Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-19 / 20. szám

Gazdag sziilok szegeny gyermekei

A sziilok egyre kevesebb es kevesbe tartalmas idol toltenek a gyermekeikkel. Ennek a jelensegnek - amely a csaladi elet egyeb teriileteire is negatnran hat - egyik oka a csalad szocialis-gazdasdgi helyzetenek megvdltozdsa. A pozsonyi szekhelyu Nemzetkozi Csalddkutato Kozpont szakembereinek velemenye szerint a Kbzep- es Kelet-Europa orszagaiban, koztuk a mi dllamunkban vegrehajtott transzformdcio eppen a csalddok szocialis es gazdasagi helyzetere van a legnagyobb hatassal.

Dolgozni vagy jatszani?

A multban eloterbe keriilt a munkaido csokkentesenek igyekezete, megpedig azert, hogy az embereknek egyre tobb szabad idejiik legyen. Ma viszont egyre tobbszor hallunk a tulorakrol vagy a vallalatok intenzi'v tevdkenys£g£rdl. Egyesek az anyagiak miatt „hajtanak”, vannak, akik ezt presztizsbol csinaljak, de akadnak olyanok is, akik egyszeriien nem tudnak mit kezdeni a szabad idejiikkel, tehat dolgoznak.

Tortenelmi-kulturalis berogzodes, de lehet, hogy termeszetesen kialakitott elkepztis hatarozza meg, hogy a ferfi csaladfenntartdnak erzi magat. Tarsadalmi es ertelmi szempontbol is feleldsnek tartja magat a gyermekek neveleseert. Ezert gyakran keriil valasztas ele: forditsa az idejet tovabbi munkara, hogy meg jobb anyagi koriilmenyeket teremthessen, vagy pedig inkabb gyerekekkel foglalkozzon?

A munkanelkiiliseg - gyermekszemmel

Amint mar emlitettem, a nem stabil gazdasag az egyik tenyezo, amely a csaladokat fenyegeti. Ezzel szorosan osszefiigg a munkanelkiiliseg.

A ferfi - az apa, aki elvesztette allasat, azon kivul, hogy gondja van a csalad eltartasa miatt, ugy erzi mint ferfi, eltarto csodbe keriilt, feleslegesnek es tehetetlennek erzi magat, felti a tekintelyet, tart attol, hogy a gyermekei milyen kepet alkotnak rola, de a sajat emberi meltosaga is valsagba keriil.

Vajon hogyan tekintenek a gyermekek sziileik munkanelkiilisegere? Mivel Szlovakiaban - tudomasom szerint - nem kesziilt ilyen jellegii felmeres, a francia iskolakban vegzett kutatasok alapjan probalom osszefoglalni ezeket. Igaz, ott masok a tarsadalmi es gazdasagi feltetelek, mas a komyezet, de az alapveto kiindulasi pontok es a gyermekek megerzesei valosziniileg igen hasonlitanak a hazaiakhoz.

Velemenyem szerint a valaszaikbol az alabbi kovetkeztetesekre juthatunk:- a

gyerekek a munkanelkiiliseget valds tenynek veszik, mellyel bizonyos tapasztalataik vannak,- nem

szivesen beszelnek rola tulsagosan „szemelyesen”,- meg

a gondolataikban sem engedik meg azt a lehetoseget, hogy az apjukat teljesen „leimak”, persze ez mindaddig ervenyes, amig nem keriil az utcara,- a

csonka csaladokban, ha az anyat, a csalad egyediili gazdasagi forrasanak megteremtojet fenyegeti az elbocsatas veszelye, akkor a hianyzo csaladtagot, az apat, atkozzak emiatt,- a

kisebb gyerekek nem igen tudjak megkiilonboztetni az elet „amyalatait”. Benniik az a gondolat rbgzodbtt, hogy a munkahely elvesztese a veget jelenti.- a

nagyobb gyerekek iigyesen kendozik a szorongasuk es a felelmiik megnyilvanulasait, de latszik: ok is tartanak e jelensegtol,- a

gyerekek biznak benne, hogy oket a munkanelkiiliseg nem drinti, s fokepp a sziikebb csaladban a barati korben senki sem keriil az utcara,- a

munkanelkiilieket az szerint itelik meg, milyen mertekben erinti oket kozvetleniil a munkanelkiiliseg. A veliik kapcsolatos velemenyiik sokszor a sziilok nezete alapjan alakul ki. Gyakran tekintenek rajuk, mint aldozatokra, lustakra, ingyenelokre, bevandorlokra.- nem

mindegyikiiknek van ilyen egyertelmii meropontja. Erdekes, hogy a legnagyobb kenyelemben es joletben bio gyerekeknek van legbaloldalibb velemenye! Szerintiik a munkanelkiiliseg a cegek rossz vezetdse, a gazdagok kispolgari figyelmetlensegenek kovetkezmenye.- a

mult a gyermekek szamara paradicsomi dllapotot jelent, amikor elegendo munka volt. A gepek „tettdk tonkre” a munkahelyeket.- a

magasabb miiveltseg a munkahely zaloga,- a

kepzettseg sem oldja meg ezt a probldmat.

Osszetartobb a csalad

Ezek tehat a gyerekek nezetei. A munkanelkiiliseget, mint valdsagot fogjak fel, gyakran nem beszelnek rola nyfltan, de aggodnak miatta.

Lenyeges az is, hogy az alacsony eletszinvonal es a munkanelkiiliseg fokepp a fiatal csaladokat - ahol kisgyermekek vannak - sujtja. Ezekncl a kezdeti tapasztalatlansagot csak neheziti az ilyen allapot, pedig naluk a szemelyiseg fejlodese szempontjabol ez igen kockazatos.

Megis ugy tunik, hogy mindannak, amit eddig felsoroltam pozitiv kovetkezmenyei is vannak. Az osszetartas erosebbe valik. Az uj kbriilmenyek valoszinuleg hozzajarulnak ahhoz, hogy a csalad tudatositja: segitetniiik kell egymasnak, a kblcsbnos tamogatas elengedhetetlen. Az emberek jobban meggondoljak mit tesznek. A csaladnak keresnie kell a sajat modszereit es lehetosegeit arra, hogy valamennyi tagjarol megfelelokeppen gondoskodjon. Tobbet kommunikalnak, jobban egyiittmukodnek, erzik: egymasra vannak utalva. Ez aztan visszatiikrozodik a kdlcsonos kapcsolatok alakulasaban es a felmeriilo problemak megoldasaban is.

A vallalkozo csaladja

Figyelemremelto, hogy nem a munkanelkiili sziilok gyerekei a leginkabb veszelyeztetettek , hanem eppen forditva: a vallalkozok csaladjaiban neveltek.

Mivel a vallalkozoknak nines meghatarozott munkaidejuk, gyakran tuloraznak, kevesbe vesznek reszt a csaladi eletben es mindezt tetozik az egeszsegi problemakkal parosulo stresszhelyzetek is. Bar anyagilag nagyon jol allnak, pszichikailag, egeszsegileg, erkolcsileg vagy erzelmileg a helyzetiik egyre rosszabb. Az erzelmi vilaguk sokszor elsziirkiil, megvaltozik az ertekrendjiik. Kihal a szerenyseg, amely a mi nepunket korabban jellemezte. Az ember fokozatosan a sziiksegletei rabjava valik, mivel ezek allandoan novekednek. Nines ideje a pihenesre, az uj ero meritesere es a szabadidot sem tudja hasznosan eltolteni.

Nem arrol van sz6, hogy ketsegbe vonnam az anyagiak fontossagat vagy elitelnem a vallalkozokat.

Legtobbjiik csodalatot erdemel. Csupan azt szeretnem hangsulyozni, hogy az anyagi es a szellemi ertekeknek bizonyos egyensulyban kell lenniiik.

Hogyan viselik el az ilyen helyzetet a gyerekek? Termeszetesen a gyerekek nem arra vdmak, hogy az apuka mennyire sikeres, vagy nem jonnek neki ossze a dolgok. Nekik megvannak a mindennapi sziiksegleteik es azt szeretnek, ha az apa naponta veliik volna. Megpedig a szeretetteljes, megbecsiilt apara van sziiksegiik.

A legsulyosabb a helyzet azokban a csaladokban, ahol mindket sziilo tulterhelt. llyenkor inkabb a kompromisszumot kell valasztani, mert a gyerekek elobb-utobb rajonnek: hiaba van ket sziilonk, az egyik eltunik, a masik pedig keresi a maganyt.

Az elfoglalt sziilok es gyermekeik

Mas ti'pusu csaladot alkotnak az olyan sziilok, akik a szakmai tovabbfejlodesiik miatt tulterheltek. Azert nines semmire idejiik, mert az egyre nagyobb tudasra, a szelesebb ismeretekre torekednek. Az ilyen csaladokban a gyereknek nagyobb lehetosege van a miivelodesre, gyorsabban bekeriil a felnottek vilagaba, de ez azzal jar, hogy a kortarsaival elvesziti a kapcsolatot es az erzelmi elmenyei is szegenyebbek lesznek.

Az ilyen sziilokben gyakran felmeriil az adosag erzese, amelyet ugy probalnak lerdni, hogy engednek a neveles teren, vagy ajandekokkal potoljak a mulasztasukat.

Nem ketseges, hogy ok is szeretik gyermekeiket, de tudatositaniuk kell gyermekiik erteket, az o gyermeki vilagat, vagyait, sziiksegleteit. Elsdsorban az anyaknak kellene az erzelmi kapcsolatot fejleszteniiik, az apanak viszont elegendo idot kell szakitania a beszelgetesekre, a szorakozasra, a gyermek belso vilaganak megismeresere. A gyerekek sokszor nem igenylik a legjobb tam'tokat, es a tulzott szamu tanfolyamot. Nem akamak teljes szabadsagot sem. Legszivesebben a sziilokkel toltenenek el nehany orat.

TAMASNE GAL VIOLA