk a szlovák-magyar közeledés Mindannyiunk érdeke a magyar—szlovák jószomszédi kapcsolatok töretlen fejlődése. Annak, hogy e kapcsolatok jelenleg nem mentesek a problémáktól, objektív és szubjektív okai vannak. Magyar részről erre a találkozóra való előkészületek az ellenzék bevonásával történtek. Az ellenzéki nyomás rovására írható, hogy a magyar fél nem fogadta el a szlovák—magyar alapszerződés teljesítését megítélendő vegyesbizottság szlovákiai magyar tagjára tett javaslatot. Másrészt a találkozóra a magyarországi választási előkészületek, illetve a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének törvényesítése is rányomták bélyegüket. A probléma orvoslása rendkívül hosszadalmas folyamat, hiszen a Magyar Alkotmánybíróság már 1992-ben leszögezte: alkotmányba ütköző a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletének hiánya. Mindezek tudatában eredménynek könyvelhetjük el a külügyi tárcák közti együttműködési szerződés aláírását is. Félő viszont, hogy a választási kampány mindkét országban akadályokat gördít az aláírt szerződések gyakorlati megvalósítása elé. A közeledésben valódi eredmények csak a választások után várhatók. A PRAVDA napilap kérdésére válaszolva Lengyel László kifejtette: Aczél Endre magyar újságírónak a Népszabadság, majd az Új Szó napilapban megjelent szélsőséges hangvételű írása, valamint Magyar Bálint kultuszminiszternek a pozsonyi Magyar Ház megnyitásán elhangzott, korteskedésnek is beillő beszéde éppen időzítésük miatt hatottak még inkább szélsőségként, hiszen a rendkívül fontos magyar— szlovák külügyminiszteri találkozó előestéjén lepték meg a nyilvánosságot. Ezt a zárójelben nem véletlen időzítést ítéljük el, amely kedvezőtlen légkört teremtett a külügyminiszterek tárgyalásához. Kinek fűződött érdeke eredménytelenné tenni ezeket a megbeszéléseket?! A kétnyelvű bizonyítványok kapcsán Lengyel László elmondta: nem csupán ezt a részletproblémát kiragadva, hanem oktatásügyi programunk egészével igyekszünk orvosolni. Az oktatásügyi minisztérium intézkedését inkább tárcajellegűnek, mintsem törvényszintű rendeletnek tartjuk. A probléma programunk szellemében történő komplex megoldása érdekében már tettünk lépéseket, s további tárgyalások vannak folyamatban.
