Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-07 / 27. szám
A vas es a verszegenyseg Szervezetiinkben a vas hianya megvaltoztatja az immunoldgiai folyamatokat, ezert csokken az ellenallokepessege. A vas felszrvodasanak csokkenese akkor is khnutathato, ha nem taplalkozunk megfelelden. Az ujsziilotteknel 6s a csecsemoknel akkor fordul eld az ilyesmi, ha alacsony vastartalmu taplal6kot kapnak, de mds tenyezdk is kozrejatsz.hatnak: ism6tlddd gyulladdsok 6s megfazasok, valamint a stressz. Vannak olyan esetek is, amikor a taplalekban elegendd a vas, de nem kepes felszfvddni, mert p61ddul nem megfeleld az 61elmiink dsszetetele. Olyan tdplal6krdl van szd, amikor tulsulyba keriilnek a t6sztaf61ek 6s a zdldseges etelek a feh6rj6ket tartalmazdk felett. A feh6rje reszbol a szervezetiink k6pes feldolgozni a vas 25-30 szdzalekdt, de a zoldsegfelekbol csupdn az 5 szazal6kat. A fitdtokat, foszfatokat 6s ceredlidkat tartalmazd tdpldl6k szint6n csdkkenti a vas felszivdddsdt, mivel velilk oldhatatlan komplexumot alkot. A novekedes idoszakdban is fokozott a vassziiks6glet. A sztiletes utan csokken a vdrds versejtek szama, 6s csak a harmadik hdnap utdn kezd ndvekedni a mennyisegiik. Ebben az idoszakban fokozott a szervezet vas igenye. A tartal6kok ndvel6sehez 6s a ndveked6s biztositdsahoz a gyermeknek naponta 2,5 mg vasra van sziiksege, eg6szen huszeves korig. A terhesseg ideje alatt is fokozatosan van sziikseg a vasra. A gyermek kihorddsanak kilenc hdnapja alatt a verszeg6nys6g azzal magyardzhatd, hogy az anya test6bdl a vas a magzatba helyezddik dt, valamint a nagyobbodo m6h es a mehlep6ny kiepit6s6hez is sziikseg van rd. Az 61sportoldkat figyelve, hosszutdvon naluk is tapasztalhatd a tartalekban 16vd vas mennyis6ge. Ez a t6ny komplex modon magyardzhato: az izomanyag ndveked6se, a megterhel6s intenzitdsa, a metabolikus folyamatok felgyorsitasa, a stressz stb. Elmondhatjuk: a felsorolt csoportokba tartozdkat, akik vashidnyban szenvednek, vagy a vas hidnya miatt verszeg6nyek, rendszeresen ki kell vizsgdlni, 6s sziiks6g szerint gyogyitani. Az emberek azt hiszik, hogy ha vdrds bort, csaldntedt isznak vagy piros szinu gyiimdlcsot vagy befdttet esznek, elkeriilhetik a v6rszegenys6get. Ez alapvetd t6- ved6s. Ha valakin61 a vashidny miatt verszeg6nyseget dllapitunk meg, semmif61e tapldlek nem segit megvdltoztatni ezt az dllapotot. Egyediil a vask6szftm6nyekkel folytatott gydgyitds (ezekbdl elegendd van a piacon) a hatdsos. Vegezetiil: azt ajanlom, hogy verszeg6nysegben szenvedok mindenkeppen keress6k fel az orvost, mert csakis 6 tudja megdllapitani, mi a betegseg eredete. A v6rszeg6nyseget ugyanis nem kizdrdlag a vas hidnya okozhatja, hanem valamely vitamin6 is. Ez6rt van sziiks6g a helyes gydgyftdsra. DR. tUBICA PETERAJOVA Tanulni istudni kell Az ember egyik fontos tulajdonsaga koze tartozik a tudas utani vagy, hogy allandoan novelje, gyarapitsa tudasszintjet, mindenrol a leheto legtobb ismerettel rendelkezzen. Nem mindegy, hogy ezt a keszseget mikor es hogyan sajatitjuk el. Legjobb mar kicsi korban kezdeni, de fokepp az iskolaskorban, hiszen a gyermekek igazabol az iskolaban lepnek kozelebbi kapcsolatba a konyvekkel. Az ember ismereteit, tapasztalatait tanulas utjan szerzi meg. A szukebb ertelemben vett tanulas alatt a tudatos emlekezetbe-vesest ertjiik, 6s azok megtartasat valamilyen konkret cel erdekeben. A tdgabb ertelemben vett tanulasnal nemcsak arrol van szo, hogy milyen mennyisegti ismeretet jegyeztiink meg, hanem arrol is, hogy mikent tudunk reagdlni, hogyan tudjuk elsajdtitani az uj ismereteket es azokat megfelelden felhasznalni bizonyos helyzetekben. Mondhatnank azt is, hogy ez egyfajta trening, a gondolkodas treningje 6s a problemak megoldasa. A tapasztalat azt mutatja, hogy n6mely gyermek kezdetben szinte alig tiinik ki a tanulasban, vagy egyaltalan nem ugy mutatkozik, mind akit a tanulas nagyon erdekelne, es hirtelen megvaltozik, felfigyelnek rd es meglepetest okoz mind a sziilok, mind a tanarok szamara. De ervenyes ez forditva is. Nem tdrvenyszeru, hogy azok a gyermekek, akik fogekonynak mutatkoznak a tanulas irant, sok idot szentelnek neki, kesobb is megtarjak ezt a szokasukat. Nem biztos, hogy azert van ez, mert nem tud tanulni, nem kepes felfogni a tananyagot, hanem azert, mert nem tudja megszervezni idejet, megfelelden takarekoskodni kepessegeivel. Nem tud „helyesen tanulni”. Az a gyermek, aki bizonyos korig nem sajatitja el a helyes tanulasi szokdsokat, kesobb mar nehezen hozza be az elmaradasat. A sikertelensegek ugyanis hatassal vannak a gyermekre, sot az egyik hozza a masikat. Ez6rt fontos, hogy a szulok a gyermekekkel az elso osztalytdl kezdve fokozatosan, de nem erdltetve, hanem celtudatosan probaljanak elsajatittatni nehany szabalyt, amely idovel termeszetesnek ttinik szamukra es megkonnyiti a tanulast. Lenyeges, hogy a gyermek megtanuljon takarekosan es esszertien gazdalkodni az idejevel. A gyermek szamara a tanulas olyan, mint a felnotteknek a munka. Ugy mint a munka, a tanulas kozben is sziikseg van sziinetekre, pihenesre. Ugyeljiink arra, hogy kozvetlen ebed utan ne tanuljon a gyermek, mivel tele hassal nem tud intenziven osszpontositani. Sokkal nehezebb megtartani a figyelmet a tanulas alatt, mint azt gondolnank. A gyermek egy ido utan elfarad, es mindig van egy csomo mas dolog, ami figyelmet elvonja. Ezeket lehetoleg probaljuk kizarni. Es nem utolso sorban: nagyon fontos, hogy a gyermeknek legyen egy sajat helyisege, vagy egy sarok a szobaban, ahol zavartalanul tanulhat es nem zavarja semmi. KdLES ELEONORA pszichologus