Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-16 / 24. szám
getni, segiteni, akkor hiaba tanult, nem lesz drtelmisdgivd, valami m6don elveszik sajat nepe, a kozosseg szamara. Nyugtalanit a helyzet, amelybe 1989 utan a szlovakiai magyarsag jutott, es neha valdban az az erzesem, mintha szandekosan magunkra akamank szakajtani az eget, hiszen szemeink eldtt olyan szomyu tragediak jatszodtak le a Balkanon, hogy ha abbol nem okulunk, akkor megerdemeljuk sorsunkat. A jugoszlaviai magyar nepcsoport felere csokkent az elmult konfliktusok soran, 6s leteben veszelyeztetett ma is. Ez arra figyelmezet, hogy ez megtortenhet veliink is, ha nem vigyazunk. Es hogy ne tortenjen meg, arra elsosorban az erintett nepcsoportnak kell iigyelnie. Nem epithetunk arra politikat, hogy ez vagy az kisegit benniinket. Magunkat kell megovnunk a bajoktol. En nem hiszem, hogy egyetlen amerikai katona is hajlando lenne meghalni, hogy megmentse a szlovakiai magyarsagot. Ezek akkora ostobasagok a poltikai elkepzelesekben, amelyekre figyelmeztetni kell az embereket. Vallom, hogy az a politikai kultura, amelyet 1918 utan a szlovakiai magyar halado gondolkozas kitermelt, az jarhato, jo politikai kultura volt, melyhez ha tartjuk magunkat, a tragediatol megovhatjuk a nepiinket. Vallom, hogy nekiink mint kisebbsegnek van egyfajta kiildetesunk, kiilonosen most, hogy Szlovakia onallo allamma alakult, ds a szlovdk nemzet a maga allamaval teljes mdrtekig egyenrangu partnere lett a magyar allamnak es a magyar nemzetnek. Ebben a partneri viszonyban mi, kisebbseg vallalhatjuk az un. hid-szerepet, vagy nevezztik maskent, en az utobbi iddbenjobb szeretem a kozvetito szerep kifejezest hasznalni. Mert ebben jobban benne van az ide-oda munka. Azert is beszelek a kdzvetitdrol, mert mar irok egy regenyt, amelyben lenyegeben 1918 ota, egy kisebbsdgi drtelmisegi embemek a sorsan keresztiil probalom bemutatni, hogy az elmult evtizedek soran ez az ertelmisegi mi modon teljesitette a kozvetitd szerepdt. A testiinkre szabott problemakorbe es az itteni tortenesekhez kapcsolodva jatszodo regeny lesz. Ahogy nines kdt egyforma hazassag, ugy nines ket egyforma kisebbsdgi sors sem. A mi szlovakokhoz ds Magyarorszaghoz valo viszonyunk igen sokban kiilonbozik a romdniai magyarok romanokhoz es Magyarorszaghoz valo viszonyatol is. Az utobbi evtizedben sok baj abbol eredt, hogy probaltuk elmosni ezt a kiilonbseget. Ettol az elmosastol meg kell szabadulni. Ne peldalozzanak Del-Tirollal, mert ott egeszen mas az dbra. Egyrdszt ott az osztrakok az olaszokkal dllnak szemben, es az osztrakok keriiltek jobb helyzetbe az olaszok rovasdra. Egyszeru oknal fogva: az osztrakok eppugy gyoztesek voltak a 2. vilaghaboruban, mint ahogy a csehek es szlovakok. Az tehat egy forditott helyzet a szlovakiai magyarsdg szemszogdbdl, ds nem igaz, hogy a szlovakiai magyarsdg dpp olyan egyszeruseggel ldphet fel a maga jogainak kivivasadrt, mint a del-tiroli osztrakok. Mert Olaszorszag fasiszta volt, dppugy, mint Magyarorszag. Egeszen forditott helyzetrol van szo, es ezdrt mondom azt, hogy nem jd, ha olyan dolgokkal pdldaldzunk, melyek nem teljesen egyenertekuek. Talan az irodalomnak egyik nagy kiildetese lenne az, hogy ezekre a sajatossdgokra folhivja a figyelmet, az emberi eletnek erne eluto mozzanataira, szineire, jellemzoire. Ezt a lehetoseget szeretndm kihaszndlni meg az irodalmi tevekenysegemben es remelem, hogy e telen befejezem a regdnyt. DR. GARAJ LAJOS Szoke Jozsef Halalugras (reszlet a Kozvetito cimu regenybol) Egy varosi rendor ebresztgette, aki haziasszony, Schlosser neni kiseretdben allott a szobaban. Pickmannak erolkodnie kellett, hogy meg tudjon fordulni az agyon, amelynek ossze-vissza gyurt takaroja oly szorosan racsavarodott a testere, mint folyondar a Duna-menti erdoseg faira. Meg mindig nadragban volt, amit lefekvdskor nem vetett le, es a mely alvastol a nydla is vdgigfolyt area frissen sarjadt sortein. Alom kode lepte be tekintetet, mellyel a varosi rendorre es a haziasszonyara nezett, aki kezet tordelve, neman allott a kitart ajtoban. De aztdn lassan-lassan ez a kod is szertefoszlott, ds az agya tisztulni kezdett a reszegseg parajatol.- Micsoda kegyetlensdg, hogy az embert hajnalok hajnalan felverik almabol! - mormogta mogorvan, meltatlankodva, es merges, buldog tekintettel meredt a hivatlan vendegekre.- Szalay ur (ez volt Pickman valodi neve), elnezeset kerem, de mar del van... A haziasszonyatol tudom, hogy onok hajnalban tertek haza a baratjaval, Bajusz urral. El tudna mondani, hogy mi tortent vele azutan?- Hogy, hogy mi tortent vele? - nezett korul riadtan a szobaban, s egyetlen pillanat alatt kijozanodott. Csupan most dobbent rd, hogy bajusz nines a szobaban.- A baratja ugyanis..., vagyis beleugrott a Dunaba - kozolte zavartan, ugyanakkor nemileg tulzott targyszeriiseggel a rendor.- Hogy, hogy beleugrott a Dunaba? - ismetelte meg Pickman a rendor szavait, hogy egeszen tudatara ebredhessen e szavak ertelmenek.- Ugy, hogy a kikoto munkasai lattak, amint a vaskorlatra felmaszott, es... ds a zakojat is ott hagyta a hidon... De semmi iizenetet, levelfdlet nem talaltunk a zakoban, ahogy ez ilyenkor szokas szokott lenni - kozolte szakszeruen a rendor. Pickman most mar atult az asztal mellett allo rozoga szekre, szemben a rendorrel, aki eldtt nemileg megsdrgult, kozonseges ivpapir hevert, bizonyara a keszitendo jegyzokonyv szamara.- Remes! - mondta tompa, szintelen hangon a haziasszony, es oly vadloan meresztette savoszinu szemet Pickmanra, mintha mindenert 6, csakis 6 lenne felelos.- Maga egesz djszaka egyiitt volt a baratjaval: tudna-e tettere valami magyardzatot felhozni? - kdrdezte a rendor, ds ceruzajat varakozoan nyugtatta a papirlapon. Pickman megprobdlta valamilyen rendszerbe, azaz idorendi sorrendbe szedni az elmult djszaka esemenyeit, de a kulonbozo idopontok furcsan osszekuszalodtak, egymasba gabalyodtak: meg aztdn nem is mondhatott el mindent oszintdn ennek a kopaszodo, dsziilo rendomek, aki nagyon tisztessdgesen, tort magyarsdggal kdrdezgette, ds meg sem probalta mas nyelvre forditani a sz6t (6h, Istenem! 6 mdg a monarchia rendoriskolajabol keriilt ki, ahol a rendor nyelve, marcsak praktikus szempontbol sem terhetett el az iigyfelek nyelvetol.). Vagyis a rendor nagyon tisztessegesen, szeliden meredt rd, aterezte a tragediat, de belole minden fontos pillanatnak a kepe hirtelen tovaroppent, a semmibe foszlo egtajak fele; mas, sokkal regebbi emldkek meg labujjhegyen oda lopakodtak hozza, nyugtalanitoan, alattomosan, mint holmi orvul aldozatukra leskelddo katonai felderitok, akik oly varatlanul csapnak le az alakulatuktol elcsamborgo katonakra, hogy meggyotorhessek, kiszedjek beloluk az ellensdg valddi szandekait, megismerjek valos erejet. Igen, a szavak oserdejeben e kdt szo: katonaskodas es halal, kulcsszo. Kdt kulcsoloszo: szokulcs. Bajusz mindig rendkiviil szukszavuan szolt a fronton tortentekrol. Pickman pedig olyan volt, hogy nem akart beletenyerelni senki lelkivilagaba. Nem kdrdezgette, nem faggatta az eleterol, habonis elmenyeirol. Fiatalos kivancsisagbol sem. Mdgis volt egy epizod, egy dobbenetes elmeny, amit bajusz tobbszor felemlitett, foleg borgozos allapotaban meselt, amikor a szo mar folyekonyabb lett, ds a lelek rejtett labirintusai is megnyiltak. Ilyenkor minden regi dolog visszater, es az egdsz mult ugy zuhog rad, mint a viz hullamai. Bajusz is ilyen szomjas mohosaggal tert minduntalan vissza Bakacs hadnagy historiajahoz, aki valahol Galiciaban esett el a fronton. Bakacs nem birta cdmdval a remenyteleniil hosszu aloharcot, a loveszarkok vakondeletet. Agyara ment a sziintelenul csorgo eso, az emberi iirulektol buzos sar, a vigasztalanul szurke orosz eg. Szablyat rantott, kiugrott a lovdszarokbol es egyedul indult rohamra. Orditozva, elborult tekintettel kaszabolta az utjaba eso bogancsokat, bkorfarkkorokat. Valojaban azt se tudta, merre van elore, s merre a hdtra. Es ekkor a ldgen at tuzersegi lovedek siivitett feleje. Vercsehangon vijjogott a halal. Aztdn egy robbanas, fust, hulld rogok, sar, kenkoves buz, es amikor mindez tovaszallt, elcsitult, a fust szerteporladt, Bakacs sem volt sehol. Eltunt a fusttel, dorrenessel, akdr az istenek. Erre szukult az emlekezete. Bakacs haldlara. Mi okb61? Es mi itt a titok? Bajusz ezt mondta: „Bakacs volt, nines. Micsoda szep halal: volt, nines!”. Aztdn ugyanezt kerdezve is megismetelte: „Volt, nines?” Hol itt a mindent meghatarozo titok? Pickman szamara akkor ugy tunt, hogy ez a kdt sz6 mindent elmond, es mindent magaba rejt. „Volt, nines! Volt, nines?” Sokszor toprengett valos ertelmukon, es most eszebe btlottek a hindu vallas szent konyvenek, a Bhagavad-gitdnak a szavai: muldkony mind, jo - eltunik...”, ds tovabb: „Ami nines, nem sziilethetett meg, ami van, lesz drokre mar.” esupdn az egyetlen, a hatalmas isten az, aki „atvaltozni se tud, csak van.” Bajusz ezt mondta: „Ahol Bakacs eltunt, semmive lett, ott tavasszal virag nyilt”. Ki tudja, belole hoi nyilott virag. Volt, nines. Soha nem sikerult felderiteni, hova sodorta a viz. Azokban a honapokban sok hulldt sodortak a folydk: sok magyar hulldt. Ki tudja hova lettek? Pickman a Duna partjan nott fel, ismerte a szokdst: az ismeretlen hulldt gyakran lokik vissza az drba, nehogy a falu koltsegen kelljen eltemetni. Ez persze bunds tett, de ki kerte szamon azokban a hetekben, honapokban a torvdnyt? Ha a hulla fennakadt Doborgaznal, tovabb usztattdk Siily irdnydba. A siilyiek pedig oly szegenyek voltak, hogy temetojuk se nagyon volt: tovabb usztattdk a szerencsdtlent Bos irdnydba. Hiszen aki a vizbe kivdnkozott, annak nagyon mindegy, hoi nyilik testdbol virag, hoi sarjad helyebe fu, fa: fuzfa, nyarfa. Vagy ahogy Ipolyi irta: „a hosbol almafa, a hiisdges szeretobol rdzsa, a csapodar, hutlen nobol gyiimdlcstelen szederfa, a gonosz no pedig szederinnd lesz, ds vegig nyulik a vildg minden utjain, s ki rajta akad, annak meg kell halnia”.
