Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-30 / 26. szám

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Komfort a sertestakarmanyozasban A takarmanyozasi komfort fogalmahoz szer­­vesen hozzatartozik a takarmany l'zletessege is. A gabonafelek magvat a sertes rendkfvul szereti, de ezek izenek feltetele a beeres es az utoeres. Minden mesterseges beavatkozAs megzavarja - meg a szakszeru szaritas is rontja a takarmany izet es dietas hatasat. Rendkiviili szerepet jatszik tehat a tarolas! Az egeszen kivald szaglokepesse­­gu sertes szamara mar az enyhe dohossag is et­­vagycsokkento lehet. Kiilonosen a szemes kuko­­rica daraja hajlamos arra, hogy gyorsan veszitsen izletessegebol. A jollakottsag elerese a komforterzes egyik legjelento­­sebb tenyezoje. Az azonban te­­ves elgondolas, hogy ezt csak a fesziilesig „kisamfazott” gyo­­mor keltheti. A nagy fejadag nem lehet kivanatos, erre vezet­­heto vissza ugyanis a malacok odemaja ds mindenkoru sertes emesztdszervi bantalmai. Vettink a komfort ellen ak­­kor is, ha a fejadagemeles szaba­­lyait nem tartjuk be, vagyis, ha hosszabb ideig nem noveljuk a naponta megetetett takarmany­­adagot, noha a sertes a nagyobb mennyiseget is joiztien megen­­ne. A ki nem elegitett etvagynal is hAtranyosabb az, ha minden atmenet nelkiil - egyik naprol a masikra - nagy mertekben noveljiik az „eloirt” adagot: ez a sertes emesztorendszere szamara va­­ratlan megterhelest jelent. Kiemelkedo szerepe lehet az abrakkeverek fizikai allapotanak is. Peldakent a sok kozill az abrak orlesi finomsagat emlitjuk. Bebizonyoso­­dott, hogy minel „finomabb” az orlemeny, a ma­­lacoknal annal sulyosabb nyelocsoi fekelyt vAlt­­hat ki. A sertes komforterzetet szamottevoen ront­­hatja a takarmany elonytelen dietas hatasa is, pel­­daul a nyersroste. Minel kevesebb nyersrost van a takarmanyban, annal nagyobb a tobbi tap­­anyag - pl. a feherjek es a zsirok - hasznosulAsi (emesztesi) egyiitthatoja. A taplAldanyag emeszt­­hetosege teren tehat nines rostopum. Van viszont a takarmany ertekesulesdben! Ebbol a szempont­­bol a tul keves es a tul sok rost is elonytelen. Fejtegetesiink celja nem kevesebb, mint an­­nak bizonyitasa, hogy a takarmanyozas teren is fellephetnek olyan hatasok, amelyek elejet vehe­­tik az allatok komforterzete kialakulAsAnak, rossz kozerzetet teremtenek es igy kozvetlenul merheto gazdasagi kart okoznak. Szildzs- megfeleld kiegeszi'tessel Ma mar koztudott, hogy a szdna 6s fuszilazs mellett kitiino tomegtakarmanya a juhoknak a si­­lokukoricabol keszult, jo minosdgii szilazs is. Fi­­gyelembe kell venni azonban azt is, hogy bizo­­nyos termelesi (vehemkihordas, szoptatas) 6s no­­vendeknevelesi idoszakokban, a silokukoricAbol keszult szilazs feherje-kiegeszitesre szorul. A haztaji allattartok reszerol legegyszeriibbnek tu­­nik ilyen esetben az abrakos kiegeszites. A vemhesseg utolso ket honapjaban az abra­­kon kiviil alig lehet mas feherje-kiegeszitdsre gondolni. Peldaul a gyakorlatban jol bevAlt lu­­cernaszena eteteset is csak ugy lehet megoldani, ha a szilazs napi adagjat jelentosen csdkkentjtik, kiilonben nem kepes a juh a sziikseges taplalo­­anyag-mennyiseget felvenni. A juhok bioldgiai sajatossagait figyelembe veve, jd lehetoseget kinal feherjeforraskent a ta­­karmanyborso - jelenlegi nagyobb aranyu - fel­­hasznalasa. Ez a takarmanynoveny par evtized­­del ezelott meg jelentos mertekben szerepelt a ju­hok takarmanyai kozott, de azota a termesztese sajnos elegge a hatterbe szorult. Feherjegazdal­­kodasunk nemcsak jelen, de tavlati gondjait is merlegelve erdemes lenne figyelmunket ismet a borsotermesztesre iranyitani, termeszetesen bi­­zonyos mertekig uj aspektusokkal. A tojastermeles alapfeltetelei A tojastermeles merteke nagyreszt attol fiigg, hogy a szarnyasok a termelesnek milyen hajlamat ordkoltek sziildiktol, masreszt pedig, hogy a tenydszto a kiilvilag (felnevelds, elhelye­­z6s, takarmanyozas) tenyezoin keresztul az orok­­lott hajlam fejloddset milyen mertekben kepes ta­­mogatni. A kornyezet tenyezoi kbztil a tyuknak a kel­­tetes ideje Altai befolyasolhato kora, az 6vszak es a takarmanyozas hat elsosorban a tojastermeles mennyisegere es a tojasok minosdgere. A tojAs­­termelest gyakran a tyuk eletenek elso 365 nap­­jan termelt tojas mennyisegevel mdrik. Masok a keltetds 6v6nek november honapjaval kezdodo es a kovetkezo 6v oktoberevel zarodo idoszak ter­­meldse alapjan biraljak a termokepessdget. Mind a k6t mddszernel az Aprilisban keltetett jdrcdktdl vArhatd a legtobb tojas. A korAbban keltetett tyu­­kok osszel rendszerint reszletesen vedlenek, s ez mdrsekli a termeldst. A kesobb keltettek viszont rendszerint csak januarban kezdik meg a tojAsra­­kast. CSIBA LASZL6 logos? Nem jogos? F. G. szenci olvasonkat egy korlatolt fe­­lelossegu tarsasag ugyvezeto igazgatojava valasztottak. Leveleben arra szeretne vA- laszt kapni, hogy mikortdl jarhat el hivata­­los iigyekben a tarsasag neveben? A Kereskedelmi Tdrv6nykdnyv 6rtelm6- ben On iigyvezeto igazgatokent a kft. neve­ben hivatalos ugyintezest akkor vegezhet, ha Ont a kft. kozgyulese hatarozatanak megfele­­loen bejegyeztetik a cegbfrdsdgi jegyz6kbe. Errbl a cegbirdsdg kivonatot ad ki, ami hite­­lesen igazolja azt, hogy teljes m6rt6kben el­­jdrhat a tarsasag nev6ben. Sz. T. Nyitragerencserrol leveleben le­­irja, hogy az eddigi szovetkezet, amelyben dllandd munkaviszonyban van, kft.-v6 ala­­kult. Az igazgatd kozblte vele, hogy tekin­­tettel a megvaltozott korulmenyekre a ve­­zetoseg ugy dontdtt, hogy az ott dolgozdk­­kal mostantol egy evre kotnek munkaszer­­zodest, amelyet aztan 6vente meghosszab­­bitanak. Kerdi, helyesen jdrt-e el a kft. ve­­zetds6ge? A munkavallalok ezzel a megol­­dassal nincsenek megelegedve, s gondol­­kodnak azon, hogy vajon alairjak-e az egy evre sz6I6 munkaszerzodest? Kerdezi: mit tegyenek? A munkaszerzod6s a Munkatbrveny­­kdnyv 6rtelm6ben k6toldalu szerzdd6ses vi­­szony, amely megalapozza a munkaviszonyt. Ahogyan az levelebol kitunik, On dllando munkaviszonyban volt a szdvetkezettel, s ezen egyoldaluan a munkaltatd c6g nem vdl­­toztathat meg akkor sem, ha megvdltozott mukdd6senek formAja. Mindk6t szerzddo f61, tehAt a munkaviszony k6t resztvevoje, a mun­­kAltatd 6s a munkavAllalo azonban kbzds megegyez6s alapjAn bArmikor megvAltoztat­­hatja az eddigi 6rv6nyben 16vd munkaszerzd­­d6st, olyan int6zkedest is hozhatnak, hogy az Allandd munkaviszonyt meghatArozott iddre kotdtt munkaviszonnyA alakithatjAk At. K6r­­d6ses azonban, hogy az ilyen modositAs kinek az 6rdek6t szolgAlja. Nem hiszem, hogy a dolgozdket. Ugyanis, ha a munkAltato az ed­digi hatArozatlan idore megkdtbtt munkavi­­szonybdk. akarnA Ont elbocsAjtani, ahhoz a Munkatbrvenykony v 6rtelmeben torv6nyes 6s bizonyithatoan 16tezo indokot kellene felhoz­­ni, sdt, ha un. Atszervez6s miatt sziinne meg a munkaviszony, ugy a munkAltatonak v6gki­­el6glt6st is kellene fizetnie. Ha viszont alAlr­­nA a hatArozott iddre szdld munkaszerzdd6st, setnmifdle garancia nines arra, hogy azt egy 6v mtilva felujitjAk, illetve meghosszabbltjAk. TehAt az uj munkaszerzddest nem kdteles alA- imi. DR. GYdRGY ISTVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom