Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-19 / 20. szám

A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert kepviselojeloltje A jolet megteremtesere tdrekszunk Beszelgetes dr. Gvorgv Istvan kandidatussal, a mozgalom alelnokevel- Melyek a Magyar Nepi Mozgalom va­­lasztasi programjanak alappillerei?- Olyan vAlasztAsi programmal lepiink a nyilvAnossAg el6, melynek stabil politikai, gaz­­dasAgi, kulturalis 6s tArsadalmi kornyezet letre­­hozAsa a celja, melynek segits6gevel ervenyt szerezhetiink a szlovAk-magyar tdrtenelmi megbekelesnek, s hogy mindenki megtalAlja helyet a tarsadalomban es az utat a szem61yes boldogulAshoz. Mindehhez sziikseges a stabil, alkotmAnyos demokrAcia. Ez a feltetele annak is, hogy stabil izAlodjanak a nemzetisegek szA- mara a teljes ert6ku polgAri elethez vald felte­­telek, osszhangban a nemzetisegi kisebbs6gek jogaival foglalkozd nemzetkozi normakkal 6s valamint az SZK Alkotmanyaval es torvenyei­­vel. Egyidejuleg sziiksegesnek tartjuk kiepiteni ezek ellenorzes6nek rendszeret.- A kisebbsegi politikaban mit tartanak el­­sodlegesnek?- Tudatositjuk, hogy a magyar kisebbs6g AltalAban vegyes teriileteken 61. Ezert hangsu­­lyozzuk, hogy a kormanypolitika nem lehet el­­fogult, hanem erzekenyen igazsAgos. Nem sza­­bad megfeledkezni az itt 616 szlovakok 6s mAs nemzetiseguek mindennapi 61etenek sajatos vonAsairol sem. A nemzetis6gi jogokra vonat­­kozo javaslatok megfogalmazAsakor tAvolrol kerulniink kell annak lAtszatAt, mintha ezek a Szlovak KoztArsasAg integritasa ellen irAnyul­­nanak. Egyenlo jogokat kell biztositani minden allampolgar szAmAra: fajra, nyelvre, nemre, vallAsra valo tekintet nelkul.- Ha jogallamrol beszeliink, akkor elsosor­­ban az allam felelossegvallalasara es a tarsa­­dalmi osszefogasra gondolunk. Ezzel kapcso­­latban mi a velemenyiik?- Mozgalmunk fontosnak tartja, hogy jog­­rendszerunket a demokrAcia es a humanizmus alapelveire epitve fejlessziik, iigyelve a tor­­veny szuverenitasanak tiszteletben tartasara, valamint arra, hogy az allamigazgatas szervei megfelelo mddon drvenyt szerezzenek a jogi normaknak a mindennapi gyakorlatban. Vonat­­kozik ez egyszersmint a kozbiztonsAgi szervek, az iigyeszsegek es a birdsAgok munkajara is. A kozigazgatas sohasem olyan tokeletes, hogy ne lehetne ezt dsszeru intezkedesekkel hateko­­nyabba tenni. Ezert tAmogatunk minden olyan javaslatot, amely fokozza a hatekonysagot es az Allamot kozelebb hozza a polgarhoz. Van nehany javaslatunk az orszag teriileti feloszta­­sanak modositasara is. Tamogatjuk az Allamha­­talom decentralizAlAsAt az onkormanyzatok fe- 16, ha ez a polgarok sziiksegleteit szolgalja.- Az oktatasiigy es a kultura szunteleniil a nemzetisegi elet neuralgikus pontja...- Valoban tele van fesziiltseggel. Kiilonbo­­zo nacionalista tdrekv6sek elednek fel 6s neha iitkoznek egymassal. A Szlovak Nemzeti Part inditvAnyai az Alkotmany Altai garantalt anya­­nyelvi oktatast celoztak meg. Ezeket a leghatA- rozottabban elutasitjuk. Az ilyen prdbAlkozA- sok nem uj keletuek: a hetvenes 6s a nyolcva­­nas evekben is probAlkoztak e jogot csorbitani a nacionalistak, mint tudjuk sikertelenul. Az 1945. junius 9-en Marcellhazan szuletett. Jogi tanulmanyai befe­­jezese utan a Szlovak Kdztarsasag Kormanyhi­­vatalaban dolgozott. Az 1970-es evekben es a nyolcvanas evek elejen a Csemadok Kozponti Bizottsaganak fotitkara, majd ismet a Kormany Hivatalban a nemzetise­gi titkarsag munkatarsa. 1987-tol a pozsonyi Szlovak Muszaki Egye­­tem tanara. anyanyelvi oktatast, a ket- vagy tobbnyelvusd­­get, a k6t- vagy tobbnyelvu bizonyitvanyokat mozgalmunk term6szetesnek tarja. Ez6rt szor­­galmazzuk a nemzetisegek helyzet6t szabAlyo­­z6 alkotmAnytorvdny elfogadasat, az Allam­­nyelvrol sz616 torv6ny mddositAsAt es kiegdszi­­t6s6t a nemzetis6gek nyelv6nek hasznAlatArdl sz61o r6sszel. De figyelmet szentelunk a nem­­zetis6gi iskolak iigyes-bajos dolgainak 6s az iranyitas kozponti, keruleti, jarasi 6s helyi szintjein. KulturpolitikAnkban a kulturalis plu­­ralizmus erv6nyesites6re tdrekszunk, tamogat­juk a kulturalis ertekek hat6konyabb cser6j6t. A konfrontacios politika nem vezet c61hoz: ke­­resni kell a kozds hangot, a megertds hangjAt, egyr6szt a szlovakiai magyar kulturAlis int6z­­m6nyek 6s szervezetek kdzott, mAsreszt a szlo­vakiai Allami 6s nem Allami int6zm6nyekkel 6s szervezetekkel, valamint az egyetemes magyar kultura letetemenyeseivel.- Milyen a viszonyuk az egyhazakhoz?- Mozgalmunk nem tesz kulonbseget az egyes felekezetek kozott. Egyforman tamogat­­ja azokat, amelyek a Krisztus EvangdliumAnak szellemeben vegzendo szolgalatra tdrekednek, s a hiveket egymas megertesere, megsegit6s6re nevelik es ezzel jo peldat adnak a kornyezo vi­­lagnak. Tudjuk, hogy mozgalmunk tagjai 6s szimpatizAnsai kozott sok hivo ember van, ezt a kdriilm6nyt figyelembe vettiik 6s tiszteletben tartjuk. Valasztasi listankon indul egy fiatal re­­formatus lelkesz is.- A nemzetisegi elethez a kisebbsegi jogo­­kon kiviil a gazdasagi helyzet javitasara is sziikseg van...- Mozgalmunk a jolet megteremtesdre to­­rekszik. Jovokepunk egy dinamikusan fejlodo, sikeres gazdasagu Szlovakia. Tisztess6ges megdlhetest es szociAlis biztonsagot szeret­­n6nk mindenkinek. Kdmyezetkimdlo, szociali­­san erzekeny piacgazdasagot - ez szerepel az SZK AlkotmAnyAnak 55. cikkely6ben. Csak olyan gazdasagi koncepcidt tAmogatunk, amely hosszutavon fenntarthatd gazdasagi no­­vekedest eredmenyez. MeghatArozo c61unk Szlovakia europai integrAcidja, ez a garancia arra, hogy Del- es Kelet-Szlovakia is gyors utemben fejlodhessen. Mozgalmunk 1995-benjott letre, a parlamenten kiviil mukodik, de a harom 6v alatt igyekeztunk minden toliink telhetot megtenni Del- 6s Kelet-Szlovakia gazdasaga es ezen beliil a mezogazdasaga, valamint a feldolgozdipar probl6mai­­nak m6rsekl6se 6s megol­­dAsa 6rdek6ben. Csak a gyors gazdasagi noveked6s lehet alapja a lakossag 61et­­koriilmenyei es eletszlnvo­­nala javitasanak. Fontosnak tartjuk, hogy javuljon a kis­­es koz6pvallalkoz6k hely­­zete. Ok motorjai a gazda­­sdgnak, jelentos szerepet tdltenek be az uj munkahelyek teremtes6ben 6s a munkan61kulis6g csdkkent6s6ben. A valasz­­tasok utan szorgalmazni fogjuk a t^mogatAsi rendszer ujragondolAsat. A kulfoldi, nyugati ta­­pasztalatok a nagyiizemi termel6s nagyobb ha­­t6konysagAt bizonyitjAk, a mezogazdasAgban is. A meg megl6vd nagyuzemeket tovAbb kell 61tetni 6s m6rlegelni a Iehetos6geket a mester­­s6gesen sz6tvertek ujra61eszt6s6re. Seglteni kell a farmergazdasAgok kialakitAsAt, valamint a kiegeszito jovedelem szempontjAbdl fontos kisgazdasAgokat is. A mezogazdasAg alapja a fold. Ezert szorgalmazzuk, hogy nagyobb t6rt hoditson a fdld szeretet6re, valamint a tulaj­­donjog fontossAgAra vald nevel6s. Nagy sulyt kell helyezniink a regionAlis gazdasAgfejlesz­­t6sre, olyan hosszu tAvu programokat kell ki­­dolgozni, amelyek rugalmasan alkalmazhatd­­ak, az adott lehetos6gekhez es sziiks6gletekhez modosithatok.- Mit tart jelenleg a legfontosabbnak?- Kisebbsegi 6rdekiink azt diktAlja, hogy legyunk magabiztosak es Allhatatosak, bAtorit­­suk egymAst 6s onmagunkat, meritsiink erot a mult pozitfvumaibdl, igazsAgunk tudatAbdl 6s szemelyes peldamutatAssal biztassunk mAso­­kat. A szlovAkiai magyarok felk6sziiltek egy jdlmukddo demokratikus jogAllamra 6s k6szek megm6rettetni onmagukat egy szociAlisan 6r­­z6keny piacgazdasAgban. Megismerve a Ma­gyar Nepi Mozgalom vAlasztAsi programjAt bi­­zonyAra el tudjAk majd ddnteni, melyek azok az elvek 6s elkepzel6sek, amelyek megfelelo 61etteret biztositanak szAmukra a megmaradAs­­hoz 6s a fejlod6shez szulofdldunkdn. DEAK TEREZ (M. Nagy Laszl6 felvetele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom