Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-26 / 21. szám
P6khai6s sporttorttnetek Aki kozmonddst kredlt a magyarokrol Motto: „A magyarok vagy lakomdt iiltiek, vagy temetnek"... Neve es a hajdani csodacsapata a hires „Wundermannschaft” - legenda. Hugo Meisl egykoron kialakitotta az eszmenyi szovetsegi kapitany szemelyiseget ds edzoi tevekenysegenek fd jellemvonasait. A hires trener meg a mult szazadban szuletett 1881-ben, Bdcsben. Kezdetben partjelzokent, majd jatekvezetokent futkosott a zold gyepen. A huszas evek kozepen Fodor Henrik es Hugd Meisl javas- 1 at ar a szuletett meg Eurdpa leghiresebb kupaja, a hires Kozep-eurdpai Kupa. E veretes kupasorozatnak foleg a ket vilaghaboru kbzott volt igazi rangja. Az osztrak csodacsapat kapitanya nem vdrta meg Hitler Anschlussat, ds mdg 1937 februarjaban orokre lehunyta szemet. Temetesen ott voltak az akkori MLSZ vezetoi is, akik egy piros-feher-zold szinti szalagokkal ellatott koszorut helyeztek el a sirjanal, amelynek fejfaja egy bronzbol ontott futball-labda. Siremleket a ndcik - inert zsido szarmazasunak veltek - a masodik vilaghaboru idejen megrongaltak, es a sirhelyet csak a haboru befejezese utan ujitottak fel. A harmincas evek elejen alakult ki (1931-33) az a csodacsapat, amely az altala ossze&llitott es begyakorolt focielemekkel elkapraztatta Eurdpat. A „sogorok” akkortajt egdszen kivalo eredmdnyeket drtek el: 1931 Bdcs: Ausztria - Skdcia 5 : 0; 1931 Berlin: Nemetorszag - Ausztria 0 : 6; 1932 Bees: Ausztria - Olaszorszag 2:1; 1932 Bees: Ausztria - Ndmetorszag 5 : 0. Sajnos Hugo Meisl csapata a magyarokat is alaposan elpaholta 1932 aprilisaban Bdcsben a Prater poklaban -8:2 aranyban. A magyar vedelem egyszeruen keptelen volt tartani a becsi Schall - Sindelar - Gschweidl „agytrbsztot”. Ok harman szereztek mind a nyolc osztrak golt. Szabo Tonit a magyarok kapusat annyira megviselte a vereseg, hogy a meccset kovetoen rosszul lett az dltozdben. Meg ebben az evben meghivtak az osztrak valogatottat Budapestre, megpedig abban a remenyben, hogy sikeriil revansot venni a becsi 2 : 8-ert. De a revans Budapesten sem sikeriilt, pedig a magyarok ketszer is vezettek. Sindelarek 3 : 2-re gyoztek felvonultatva a „Wundermannschaft” osszes csillagat - Hident, Rainert, Sestat, Smistiket, Schallt, Miillert stb. E remek csapatnak 1932 decembereben majdnem sikerUlt egy hatalmas bravur, de heroszi kiizdelemben vegiil is 3 : 2-re kikaptak Londonban az angoloktol. Az angol nemzeti tizenegy 1863-tol - amiota a focit feltalaltak - egeszen 1953-ig veretlen volt hazai foldon. E veretlensegi sorozatnak - es ezt mindig joerzes leirni - a magyar valogatott vetett veget 1953. november 25-en. De elotte nagyon sok csapat, koztuk Hugo Meisl csodacsapata is eltevedt a hires angol kodben. E nagyszeru szakember egyiitteset az egyesuletek kiprobalt alakzataira epitette. Tudott banni a jdtekosokkal es mindig megtalalta azt a hangot a vezetok koreben is, amellyel megorizte tekintelydt. „Elengedett” pi lianatai nem voltak, mindig vigyazott arra, hogy mindenkivel udvariasan, uri modon tarsalogjon. Oltozeke is mindig „slagfertig” kifogastalan volt: kemenykalapja, setapalcaja, jdl szabott oltonye eppugy hozzatartozott egyenisegdhez, mint paratian szaktudasa. Szabadidejet a becsi kavehdzakban toltotte. Szeretett mindenkivel a focirol csevegni, ds gondosan meghallgatta mdsok velemdnyet is. Smistik a csodacsapat kapitanya mondta rola: „Hugo Meisl volt a mi Isteniink”. Aztan ugy hozta az a kiszamithatatlan futballsors, hogy az 1934- es vb-dn dsszekeriilt az osztrak ds a magyar tizenegy. A jdtekvezeto kijeloleset hatalmas vihar eldzte meg. A merkozes birajaul a belga Baert jeloltek ki a FIFA berkein belul. De a nagy osztrak futballvezer azonnal Firenzebe rohant es „kiharcolta” a FIFA vezerkardnal, hogy az emlitett merkozest az olasz Mattea vezesse. Mattea eleve tudta, hogy a hires nemzetkozi fociszakember szemelyesen kiizddtt erte, s ezert voltakeppen „lekdtelezve” Meisl irdnt- „bedllva ” az osztrdkok kdzd- vezette a meccset. Meisl jdl tudta, hogy az olasz bird nem kedveli a bikaereju Toldi Gezat, aki annak idejen Sarosi Gyurkaval nagyszeru tandemet alkotott. Talaloan irta egy akkori sportlap annakidejen: „Sesta fogja Sarosit - Mattea pedig Toldit!” Az olasz sipmester nyomban meg is halalta Meisl bizalmat ds a magyar csapatbol kiallitotta a debreceni Markost, s igy az osztrakok nagyobb megeroltetes nelkul 2 : 1-re gyoztek. Annyi mindenesetre a messzi evek tavlatdbol is bizonyosnak latszik, hogy a magyar sportvezetok bizony jdl tettek volna, ha megvivjak Meisl elleneben azt a bizonyos diplomdciai sportcsatat. Ok ehelyett az Egyiptom elleni (4 : 2) gyozelmet unnepeltdk. Sajnos a magyar sportdiplomacia kdsobb is „igazolta” onmagat. 1969 oszdn ket honapos huzavona utan - csak december 3-dn - merkdzott meg az akkori csehszlovak es magyar valogatott - Marseilleben! Pedig a francia kikotovaros helyett elobb Becset majd Romat javasoltdk a FIFA rdszerol, de az MLSZ urai mindkdt helyszint „bolcsen” ejtettek, es igy kovetkezett be - a dontetlen is, eleg lett volna - a harmadik talalkozon a torvenyszerii vereseg. Mindezek ellenere Hugo Meisl jdl ismerte es kedvelte a magyarokat. Az a hires mondas is tole szarmazik: „A magyarok vagy lakomat Ulnek, vagy temetnek”. Ausztriaban az emlekdre minden dvben rendeznek nemzetkozi ifjusagi labdarugdtornat. Olyan szakertore, pedagogusra, emberismerore, tehetseg-felfedezore, diplomatara es nem utolsdsorban sikeres szovetsegi kapitanyra, ma is nagy szukseg lenne nemesak Ausztridban, hanem Magyarorszagon is. BABIAK LASZLO Hugo Meisl a Kozep-europai Kupa (1926. oktober 26.) sziiloatyja es az osztrak Csodacsapat szellemi vezere
