Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-16 / 24. szám
Sarospataki talalkozo A Magyar Nemzeti Muzeum Rakoczi Muzeuma es a Bodrogkozi Muvelodesi Egyesiilet Sarospatakon rendezte meg a ..Zemplen nepessege es telepiilesei" ci'mu konferenciat. A varoson vegigsetalva eloszor a Makovecz Imre altal tervezett es 1984-ben megnyitott Muvelodesi Haza dtlik szemiinkbe, vele szemben pedig a hires, nevezetes kollegium, amelynek olyan lakoi voltak, mint Bessenyei Gyorgy, Csokonai Vitez Mihaly, Fay Andras, Kossuth Lajos, Gardonyi Geza es Moricz Zsigmond. Itt tanitoskodott Comenius is. Rovid seta utan jutunk el a Rakoczi-varba, mely ma a Rakoczi Muzeumnak ad otthont. A muzeum allando kiallitasai a Rakoczi csalad tortenetevel, a szolomuvelessel es az eszak-magyarorszagi keramiaval foglalkoznak. A szoban forgo konferencia fo szervezoje dr. Tamas Edit tortenesz, muzeologus.- Mi a celja ennek a konferencianak?- En nepesseg- es telepiileskutatassal foglalkozom. Az egyik kutatasi teriiletem Zemplen megye. Sokan, magyarorszagi es szlovakiai szakemberek kutatjuk ezt az egykori nagy megyet, es ugy gondoltuk, hogyjo lenne, ha a torteneszek, a neprajzosok, a regeszek egyutt beszelhetnenk meg az elmult evszazadok folyamatait. Igy a kiilonbozo kutatasi iranyokbol egy kozos eredmeny sziilethetne, amely segitsegevel attekinthetnenk a nepessegfejlodest a 17. szazadtol a 20. szazadig.- Ki mindenkit hlvtak meg, milyen agazatok kepviseloi vannak jelen?- Budapestrol tobb tortenesz kollega erkezett, a Magyar Nemzeti Muzeumbol, a Hadtorteneti Intezetbol, a Magyar Tudomanyos Akademia Tortenettudomanyi Intezetebol, az ELTE-rol, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomanyegyetemrol, a nyiregyhazi foiskolarol, a miskolci egyetemrol, de erkeztek helybeli kutatok is. Nagy oromunkre negy szlovakiai kutato is eljott, ketten az eperjesi egyetemrol, a Bodrogkozbol pedig Bogoly Janos es Sdpos Aranka.- Rendeztek mar a volt varmegye teruleten Zemplennel kapcsolatos hasonld konferenciat?- Masok, kiilonbozo temakra rendeztek. A Rakoczi Muzeum viszont a kozelmultban nem rendezett ilyen jellegu dsszejovetelt. Altalaban a Rakocziakhoz fiizodo, vagy muvelddestdrteneti konferenciakat szerveztiink. Bizom benne, hogy nem az utolso ez a rendezveny, mert a kollegak mar jeleztek, hogy kiilonbozo, nagyon erdekes temakat szeretnenek meg eloadni.- Megjelentetik az itt elhangzott eloadasok szovegeit?- Igen, a kovetkezo evben szeretnenk megjelentetni.- Szemely szerint mit var ettol a konferenciatol?- Zemplen megyet nagyon erdekes kutatasi tertiletnek tartom. A megye eszak-deli fekvese is sok mindent hordoz magaban. A harom nagy nepcsoporton, a szlovakon, magyaron es a ruszinon kiviil nemetek, zsidok, gorogok es mas nemzetisegek is elnek itt, akiknek megjelenese e teruleten, gazdasagi es tarsadalmi eletben viselt funkciojuk, jelentosegiik mind-mind nagyon erdekes es fontos tema a tortenettudomany, a foldrajz es a neprajztudomany szamara. Mivel ezek a tudomanyagak mas-mas sikbol kozelitik meg ugyanazt a temat, egy ilyen konferencian lehetoseg nyilik ujabb arnyalatok felfedezesere, illetve egy-egy szaktertilet eredmenyeinek megismeresere.- A konferencia egyik fo szervezoje a Bodrogkozi Muvelodesi Egyesiilet. Mikor es milyen celbol alakult?- A Bodrogkozi Muvelodesi Egyesiilet 1995- ben alakult, Balassa M. Ivan professzor ur kezdemenyezesere. Celja, hogy a hatar ket oldalara szakadt Bodrogkozt egyiittesen kutassuk es a muvelodesi eletet egy kicsit felpezsditsiik.- Mi mindent csinalt eddig az egyesiilet?- Evente egy-egy konferencia megszervezesere vallalkozik, valamint kutatasokkal foglalkozik, hiszen tagjai neprajzosok, foldrajzosok, regeszek, torteneszek es nyelveszek. Balassa M. Ivan jovoltabol felmeri a nepi miiemlekeket es folyik a vilagi es az egyhazi muemlekek felmerese. Jomagam is keszltettem kisebbseg-tobbseg szociologiai es tarsadalomrajzi felmerest. Ezenkiviil nagyon sok neprajzi jellegu kutatas folyik a teruleten. ■k k k k k-k k A konferencia sziineteben nagyon sok ismerossel talalkoztam. Nem szalaszthattam el az alkalmat, hogy masokkal is szot valtsak. Tobbek kozott dr. Hogye Istvannal, a satoraljaujhelyi leveltar igazgatojaval.- Hogyan ertekeli a leveltari munka szerepet a tortenelemkutatasban?- A Zempleni Leveltar gazdag tortenelmi anyaga nem csak a torteneszeket, hanem a kapcsolodo tarstudomanyok kepviseloit is erdekli. A mai konferencia kepviseloi szinte mind visszatero vendegei a leveltarnak nem csak Magyarorszagrol, hanem Szlovakiabol is. A tortenelem gazdag forrasanyagabol mindig valogatassal emelnek ki egy-egy temat. Vannak divatos temak, amelyeket ujraertekelnek, igy ugyanazok a forrasok uj megvilagitast kaphatnak. A torteneszek vagy sajat maguk altal valasztott vagy az eppen divatos temakon dolgoznak, es forrasmunkakent hasznaljak a tortenelmi dokumentumokat. Most kiilbnosen fellendult a kozsegek, iskolak, templomok tortenelmenek feldolgozasa. Ilyenkor mindig elokertilnek ujabb es ujabb, eddig nem ismert adatok. Gyakran keresnek fel csaladfakutatok is.- Zemplen leveltciri anyaga mennyire feldolgozott?- Hires elodeink mar elkezdtek ezt a munkat. Szirmai Antal, aki megirta a varmegye tortenetet, vagy Kazinczy, aki 16 even at volt a leveltar munkatarsa.- Megtortenhet-e az, hogy egy ujabb anyag felfedezesekor modosul tortenelmi iteletiink egyegy esemenyrol?- Egy konkret esemenynel termeszetesen megtortenhet. Peldakent felhozhatom a nemregiben megrendezett „ Az 1697-es hegyaljai felkeles” temaju konferenciat, ahol az eloadok nagyon sok uj ismeretanyaggal bovitettek az eddigi tudasukat a kozos szlovak-magyar multrol, az 1831-es kolerajarvany idejebol szarmazo szlovak es magyar reszvetelt igazolo irasok alapjan. Nagyon ujszeriien es sokatmondoan lehet ezeket a forrasokat hasznalni.- Mit jelent egy szlovakiai magyar tortenesznek az ilyen konferencian valb reszvetel? - kerdezem Sapos Arankatol.- Elsosorban szakmai elismerest, az ismereteim boviteset. Fontos, hogy megismerjiik egymas kutatasi teruleteit es mddszereit.- Van rd mod, hogy egy ilyen rovid konferencian tapasztalatot csereljenek?- Termeszetesen, hiszen ezek a konferenciak altalaban tobb naposak es ugyanarra a temara tobb eloadast hallgathatunk meg. Kiilonbozo ralatasokkal talalkozunk, s ami fontos, az eloadas utan szemelyes kapcsolatba kerulhetiink az eloadokkal, akikkel elbeszelgethetlink. HOGYA GYORGY (a szerzo felvetele) dr. Tamas Edit
