Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-30 / 26. szám
Vedett novenyeink Gombdskosbor (Tranusteinera globosa - pavstavac hlavaty) Elso es feliiletes pillantasra nem is emlekeztet a kosborfelekre, hanem inkabb a vajviragokkal mutat alaki rokonsagot. Csak a viragok kozelebbi megszemlelese mutatja, hogy valoban az orchideak nemzetisegenek egyik erdekes fajaval allunk szemben. Magassaga 25-50 centimeter, de nem ritkak a kisebb peldanyok sem. A viragszar egyenes, sargaszold, a levelek ritkasan helyezkednek el az aljan. A viragzat eleinte piramis-sisakos alaku, es csak kesobb valik a nevehez meltoan gomb formajuva. A viragok szennyes rdzsaszinuek, vordseslilasak, ritkan feherek. Bar kiildnfele lepkek is latogatjak - amelyeknek csalodni kell a nektar nelkiili viragokban - jellemzoen onbeporzds noveny. A gombdskosbor hegyvideki noveny. Szlovakiaban lenyegeben a Feher Karpatoktol a Vihorlat keleti nyulvanyaig mindeniitt elofordul a hegyekben, de csak ott, ahol kaszalt, fakkal es bokrokkal be nem arnyekolt retek vannak. Meszes es semleges, esetleg gyengen savas tide, nedves talajokon is megel - ezzel is magyarazhato viszonylagosan szeles elterjedese. Magyarorszagon az Eszaki-Kozephegysegben, pontosabban a Matra-, a Biikk- es a Tokaji hegyek (Zempleni-hegyseg) kaszalt retjein lathato. Annak ellenere, hogy a gombdskosbor elettere aranylag nagy kiterjedesu, megsem mondhato, hogy tulelese gondmentes lenne. Ugyanis legtobbszor az ember altal muvelt teriileteken el, igen erzekeny a mutragyakra, sot a tekintelyesebb szerves tragyazas is kepes kipusztitani. Kereklevelu harmatfu (Drosera rotundifolia - rosicka okruhloista) A novenyvilag taplalkozasbiologiailag erdekes rovaremeszto lapnovenye, amely amellett, hogy a testeben levo zold szmtestecskek reven asszimilalni kepes, leveleinek mirigyszoreivel (tentakulumaival) kis testu rovarok megfogasara es enzimekkel valo megemesztesere specializalodott. Mirigyszorei kdziil a szelsok mindig behajlanak, a feliiletiek barmely iranyban mozoghatnak. A noveny 5-15 cm magas, eve- 16, toallo levelrozsaval es fiizeres forgo viragzattal. A levelek hosszu nyeluek, kerekdedek vagy harant elliptikusak, epek, szetteriilok, ragadosak es vorhenyes mirigyszorokkel fedettek. A fiizeres forgoban levo, surun allo viragok kicsinyek, jelentektelenek, rozsaszmes feherek. A tokocsany tobbszdrosen hosszabb a leveleknel. A tenyeszido vege'n csiicsriigyet fejleszt. Viragzasa juniustol augusztusig tart. A siippedo tozegmohaparnakon jelenik meg. Mindig a forraslapok kristalytiszta vfzfolyasam telepszik meg; legfeljebb humuszban gazdag, meszmentes es nedves tozegtalajon veti meg a labat. Del-Szlovakiaban a Kis- Karpatoktol a Felso-Bodrogkozig jegyzik elofordulasat, bar az utobbi evtizedekben a folyoszabalyozasok es a tozeges tavak kiszaradasa kovetkezteben eltunt. Szlovakia tobbi videken szorvanyosan fordul eld; Magyarorszagon az Eszak-Alfoldon es a Dunantulon el nehany keves lelohelyen. Letet elsosorban elohelyenek bolygatasa, meszezese veszelyezteti, de kedvelik a gyogynoveny-gyujtok is, ezert erre a celra eszaki orszagokbol importaljak. BOGOLY JANOS (a szerzo felvetelei)
