Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-09 / 23. szám
„Megmeriteni az agyat az alkotomunka gyonyorevel..." Miert (nem) szeretjiik az iskolat Sok gondolat todul ilyenkor, szeptember elejen, a pedagogus folia hegyere. A tobb evtizedes tapasztalat azt sugallja, hogy a legfontosabb megiscsak az, hogy hogyan is lehetne megszerettetni az iskolat. Hosszas kereses-kutatas utan ratalaltam egy ketszazvalahany oldalas francia konyvre. A cime: A rosszul szeretett iskola. Parizsban adtak ki, meg 1974-ben. A szerzo igen eles szavakkal iteli el a francia iskolakat. Reszletesen elemzi, a tanulok miert nem szerettek regen, es miert nem szeretik ma az iskolat. Celja egyertelmiien az, hogy az iskola valjek a tanulok szamara vonzo, a sziilb reszere megbecstilt intezmenny6. Helyzetelemzese soran jellemzi a tanulot, a tanitot, a sziilot. A kortars tarsadalomlelektan alapjan mutatja be a kbztiik kialakult viszonyt. Azt osszegezi, amit tulajdonkeppen minden pedagogus mar regen sejtett, sot, tudott. S eppen ezert nagyszeru ez a konyv! A szerzo bizonyitja: vannak kis, falusi, hatranyos helyzetu, kevesbe felszerelt iskolak. S a volt tanitvanyok evtizedek multan is szivesen es szeretettel gondolnak ezekre az iskolakra, tanitokra. Ugyanakkor vannak jol felszerelt (elhidegiiltvarosi) iskolak, melyeket bizony sietve hagynak el a diakok, orommel felejtenek el a sziilok. Mi lehet ennek az oka? Ezt vizsgalja Chanel sokoldaluan, erdekesen es - elszomoritoan. A baj szerinte leginkabb a tanulo es a tanito kozotti szemelyes kapcsolatban van. S ezzel egyet kell ertenunk. Emlekszem, meg az otvenes evek elejen elert nagyszerii eredmenyekre, pl. a komaromi gimnazium hoskorara, az egesz orszagbol osszesereglett tanuloira es kezdo tanarainak (magam is koztiik voltam) gyakorlatara. Kozel fel evszazados tavolsagbol ugy erzem, eppen a tanar-tanulo kozotti szemelyes kapcsolat potolta a tanari gyakorlatunk hianyait, de sok mast is, pl. a tankonyvhianyt. S az eredmeny ennek ellenere: 30 tanulo kbziil 17-en erettsegiztek kitiintetessel. A 40 eves erettsegi talalkozbn pedig biiszken allapitottak meg, 26-nak van egyetemi vegzettsege, s csak a jelenlevok szer6nys6- ge volt az oka, hogy az orszagos hirii tudosok, kutatok, orvosok, tanarok nevet nem emlitettbk. Az erettsegi talalkozokon ezer emlek elevenedik fel, az ennekar, a tanckar, a kirandul&sok, a falujarasok, a majusi “ejjeli zeneles” emlbkei. Ebben az iskolaban a “katedra-szellem” idegen volt... A sziv pedagogiaja De terjunk vissza kbnyvelmenyemhez. Emil Chanel egyik gyakran hasznalt jelzoje a boldog (heureux) tanulo. Az, aki nem fel, nem feszeng, akinek nincsenek kisebbs6gi 6rzetei, aki jol erezi magat az iskolaban, mert az iskola testi-szellemi onkielegitesnek es bnmegvalosltasanak a szintere. A tanulonak ebben az iskolaban ugyanolyan biztonsagerzete van, mint odahaza. Tudja: a tanito, hasonloan, mint a sziilei, mindenkor jot akar neki, de emellett igenyes es szigoru. A szerzonek eppen ezert az egyik fo kerdese: a fegyelem. Ennek a vasszilard fegyelemnek az alapja es forrasa: a szeretet. Javasolja, hogy az esz pedagogiajat iskolainkban valtsa fel a sziv pedagogiaja, a pedagogica cordis. S ha mindez ervenyes a franciaknal, a tobbsegi iskolakban, akkor mennyire ervenyesnek kell lennie a pedagogica cordisnak a kisebbs6g iskolaiban... A legfobb tanfeliigyelo A szeretetre 6s a lelkesedesre sziiks6ge van a pedagogiai tevekenysegnek. De a puszta szeretettel vagy csupan a lelkesedessel ma, az informacios forradalom idejen, nem sokra megyiink. A szeretet es a lelkesedest az uj iranti fogekonysaggal, szakmai hozzaertessel kell kiegesziteni. A nyitrai, a pozsonyi foiskolai tanarok, nemcsak beszelgeteseink soran, de nem egyszer hivatalosan is megemlitettek, hogy magyar nemzetisegu hallgatoik az allamvizsgakon altalaban egy-ket arnyalattal jobbak szlovak hallgatoiknal. Am 10-15 ev multan, a tovabbkepzesek soran mar azt tapasztaljak, hogy ellenkezoleg, a magyar hallgatok ket-harom arnyalattal gyengebbek. Ebbol kifolyoan is vallom: az igazi szeretet nem csak a szivekben, hanem - tanitvanyaink jovojet megbiroan, - a szakmai hozzaertesben nyilvanulhat meg igazan. Ezt tudatositani, bnmagara, elert eredmenyeire vonatkoztatni, ez minden pedagogus lelkiismeretenek legbensobb tigye! Mert ne feledjek - kerem - a pedagogusi tevekenyseg lenyegere vonatkozo kerdesre nem lehet a valaszt olcson megszerezni. Ehhez nem eleg egy “taniigyi zsandar” (igy neveztiik egymas kozott a rossz tanfeliigyelot) elismero szava, mert az igazi, a legfobb tanfeliigyelo mindig es mindenkor a tanitvany. A tanitvdny, aki a tanito minden szavat 6s mozdulatat a legnagyobb szigorral biralja, aki egyben a jbvendb tanitvany szii- Ioj6v6, azaz iskolank 61teto elemeve lesz. Mert a szlovakiai magyar tanitasi nyelvu iskolak 61- teto eleme mindenkor a sziilb... Tanitvanyrol s nem tanulorol beszelek. Nekiink ugyanis a tanulobol tanitvanyt kell nevelni. A tanitvanyban ugyanis a pedagogus humanuma 6s iigyszeretete, tobb6, jobba valni akarasa, tudasvagya es hagyomanyt teremto lendiilete, osszetarto ereje 61 tovabb. Mert nekiink, pedagogusoknak anyanyelviink szeretetet, a toleranciat es a mindenkivel szot 6rteni tudast, a megbekeles eletvitelet kell emlekiil hagyni, hogy majd az unokak es a dedunokak is lassak, lathass&k, mit tettiink, hogyan tettuk es miert 61- tiink... MOZSI FERENC Holavilagkozepe? Ki ne akarna sztar lenni? Keves faradsaggal nagy siker, egy-ket oras fellepes es dol a penz, az ember vilaghiru lesz, gazdag, boldog, gondtalan eletet elhet. Es gondolatban mar egy nagyvaros hires szinhazanak szinpadan allunk, es hallgatjuk a vastapsot, mely csak nekiink szol. Milyen konnyunek is latszik az ilyesmi! Pedig - ha jol belegondolunk - nem is olyan konnyu, mert a szterok is fizetnek, hisz a sikernek nagy 3ra van: az dletuket Sldozzak fel, a h&tkdznapjaikat, a boldogscigukat. Koncert, pr6- ba, vonat, szSIloda. Nines otthonuk, pedig ,,az6rt vagyunk a vitegon, hogy valahol otthon legyunk benne”. A vilagot beutazzak - allando rohan^ssal de soha sines idejuk valamit is megnSzni, megcsodalni. Nem jut nekik mSs, csak az brbkbs kritikak 6s az brakes tapsok. S ha brdkkd azon tOrik a fejdket, hogy vajon milyen kritik6t kapnak, megfeledkeznek a lenyegrol: a zendben valo gondolkodasrbl. Nemcsak kottarol lejatszani vagy elhnekelni kell tudni valamit, hanem meg kell tanulni azt bletre kelteni. Ebben segit a szQletett tehetseg, a zenei brzdk, az 6rzes, mint adotts6g. Lhnyeg, hogy kiv6I6 teljesitm£nyukkel k6pr6ztass6k el a kivulallot, ne pedig szemhlyes var6- zsukkal. Pestrol latogatott el hozzank, Gbmbrbe dr. Tari Lujza zenekutatd - a Magyar TudomSnyos Akadhmia Zenetudomanyi Intezetdnek dolgozdja -, hogy meggyozddjon arrdl, milyen szinten 61 ma itt a cig6nyzene. Kiv6ncsi volt arra, hogy ervenyes-e m6g ma is az a mond6s, miszerint: GdmOrben egy ciganyprlmas tobbet 6r, mint m&sutt egy alispbn. A staf6tabotot oseitbl 6tvev6 - 6s m6r k6zben tartd - fiatal nemzed6k muzsik6l6sa alatt I6ttam az arc6n, hogy m6ris meggydzddOtt. A lenyugbzd j6t6k utan elbesz6lgettunk az egyuttes tagjaival: Ruszd Karoly cig6nyzenekaraval (az egyuttes vezetoje sajnos nem lehetett jelen): Moln6r B6la primes, Horvath Robert br6- cs6s, Kov6cs Sandor bdgds, Balogh Rdbertcimbalmos. Megtudtuk, hogy a rimaszombati Csemadok epulet6ben egym£st segitve gyakorolnak. Hangszereiket - melyeket eleg neh6z beszerezni - ordklik, maguk javitj6k, reparaljak. A rimaszombati Szultan borozoban pedig m£r egy hivatasos ci-
