Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-26 / 21. szám
Etnlekczteto Augusztus 28. - Kilencvendt eve sziiletett Rudolf Wagner- Regeny nemet zeneszerzd. Ki kicsoda? Augusztus 29. — A szlovak nemzeti felkeles emleknapja.- Hatvan eve halt meg Karinthy Frigyes kivalo magyar regeny- es novellaird, kolto, ujsagiro es muforditd. S/zipoT’ktf k Minel tokeletesebb egy allam, annal odaadobban es lelkesebben apolja a humanitast; es minel kevesbe humanus, annal lelketlenebb es gonoszabb vele szemben. Ez a magatartas az allam valamennyi tagjara es kapcsolatara kiterjed, a kunyhotol a tronig. (Herder) *** ...erdek es emberseg minden jozan szellem szamara ugyanannak a dolognak ket neve... (Saint-Simon) *** Sem tobb, sem kevesebb, csak ember lehetek... Mi is emelhet fel egy halandot jobban, Mint ha az emberseg tiizetdl fellobban... (Csokonai) Elefiink — csaladi hetilap. A kovetkezo szam 1998. szeptember 2-an jelenik meg. A cimlapon Jan Lutring felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Terez, Hogya Gyorgy, Motesiky Arpad. Tordeloszerkeszto: Kocian Renata. Nyelvi szerkesztd: Volfne Lehel Gyongyi. A szerkesztoseg cime: Radlinskeho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/ 326 864. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a SzK. Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval keszul. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Keziratot nem orztink meg es nem kuldimk vissza. A kozolt irasok nem feltetlenill tilkrdzik a lap velemenyet. Hogy hiiledeztunk annak idejen, 1990-ben, amikor elkezdodtek az atvilagitasok. Akkor meg nem tudtuk, kinek a neve szerepel a titkosrendorseggel egyuttmukodok listajan, s kirol mi fog kiderulni. Egyesek kepesek lettek volna tiizbe tenni a keziiket valamelyik baratjukert, munkatarsukert, vagy politikusert. Meg szerencse, hogy nem tettek igy, mert nagyon megegettek volna magukat. A meglepetesek sorozata folytatodott, s egyre fokozodott a sokkhatas. Annyira, hogy az emberek vegiil beleuntak a meghokkento hirek hallgatasaba es olvasasaba. Ezek a fergeteges informaciok ugyanis lassankent elfarasztottak, levertte es apatikussa tettek oket. Mindehhez, persze, hozzajarult az egyre csokkeno eletszinvonal is. S ahogy szaporodtak a csaladok anyagi es szocialis gondjai, ugy fogyatkozott az emberek erdeklodese azirant, hogy ki kicsoda, ki mit csinal, s milyen a multja. Az embereknek azzal kellett (es kell tovabbra is) torodniiik, hogy helytalljanak munkahelyiikon (foallasukban es mellekallasukban egyarant), hogy csaladjuknak minel kevesebb anyagi gondja legyen. Erthetd tehat, ha sem kedviik, sem idejiik, sem erejiik nem maradt arra, hogy masok multjaval, szarmazasaval, egykori tetteivel foglalkozzanak. A mindennapos hajszaban magam se figyeltem oda a „vihart kavaro” hirekre, s ha olykor megtudtam is valami ujdonsagot, csak legyintettem, mondvan: en mar semmin se lepodom meg. Aztan megiscsak leesett az allam, amikor egyszer azt olvastam az ujsagban, hogy Lenin nemet iigynok volt. S hogy az orosz bolsevikokat Munchenbol penzeltek. Allitolag azert tamogattak oket, hogy hatalomra juthassanak, s ebbol majd a tamogatok, tehat a nemetek szandekoztak profitalni. Tudom, mindez csak mese. Vita is kerekedett a hir kozlese utan, s a hozzaertok tenyszeru ervekkel alatamasztva bizonyitottak hamissagat. De azert megis sokakat felkavart. Mert hat ugye, ismerjiik a mondast: nem zorog a haraszt, ha a szel nem fujja. Valami hasonldt tudtam meg Szaddam Husszeinrol is, csak mas osszefuggesben. Amolyan mindentudo hirterjesztok tudni velik rola, hogy 6 Sztalin fia. Ha jobban szemiigyre vessziik fizimiskajat, ketsegtelen, hogy talalunk benne nehany vonast, amely valoban Sztalinra emlekeztet. S nemcsak kiilso vonasokat! Valoszinuleg ezek is csak amolyan pletykak. Valoszinuleg nines semmi valos alapjuk. De hatha megis? Mert hat ki bizonyitja be, hogy nem igaz az al litas, hogy Zsirinovszkijt es partjat is Nyugatrol tamogattak, espedig a nemetorszagi neonacistak? Meg aztan nem kell messzire menniink a meglepetesekert, eleg, ha vegignezziik az egyes partok valasztasi jeloltjeinek listajat. Sok peldat felsorolhatnank, amelyekrol a kiviilallo aligha tudhatja, valosak-e vagy sem. Na de minek sorolgassuk? Mi, egyszeru halandok aligha valtoztatunk a tortenelem meneten azzal, hogy elhissziik vagy nem hissziik el a konstrualt meseket, vagy akar a valos tenyeket. De a fentiekbol megiscsak adodik valami tanulsag a szegeny ember szamara: vigyazzunk, mikor es kivel keverediink vitaba, kinek tesziink valamit ellenere. Inkabb keruljiik a konfliktusokat, hisz sose tudhatjuk, ki kicsoda, kik a sziilei, vagy ki lesz a gyermeke. Fl ALA ILONA (a szerzo felvetele)
