Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-09 / 23. szám

A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert kepviselojeloltjei Munka teremti a tarsadal mi ertekeket Beszelgetes dr. Eduard Borysszal- On nem magyar nemzeti­­segii, megis kepviselojeloltse­­get vallalt a Magyar Nepi Mozgalomban a Megbekele­sert es Joletert, de mi vezette ehhez a mozgalomhoz?- Valaszolni a kerdesere nem is olyan egyszeru, mert en­­nek genezise valahol a gyermek­­koromban kezdodik. Hogy valo­­ban az elejen kezdjem, minden­­keppen meg kell emlltenem a sziileimet. Edesanyam Lengyel­­orszagban sziiletett, 1911-tol Budapesten elt, ahol egy textil­­gyarban dolgozott. Edesapam szinten Lengyelorszagban latta meg a napvilagot, olyan teriile­­ten, amely az Osztrak-Magyar Monarchiahoz tartozott. Felno­­vekedven az 1. Vilaghaboruban talalta magat, melynek vege Bu­dapesten erte ot. Itt ismerkedett meg edesanyammal, osszehaza­­sodtak, es Budapesten sziiletett meg elso ket gyermekiik is, Jo­­zsef es Olga. Apam aktivan reszt vett a munkasmozgalomban, s egy ido utan politikai jellegu nehezsdgei tamadtak, ezert titok­­ban atlepte a hatart, Szlovakiaba kdltbzott. A Homonnai jarasban volt nehany nemzetisegileg egy­­ontetuen lengyel falu: Kama, Poloma, Jasenovce es Vit’a­­zovce, ez utobbiban telepedett le, es rovidesen kovette ot edes­anyam is a ket gyerekkel. A tob­­bi testverem es jomagam is Ke­­let-Szlovakiaban szuletettiink te­­hat. A sziileim ha azt akartak, hogy ne ertsiik, mirol beszelget­­nek, magyarul valtottak szot. Sajnos en akkor meg igen kicsi voltam, igy nem tanultam meg magyarul. Aztan jott a 2. vilag­­haboru, edesanyamat lelottek a nemetek, edesapam pedig koz­­vetleniil a haboru utan halt meg. Nekiink, gyerekeknek pedig nem volt hoi laknunk, mert 1944. ok­­tobereben felegettek a falut, Lukacovicet, ahol akkor eltiink. Evakualtak benniinket, aztan mi­­kor visszaterttink, egy darabig pinceben laktunk, majd elerke­­zett a lengyelek hazatelepiilese­­nek ideje. Batyam ugy ddntott, hogy mi is Lengyelorszagba kol­­toziink, remelte, hogy kapunk majd valamilyen hazat Lengyel­­orszag hatarvideken, ahol addig nemetek laktak. Ott fejeztem be alapiskolamat es a gimnaziumot, de foiskolara nem mehettem, mert nem volt ra penzem. Igy hat munkaba alltam, egy elektromo­­tor-gyarban dolgoztam, es min­­denaron vissza szerettem volna keriilni Csehszlovakiaba. Egy­­szer sikeriilt is szabadsagra jon­­nom, de en azzal a szandekkal jottem, hogy maradok. Kulbnbo­­zo bonyodalmak utan sikeriilt is, es keresztlevelem alapjan meg­­adtak a csehszlovak allampol­­garsagot nekem. Morvaorszag­­ban dolgoztam a Barumka Tatra Svit-ben, majd ket ev katonasag utan jelentkeztem a Karoly Egyetem Filozofiai Fakultasara. Negyedeves voltam filozofia szakon, amikor az Eperjesi Filo­zofiai Fakultastol kaptam egy ajanlatot, felkertek, hogy btod­­eveskent mar naluk adjak eld fi­­lozofiat asszisztensi statuszban. Az akkori iskolaugyi miniszter megadta ra az engedelyt, igy 1964-ben egyszerre voltam dtodeves hallgato, valamint foal­­lasu pedagogus is. Szoval 1964- tol Eperjesen dolgoztam egeszen 1973-ig, amikor is Kassan meg­­nyitottak a Jogi Fakultast, s ak­kor felkertek, hogy mennek oda tamtani. Maig ott adok elo.- Kassa pedig csak egy ug­­ras Kiralyhelmechez, ahol a mozgalom gondolata megfo­­galmazodott. Gondolom, erde­­kelne olvasoinkat, mi vonzotta soraiba?- Oriilok, hogy az embereket erdekli, miert oly kedvezo a vi­­szonyom a Magyar Nepi Mozga­lomhoz a Megbekdlesert es Jo­letert. Lehet, hogy erthetetlen­­nek is tiinne a dolog, ha nem len­­ne oly jo a viszonyom a magya­­rokhoz, ami tulajdonkeppen meg katonaeveim alatt kezdddott, amikor nehany kittino magyar baratra tettem szert; es talan ma­­gyarazhato azzal is, hogy oly ro­­mantikus kapcsolat fuzi a len­­gyeleket a magyarokhoz, a ma­gyar nyelvhez. 1980 koriil is­­merkedtem meg Gyimesi dok­­torral, ds ha kapcsolatunk nem is volt tul szoros, azonban minden­­keppen barati. A mult evben be­­szelgettem vele a Magyar Nepi Mozgalomrol, elkertem a moz­galom programjat, alapszabaly­­zatat, egyeb dokumentumait. Alaposan attanulmanyoztam oket, es megallapitottam, hogy baloldali beallitottsagu mozga­lomrol van szo, amit egyesek ugyan elitelhetnek, szamomra azonban nagyon szimpatikus, mert olyan viszonyok koziil ke­­riiltem ki, ilyen az indittatasom, es tulajdonkeppen ilyen a gon­­dolati-vilagnezeti beallitottsa­­gom a mai napig is. Ami megra­­gadta figyelmemet a program­ban, elsosorban az volt, hogy ez a program nemcsak azert ke­­sziilt, hogy politikai vezetoi va­­lahogy csak bekeriiljenek a par­­lamentbe, hanem erezni belole a valddi igyekezetet, mely arra ira­­nyul, hogy segitsen az embere­­ken, elsosorban munkat adjon nekik. Es persze, mivel kiildnbo­­zo korosztalyokat erint a prog­ram: ide tartozik a szandek, hogy biztositsak a lehetoseget a gyere­­kek 6s az ifjusag szamara, hogy kozepiskolai es foiskolai veg­­zettsegre tehessenek szert. A legfontosabbnak tehat azt tartja a mozgalom, hogy az embereknek munkajuk legyen, mert ez mindennek az alapja. Es mert Szlovakia deli reszen nehany ki­­veteltol eltekintve mezogazdasa­­gi termelest folytatnak, az egyes mutatok alapjan elmondhatjuk, hogy atgondoltabb mezogazda­­sagi politika mellett jelentosen javitani lehet e terseg helyzeten, azon, hogy mindl tobb ember vallalhasson munkat es ne szo­­ruljon a munkanelkiili jaradekra.- Velemenye szerint van osszefiigges a munkanelkiiliseg es bundzes kbzott?- Sajat tapasztalatom alapjan mondhatom, de a konyvek is azt irjak, hogy az ertelmes elet az ember szamara - aki meg tud dolgozni - tulajdonkeppen az, ha ertekeket teremt, ha meg van gyozodve rola, hogy erteket hoz letre es hogy munkajat ertekelik is. Mert munka teremti a tarsa­­dalmi ertekeket. Termeszetesen nem csak a ketkezi munkara gondolok, hanem a mernokdk, technikusok, adminisztrativ munkaerok, a vallalkozok tevd­­kenysegere is, es a felepitmdny munkajara is. Azonban nagyra ertekelem azok munkajat, akik az alapot kepezik a felepitmdny szamara, azaz azoket, akik arut termelnek, akar az iparban, akar a mezogazdasdgban. Ami pedig azokat illeti, akik nem dolgoz­­nak: roluk a statisztikak azt dllit­­jak, hogy ok kovetik el a legtobb buntettet, ok hagjak at a leg­­konnyebben a torvenyt a lakos­­sdg tobbi retegehez kepest. 1990-ben indult meg a privatizd­­cid uj hullama, s ezzel egyidoben a vele osszefuggd szerkezetvaltas, amely leginkdbb azokat a retegeket erintette, akiknek a legalacsonyabb volt a szakkepzettseguk, vagy egyene­­sen kepesites nelktiliek voltak. Ezeknek a retegeknek ma sem konnyti munkat talalni. Es eppen kbziiluk keriilnek ki a gyakran 18. eletevtiket sem betdltott tor­­venysertok, ami szorosan ossze­­fugg azzal, hogy nines munka­juk. De nem akarmilyen munka­juk, hanem ertelmes munkajuk, olyan munka, amely megfelel a kepesitesiiknek, az o eddigi fel­­keszultsegiiknek. Persze lehet szervezni szamukra kiilonbozo atkepzo tanfolyamokat is, ami uj munkak, uj tevekenysegek veg­­zesere teszi oket alkalmassa, mi­­altal az un. szocialis bundzes merteke is radikalisan csokkent­­heto. SZ6KE edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom