Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-09 / 23. szám

Kertesznaptar A zoldsegnovenyek szedese es tarolasa A zoldsegnovenyek szedesenek ideje erettse­­giik fokatol fiigg. A zoldsegnovenyeket ugyanis fejlettsegiik kiilonbozo idoszakaban szedjuk aszerint, hogy milyen celra hasznaljuk. Szedes­­kor a zoldsegfeleknek a legnagyobb biologiai er­­tekiiket kell elerniuk. A kesei zoldsegfeleket a leheto legkesobb szedjuk, mert a tobbsegiik meg osszel is fejlodik, tehat tomege nagyobbodik. Csak az elso fagyok­­kal fejezodik be a teny6szidejiik. Gyenge -3 - -4 C-fokos fagy a zoldsegnovenyek legtobbjenek nem art. Osszel a zblds6gfeleket fejlodesiik befe­­jezese elott szedjuk, mert a teljesen bedrett zold­­seg rosszul birja a tarolast. Nalunk a zoldsegno­­venyek szedesenek legmegfelelobb ideje oktober es november eleje. Lehetoleg napsiiteses es sza­­raz napokon vegezziik a szedest, hogy a zoldse­­get szaraz allapotban tarolhassuk. Kisebb terulet­­rol a zoldsegfeleket reggel szedjuk, megtisztitsuk a foldtol es a nap folyaman a foldon hagyjuk szikkadni. Este beszallitjuk a tarolohelyre. Amennyiben kenytelenek vagyunk a zoldseget ejjelen at a kertben hagyni, kupacokba rakva le­­velzettel betakarjuk, hogy a nedvesseg es a fagy ne erje. A zoldseget ugy takaritjuk be, hogy az egesz novenyt egyszerre szedjuk, vagy pedig a terme­­seket, esetleg az egyes novenyreszeket fokozato­­san szedjuk. Ha fokozatos szedest vegziink, vi­­gyazzunk, hogy az anyanovenyben kart ne te­­gyiink, mert az meg tovabb fejlodik, leveleket nevel es termest hoz. Ha az egesz zoldsegno­­venyt betakaritjuk, vagy a fold feletti reszet - a leveleket es a fejet -, vagy a fold alatti reszet - gyoker 6s hagyma - hasznaljuk fel. A szedes technikaja A kaposztafeleket szakszeruen ugy szedjuk, hogy eloszor a fejeket vagjuk ki es azutan utolag kiszedjiik a foldben maradt torzsakat. A torzsakat helytelen sokaig a talajban hagyni, mivel nonek es feleslegesen kimeritik a talajt. Szedeskor a ka­­posztafejcken hagyunk nehany v6dblevelet 6s 2- 3 cm hosszu torzsareszt: a karalab6rbl levagjuk a gyokeret. A korai karalaben a leveleket meg­­hagyjuk, a k6seirol a leveleket letordeljiik. A gyokernovenyek szedesekor as6t (kiilonle­­ges gyokerasbt) vagy kiemelo eket haszndlunk 6s a kiszedett gyokereket kupacba rakjuk. A korai fajtakon rajta hagyjuk a lev61zetet. A kesei faj­­takrol a levelzetet lecsavarjuk, a szivlevelek ki­­v6televel, amelyeket nehany gyok6rzolds6gen (zeller es petrezselyem) meghagyunk. A zeller gumbjarol a gyokereket levagjuk. A repagyoke­­rekrol a vekony oldalgyokereket eltdvolitjuk. A saldtafeleket gybkerestiil huzzuk ki a fold­­bol es azutan a salatafejeket nehany fedolevellel egyiitt kivagjuk. Masutt csak a fejeket vagjuk ki, a torzsa az also levelekkel a talajban marad es csak kesobb takaritjuk be egyszerre. Amennyi­ben a salatafeleket taroljuk, elobb gyokerestol ki­­assuk, az also leveleket eltavolitjuk, es a fejeket homokagyasokba helyezziik. A hagymafeleket asoval szedjuk ki, esetleg ekevel kiszantjuk (porehagyma), vagy kezzel ki­­huzzuk (vorbshagyma). A hagymafeleket gyoke­­restol homokban taroljuk (porehagyma es mete­­lohagyma), vagy szarazon levelestol, vagy leve­­lek nelkiil polcokon (voros- es fokhagyma) telel­­tetjiik. Seriilt vagy rothado zoldsegfeleket ne tarol­­junk. Semmifele zoldseget ne oblitsunk le es ne mossunk meg tarolas elott. Nehany zoldsegfele, megpedig a feketegyoker, pbre, bimboskel es a fodroslevelii kelkaposzta a szabadban is attelel. A tarolt termenyek Viszonylagos nyugalomban levo, de 616 no­­venyreszek. Eletfolyamataik sebesseg6t a homer­­seklet hatarozza meg dbntoen. Magas homersek­­leten erosen 161egeznek a sejtek, 6rtekes tapanya­­gaikat szendioxidra 6s vizre bontjak le, viztartal­­mukat parologtatjak, sziniik es iziik romlik, be­­tegsegek 16phetnek fel rajtuk. Ezert a tarolaskor olyan koriilmenyeket kell teremteni, hogy minel jobban lassitsuk ezeket a folyamatokat, es gon­­dos szelloztetessel tavolitsuk el a keletkezo bom­­lastermekeket, a parat. Az egymassal nem erint­­kezo termenyek kbzott nehezebben terjednek a betcgsegek. Ezert szoktak a gyokerzoldsegfelc­­ket homokban, vagy fureszporba retegezve is ta­­rolni. Ezzel csokken a parolgasi veszteseg, a ho­­ingadozas es a paralecsapodas veszelye is. A tarolasi modok koziil legegyszerubb az arokban, barazdaban valo lefoldeles. Biztonsago­­sabb azonban a prizmas tarolas (abrankon), amikor kb. 1 m szeles es magas, tetszes szerinti hosszu prizmakba rakjuk a termenyt. Takarasa szalmaval es folddel tortenik. A termenyhalom alatt szellozocsatornat is ki kell kepezni, vegig a prizma hosszdban. A lerakott termenyt azonnal takarjuk, hogy megakaddlyozzuk a napsiitesbol 6s az eros legmozgdsbol adbdb nagy parolgasi veszteseget. A prizma gerinc6t csak a fagyve­­szely bealltakor zarjuk le, hogy addig szellozhes­­sen a termeny. A szellozocsatornat csak fagyve­­sz61ykor es esos idoben tartsuk zdrva. Prizmat csak olyan helyen szabad kesziteni, ahol nem fordulhat elo a vizzel valo elontese. A talajok koziil a homok a legalkalmasabb. A taro­lasi vesztesegek zolds6gfajonk6nt 6s a tarolas ko­­riilmenyeitol fuggoen valtoznak. Osszetevojiik a termeny parolgasabbl adbdb vizveszteseg 6s a legzessel tavozo szendioxid. Normalis koriilme­­nyek kbzott ezekbol 5-10 szazalek sulyveszteseg all elo. A vesztesegek tobbi es rendszerint na­­gyobb reszet betegsegek es kartevok, fok6nt rag­­csalok okozzak. Az utobbi szempontbol celszeru a prizma felso feliiletet ritkaszemu drothaloval takarni. CSIBA LASZLO Jogos? Nem jogos? K. P. vereknyei olvasdnk leveleben arrol panaszkodik, hogy allandd viszdly­­kodas mergesiti az dletdt, mivel mint a fdvdros-negyed lakdja dllandd harcban all szomszedjaval, aki nagyobb mennyi­­segu kiilonbozo hdziallatokat (diszno­­kat, kecsket, baranyokat), tart, ami kd­­vetkezmenyekent az egesz taj buzlik. Kerdezi, mit tegyen a felvazoltak ellen, de azt szeretne, ha az ugy nem birdsd­­gon vegzodne. Az adott helyzetet a Polgdri Tdrvdny­­kdnyv 127. paragrafusa drtelmdben kell megitdlni. E szerint ugyanis a tulajdonos­­nak tartdzkodnia kell minden olyan dolog­­tol vagy cselekedettdl, amivel mdst hdbor­­gathat, vagy amivel komolyan veszdlyez­­tetnd masok jogainak gyakorlasat. Ide tar­­tozik az On dltal emlltett eset is. Az ilyen esetben - mivelhogy On nem klvdnja az ugyet birosdgi uton perelni - elsdsorban az illetdkes kozigazgatasi szervhez, adott esetben a Pozsony II. Jdrdsi Hivataldhoz 6s a Pozsony-Vereknye Helyi Hivatalhoz fordulni hs kdrni, hogy tegyen Idpdseket annak drdekdben, hogy nyugodt kbriilmd­­nyek kbzbtt dlhessen csalddjdval. Az ille­­tdkes vdrosrdszre vonatkozoan van egy dltaldnos ervdnyu rendelet az allattartds­­rol. Ha szomszedja ezzel ellentetben jdr el, ugy kihdgast kovet el 6s a rendelet dl­­tal megszabott szankcioval sujthatja szomszhdjdt az illetdkes kbzigazgatdsi szerv. Ha ez azonban nem lenne cdlrave­­zetd, ugy az egyeduli jarhatd ut a blrdsdg. L. L. nagymegyeri olvasdnk vdrosi tulajdonban levo lakasat szeretnd ki­­cserelni egy dunaszerdahelyi ugyan­­csak varosi bdrlakdsert. Kerdezi, mi­lyen ez esetben az eljaras? Feltetelezzuk, hogy mar van partnere, akivel a lakdst kicserelne. Ha cserepartne­­rdvel megtdrgyalja a csere feltdteleit, s ez­zel mindketten egyetertenek, ugy sor ke­­rUlhet a csereszerzodds megkbtdsdre. A szerzdddsbol egy-egy pdlddnyt a szerzdddfelek megtartanak maguknak 6s tovdbbi egy-egy pdlddnyt tovdbbitanak az illetdkes, az adott esetben a nagymegyeri 6s a dunaszerdahelyi vdrosi Onkormdny­­zat lakdsugyi osztalyara azzal a k6r6ssel, hogy jdruljanak hozzd a lakdscserdhez. Ez a hozzajdrulds feltetele a sikeres la­­kdscserdnek. Ha az illetdkes lakdsugyi osztdly nem jdrul hozzd, a tbrvdny dltal meghatdrozott 6s az illetdkes vdrosi bn­­kormdnyzat dltal jovahagyott alapelvekkel ellentdtben, a szerzbdbfeleknek mddjuk­­ban all birdsdghoz fordulni, s kdrni, hogy a tulajdonos Irdsbeli hozzajaruldsdt a bird­sag sajdt hatarozataval helyettesltse. DR. GYORGY ISTVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom