Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-09 / 23. szám
Szeptember 9.- Szazhetven eve sziiletett Lev Tolsztoj orosz regenyiro, elbeszelo, dramairo. Szeptember 12.- Szaztiz eve sziiletett Tersanszky Jozsi Jeno (rd. Szeptember 13.- Szaznyolcvanot eve sziiletett Eotvos Jozsefiro, kb ltd. Sziporluik Artalmasabb a hatarozatlansag, mint ha rosszul visziink veghez valamit... Vannak elhatarozasra keptelen emberek, akik mindenben kiilso elinditasra szorulnak, s ennek oka gyakran nem annyira az iteldkepesseg zavara, mint akarathiciny. A parna nema josno, es a dolgokra egyet aludni tobbet er, mint almatlanul hanykodni miattuk. (Gratian) Minden „ de ” egy megfontolas. Ki fontolgat, csupan okot keres a nemlehetre. Ki egyszerre el nem donti, hogy maganak el, mindig mdsok rabszolgdja lesz. (Lessing) A fontolgatassal gyakran elmulik az alkalom. (Publilius Syrus) ELETUNK - csaladi hetilap. A kovetkezo szam 1996. szeptember 16- an jelenik meg. A cimlapon Kiss Andras felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Terez, Hogya Gyorgy, Motesiky Arpad. Tordeloszerkeszto: Kocian Renata. Nyelvi szerkeszto: Lehel Gyongyi. A szerkesztoseg cime: Radlinskeho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/326 864. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap az SzK Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracids szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, valamint maganterjesztok. Keziratot nem orziink meg es nem kuldiink vissza. A kdzolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. Hetrdl hetre Mit is ertek el? Immar gatlastalanul diihong a valasztasi haboru. Dbrognek a propaganda nehezfegyverei, ropkodnek a raketak, lesben allnak az orvlovdszek, vigyorognak a cselszovok. Ha mindezt a sajto, a tdvd, a radio es a propaganda nyelvere forditjuk, maris lathato, kinek mekkora a hadserege, azaz mennyi az elkoltheto penze. Hany ujsagot vasarolt meg, hany oriasplakatot allitott az utak partjara, hany ingyengyufat, sort, bort osztogat, hany barholgy, tancoslany riszalja dsszejovetelein a farat, mutogatja a combjat, milyen hangerovel szolnak enekeseinek hangszoroi, hany pap zsolozsmal erte a szoszeken, hany szines roppentyut lonek fel a tuzijatekain, es igy tovabb, es igy tovabb, egeszen a kampanycsendig, amikor is a szavazo egy nagyot alhat a valasztas napja elott. Mert addig, ugyebar, egyetlen szavazokepes allampolgar se alhat ebben az orszagban. Ilyen a valasztasi haboru. No persze nem amerikai szinten, hanem csak ugy, kozep-europaiasan. Amerika ugyanis egyesek szerint meg nem jott be teljesen. Most akarjak vegleg behozni, ezert is olyan nagy a hangero, ezert biciklizik Dzurinda, ezert dalol Kassan Schuster, ezert tancol JanoSik-nadragban Bugar, es vett reszt a Szent Istvan kormeneten a Magyar Koalicio. Mert: „Tovabb mar nem hatralhatunkl”, „Min-dent belel”, „Mindnyajunknak el kell menni!” es igy tovabb. A hangero persze korantsem azt jelzi, kinek mekkora az igazsaga, ki hogyan akar segiteni a nep ezernyi bajan, hanem hogy menynyi a penze. A Magyar Koalicio bertollnokai honapok ota arrol zengedeztek, hogy a Gyimesiek mozgalmat, a Magyar Nepi Mozgalmat milliokkal tomik, bezzeg nekik egyetlen fitying se jut, nines mihez nyulniok, nines mihez kapniok... Es lam, lam, lass csodat! A Gyimesiek kepernyoje fekete maradt a tdveben, mert nines reklamra penztik, az MKP pedig ragyog, ott fenylik a kepernyon. Vezerei ott riszaljak magukat a Duna Teveben es az MTV csatornajan is, mert Budapestre is visszatert a dzsentris magyar, es az jo rokon. Orban ugyan megigerte volt, hogy 6 aztan egy fikarenyit se avatkozik az itteni valasztasokba, de hat mindenki tudja, hogy annak is megvan a triikkje. Es mindez csak a kezdet, „a haboru csak ezutan kovetkezik”, ahogy a Vasarnap jegyzetiroja irja (augusztus 26.). Mindenesetre dicseretes tole, hogy a valasztasi eselyeket merlegelve, a Magyar Nepi Mozgalomnak is ad nemi eselyt, es mar a mozgalom nevet is tisztessegesen leirta. Ez is valami ebben a „felperzselt fold” taktikajat koveto haboruban, amelyben mindenrol szo esik, csupan arrol nem, hogy mit is ertek el a Magyar Koalicio kepviseloi az elmult nyolc ev alatt a parlamentben, ahova most ismet be akarnak jutni. Mit vegeztek a szlovakiai magyarsag erdekeben, amikor meg nem zavartak koreiket Gyimesiek? Mennyivel lett kevesebb a munkanelkiili Fiileken, Rimaszombatban, Rozsnyon, mennyivel lett tobb az iskolank, mennyivel tobb magyar iil a kozhivatalokban, mennyivel tobb kedvezmenyes hitelt, allami tdmogatast kap a magyar foldmiives, es hova lettek az 1989 elotti jogaink, intezmenyeink? Nem sorolom, mert az „urak” minderrol melyen hallgatnak. A szlovakiai magyarsag, a masodik vilaghaboru utani eveket kiveve, sose volt olyan nyomorusagos helyzetben 1918 ota, mint napjainkban. Es ebben, barhogy is merlegeljiik, benne van a Magyar Koalicio politikusainak a keze, mert ossze-vissza futkostak Europaban, Budapesten, Pragaban, de egyetlen tisztesseges szlovakkal se tudtak szot drteni. Baratok helyett az ellensegeink szamat gyarapitottak! Ez az 6 politikai hozadekuk, es most idegesek, ingerlekenyek. mert felnek, hogy a szlovakiai magyar valaszto szemerol lehull a halyog, 6s az egesz „diszes csapat” nem jut be a parlamentbe. Pedig, ahogy a Vasarnap jegyzetiroja veli, „a parlamenti munkaban minden kepviseloi mandatum sokat szamitl”. Igen, ez valoban igy igaz, ha a parlamentben valamifele „munka” folyik. Csakhogy en azt hiszem, itt valami egeszen masrol van sz6. Olyasmirol, amirol Petocz Kalman vail a Vasarnap 33. szamaban. „Nyolc even at parlamenten kivill politizaltam - nyilatkozza -, lenyegesen kevesebb penzert, mint a kepviselok, s ezt nem lehet sokaig csinalni... Ugy velem, hogy mig egy nagy part megteheti, hogy a parlamentbe olyanokat is kuldjon, akik csak a gombokat nyomogatjak, egy kisebb part ezt nem teheti.” De megis megteszi, mert szerinte az MKP-ben „nem a legmegfelelobb kritdriumok szerint allitottak ossze ezt a listat”. Ennyit arult el Petocz Kalman, de nem mondott el mindent, mivelhogy: „A sajdt erzeseimrol nem beszelek, ez nem ide tartozik”. Tehat meg lenne mit mondania, de az nem tartozik a valasztokra. Fegyelmezett „elvtars”, jo harcos, tudja hogy az MKP-n beliil foly6 v&lyuhaborurol nem szabad szolnia, mert akkor sohase jut a valyuhoz. Idilli kep 1998-bol. Osztalyharc helyett valyuharc, hivatasos forradalmdrok helyett profi politikusok, elvtarsak helyett polgarok. Ha rosszmajuak lennenk, azt is mondhatnank: ez az 1989-es barsonyos forradalom hozadeka, illetve hogy mindenki 6rtse: eredmenye. Nem csodalom, ha Miklosi Peter keservesen felkialt: „Minek kell m6g tortennie ebben az orszagban, hogy az emberek ujra megmutassak: mi a nepakarat? Mert egyelore ugy tunik, itt evek ota barmi elofordulhat, teljes az apatia...”. Miklosi persze egy uj 1989-re gondol. Csakhogy itt mar egeszen masrol van sz6. A nepnek elege van minden valtozAsokbdl, minden forradalombol. Tul sok volt mar beloliik, es toliik f61 a leginkabb. Minden valtoz^s, minden forradalom ujabb megprobaltatasokat, ujabb szenvedeseket, nagyobb nyomort, nagyobb jogtalansagot hozott a hetkoznapok embere szamara. A nep fel az ujabb valtozasoktol, nyugalmat, bekesseget akar, mert a sorsanak jobbraforditas^n faradozo partok es mozgalmak, koztiik a Magyar Nepi Mozgalom szava, igazsaga a nagy hangzavarban meg nem jutott el hozza. De eljut! Talan mar ezeken a valasztasokon is. Es akkor az igazi valtozas valoban bekovetkezik. SZ6KE JOZSEF
