Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-16 / 24. szám

Ujdonsagok a Q 10 koenzimrol A Q 10 koenzim a vitaminokhoz hasonlo anyag. Maskeppen ubichinonnak is nevezik, amely a latin forditas szerint ..mindeniitt jelen levo"-nek mondhato. A valosagban a test minden sejtjeben elofordul, es kulcsszerepe van az ener­­giakepzesben. Megtalalhatjuk a mitochondriumokban, amelyek a sejtek reszecskei es az energiagyaraknak is szoktuk nevezni ezeket. Ha egyszerusitve akarjuk kifejezni magunkat: a mitochondriumokba keriilnek a taplalek kiilon­­bozb felbomlott reszei, es itt a Q 10 koenzim segi'tsegevel energiava valtoznak, melyre a sejt tovabbi tevekenysegehez van sziikseg. A Q 10 koenzim termeszetes uton a szervezetben jon letre, de bizonyos eletkorban vagy nemely betegseg folyaman a sziikseglet megnovekszik. A taplalekunkban elofordulnak a Q koenzimek, melyeket a maj „vegyileg” fel­­dolgoz, ugy, hogy beloluk a Q 10 koenzim jdjjon letre. Csupan ezt az egyediilit tudjak a sejtek hasznositani. Elelmiszereink koziil a Q koenzim elsosor­­ban a husban, a baromfiban fordul eld, de bosegesen van jelen a halban, a teljes kiorlesu elelmiszerben, a brokkoliban. Az idosebbeknel, a szivizom meg­­betegedeseben szenvedoknel, azoknal, akiknek megkarosodott a majuk, vagy annak csokkent a mukoddkepessege, illetve a tulzott testi megter­­heldskor peldaul a sportoloknal az atlagosnal alacsonyabb a Q 10 koenzim. A tudosok azt is bebizonyitottak, hogy a paradentozis (az iny megbetegedese) eseteben a megtamadott szo­­vetekben szinten csokkent a Q 10 koenzim mennyisege. Ha novekszik a Q 10 koenzim jelenlete emelkedik az energia-eloallftas a megtamadott inyben es javul a gyogyulas folyamata. Azt is megallapitottak, hogy azoknal a pacienseknel, akik szivelegtelensegben szen­­vednek, a Q 10 koenzim majdnem 70 szaza­­lekkal javitja a szivizom mukodokepesseget. Ma mar azt is tudjuk, hogy a koleszterol csokkentesere szedett gyogyszerek hatasara alacsonyabb lesz a Q 10 koenzim mennyisege. Azoknal a betegeknel, akik ilyen gyogyszert szednek ajanlatos a taplalekukat Q 10 koenzim­­mel kiegesziteni. Hasonlokeppen: a B csoport­­ba tartozd vitaminok hianya is a Q 10 koenzim csokkenesehez vezet, a majban csokken az ott keletkezo mennyiseg. Tovabbi kutatasok soran arra is feny derult, hogy a Q 10 koenzim, azon kfviil, hogy reszt vesz a sejtben az energiakepzesben, antioxidans tulajdonsagokkal is rendelkezik. Ma meg nem teljesen vilagos, hogy mennyire kepes a Q 10 koenzim lekotni a szabad gyokoket, de az mar ismert, hogy a kiilonbozo antioxidansoknak novekszik a hatasuk, ha Q 10 koenzimmel kombinalva adagoljuk, ezert ajanlott ezt igy alkalmazni. Hogy naponta milyen mennyisegii Q 10 koenzimet fogyasszunk, nines pontosan megdl­­lapitva. Taplalekkiegeszitokent es energe­­tikumkent 30-60 mg-ot javasolunk. A gyogy­­adagok ettol 5-10-szer nagyobbak, a gyo­­gyaszati gyakorlat soran 100-300 mg-ot alkal­­mazunk. A Q 10 koenzim fogyasztasaval osszefug­­gesben nem jelentkeztek semmilyen mel­­ldkhatasok. Sot akkor sem mutattunk ki negativumokat, ha gyogyszerkent eveken at szedte a beteg. Az iddsebbek, azok akik rendkiviil nehdz fizikai munkat vegeznek, vagy a rendszeres sportolas kovetkeztdben nagy megterheldsnek vannak kiteve taplalekkiegeszitokent 15-30 mg Q 10 koenzimet fogyaszthatnak. A nagyobb adagok szedeset az orvossal kell megbeszelni. Ez elsosorban a szivbetegekre es az elsportolokra vonatkozik. A Q 10 koenzim a paradentozis gyogyitasaban kiegeszitokent alkalmazhatd. DR. tUB|CA peterajovA Szegyenlos, zarkozott gyermekek problemai A gyermek szocialis kapcso­­latai fejlodese soran allandoan val­toznak es differencidlodnak. Az iskolas koru gyermekekre jel­­lemzo a kolcsonos egyiittmu­­kodesi kapcsolatok, a segitseg­­nyujtas es a sajat erdekek alaren­­delese a tobbseg, a kozosseg erdekeinek, az alkalmazkodas. A gyermek tovabbi megfelelo szo­cialis beilleszkedeseben fontos szerepe van a csaladi kornye­­zetnek. Ugyanis a jo csaladi szo­­cializacio alapfeltetele a gyermek kesobbi drvenyesiilesenek a tar­­sadalomban. Azok az erzelmi kap­csolatok, amelyek a csalad ha­tasara, a csaladban alakulnak ki, nagyon gyakran meghatarozzak a gyermek jovobeni kapcsolatait ugy a kiilonbozo iskolaiban, mint a munkahelyen es termeszetesen a maga altal alapitott csaladban. Az egyes nem kivanatos erzelmi es affektiv megnyilvanulasok - harag, feltekenyseg, mergesseg - lekiizdese, amelyek a csalad tobbi tagja ellen iranyulnak, a kiilon­­bozd korlatok megszokasa es respektalasa, az alarendeltseg a sziilok autoritasanak felkesziti a gyermekeket az osszetettebb szo­­cidlis kapcsolatok elfogadasara. Az ovodaskorban letrejon a szo­cialis kontaktus, amely kesobb, az iskolaskorban szocialis egyutt­­elesse alakul at. A nem megfelelo hozzaallas a kiilonbozo szocialis kapcsola­­tokhoz visszaiithet peldaul a gyer­mek szegyenlosdgeben es zarko­­zottsagaban. Jellemzo, hogy a gyermek a felnottek elott, de ugyanakkor a gyermekkollek­­tivaban is meghokken, nem beszel, nem kapcsolodik be az osztalytar­­sak tevekenysegebe, hanem eppen ellenkezoleg, felre huzodik, hagy­­ja magat kikozositeni, elnyomni. Egyszeriien fogalmazva, nem tud beilleszkedni, kontaktust letre­­hozni a tobbi gyermekkel. A szegyenloseg nem ve­­lesziiletett tulajdonsag meg annak ellenere sem, ha leteznek gyer­mekek, akik kevesbe aktivak es mereszek elore tomi, vdg-hezvinni celjaikat. Amig a gyermek kicsi, nem tiinnek ezek a hatranyos tula­­jdonsagok annyira szembe, hanem kesobb okoznak problemakat. Ez valojaban abbol adodik, hogy a gyermek keves idot tolt a gyer­­mekkozossegben, vagy felnottek tarsasagaban, kapcsolatai ki­­zarolag a csaladon belulre korla­­tozodnak. Esetleg kialakulhatnak kellemetlen tapasztalatok ered­­menyekent is, amely nyomot ha­­gyott a gyermekben. Vannak szulok, akik idohiany miatt vagy eppen a tulzott torodes, odafi­­gyeles kovetkezteben nem adnak lehetosdget gyermekeik szamara, hogy mas gyermekekkel kapcsola­­tokat alakitsanak ki. Masok vi­­szont azert nem engedik a gyer­­meket tarsasagba, mert feltik oket, tulzott szeretettel halmozzak el oket. Es igy a gyermek lassan megszokja a maganyos eletet, csak magdval torodik, nem kepes szorosabb kapcsolatok kiala­­kitasara a tobbi gyermekkel. Es aztan nem lehet csoddlkozni, ha az iskoldban talalkozik az elso akaddllyal es nincsenek ott a szulok, hogy segitsenek, es ez a gyermeknel olyan erzdst valt ki, hogy o alkalmatlan es inkabb elfut a problema elol, visszahuzodik. A tobbi gyermek termeszetesen ezt erzekeli, dszreveszi es kitaszitjdk, kikozdsitik ot. Erre o ugy reagdl, hogy visszahuzodik a szulok vedo szarnyai ala. De mivel latja, hogy a tobbiek milyen jol megvannak egymassal, barataik vannak, o a fantaziaja altal kitalal nem letezo baratokat, akikkel ateli a sajat ordmeit. A szegyenloseg es zarkd­­zottsag jellemzo a testileg 6s szellemileg visszamaradt gyer­mekekre is, akik a maganyba menekiilnek, nem merik vallalni fogyatekossagukat, mert ugy erzik ok kiilonboznek atobbiektdl, nines mit keresniuk az o tarsasagukban, es felnek a megalaztatdstol is. Ezeken a tulajdonsagokon ugy lehet segiteni a legegyszerubben, hogy a sziiloknek azon kell lenniuk, mindl gyakrabban emberek koze vinni a gyermeket, 6s foleg a vele egykoruak tdr­­sasagaba. Buzditani minden meg­­nyilvdnuldsat, amelyet sikerk6nt konyvelhet el. KdLES ELEONORA pszicho/ogus

Next

/
Oldalképek
Tartalom