Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-12 / 19. szám
Tanac<sado allatlartoknak A tapasztalt baromfitenyeszto rendszeresen ellenorzi, megvizsgdlja a baromfi iiriileket, s annak milyensege alapjan megallapithatja, hogy egeszsegesek vagy betegek-e az allatok, s milyen ovintezkedeseket kell foganatositani. Az egdszseges baromfitol szarmazo tragya elegge kemeny es tipikusan hengeres alaku. A pepes, vizenyos belsar altalaban belhurutra vagy belgyulladasra utal. Hasmenes altalaban bonat fogyaszt, tulsagosan hideg vagy romlott vizet, illetve tragyalevet iszik. A hideg allatszallason megfazott baromfi szinten hasmenesben szenved. A fiatal baromfi mindig hamarabb megbetegszik, mint az idosebb allatok. A masodlagos belhurut szinte rendszeres kisero tiinete a fertozo bakterialis vagy virusos megbetegedeseknek. Kiildnbdzo mergezesek alkalmdval is eros hasmenest dszleltink a baromfinal. Mergezest valthat ki peldaul a mertdkteleniil fogyasztott konyhaso, a szervezetbe keriilt arzdn, foszfortartalmu egermereg, Mire utal a belsar milyensege? akkor jelentkezik, ha a baromfi romlott takarmanyt, nem megfelelo konyhai hulladekot, romlott zoldseget, konzervet, peneszes tapot, a kelletenel tobb kenyeret es tejtermeket, tulsagosan nedves takarmanyt, esetleg csdvdzott gasztrichnin, az elfogyasztott romlott hus stb. A vert tartalmazo tirulek kokcidiozisrol arulkodik. A tulsagosan biizlo tragya arra vail, hogy a napi adagban a kelletenel tobb a feherje, amit az allat szervezete nem tud megemeszteni, teljes mertekben hasznositani. Szekrekedes sokkal ritkabban fordul eld a baromfinal. Oka nemely takarmanyok tulzott fogyasztasa, az ivoviz hianya, a belelzarodas, de kisero tiinete lehet valamilyen megbetegedesnek is. Elofordul, hogy a korabbi hasmenes okoz szekrekedest: a lagy, vizenyos, nem egyszer szinte folyekony hasmeneses uriilek egy resze a vegbelnyilasndl ratapad a tollazatra, megszaradva osszeragasztja a tollakat es megakadalyozza az iiriildk tdvozdsdt. Mellektermekek a nyulak takarmanyozasaban A tdpok nyers rosttartalmdnak noveldsere az alabbi mezogazdasagi melldktermekek ajanlhatdk: buzaszalma, kukoricacsutka, leveles kukoricaszar, szaritott repaszelet. A buzaszalmat kalapacsos daraloval durvara (harom-ot millimeteres szemcsdjtire) oroljiik, s a nyultapba keverjuk. A szalmaorlemeny a hdzinyulak takarmanyertekesfteset, illetve testtdmeg-gyarapodasat nem befolydsolja, viszont az emdsztoszervi megbetegeddsbol eredd elhullast erosen mersdkli. Felhasznalasat 10-20 szazalekos aranyban javasoljuk. Az oszi betakaritasu (3-6 millimeteres szemcsemeretu) kukoricaszar-orlemeny 10-15 szdzalekos adagolasa meglepoen kedvezoen hat a takarmanydrtdkesitdsre, s csokkenti az elhullds ardnyat. A nyultdpba 10 szdzaldkos aranyban kukoricacsutkadarat keverhetiink. A szaritott repaszelet a nyul szamdra konnyen emesztheto, nyers rostot tartalmaz, s mint energiaforrasnak is nagy szerepe van. A tapba 10-20 szazalek aranyban keverve kedvezoen befolydsolja a gyomor pH-jat (savassagat) is. A nyultapok fentiekben vdzolt dusitasa a kombinalt takarmanyozasnal - mint onkoltsegcsdkkento modszer - is eredmenyesen alkalmazhato. CSIBA LASZLO IO G O S£ Nem jogos? gunkhoz, hogy tajekoztassuk oket a vdgrendelettel kapcsolatos alapveto tudnivalokrol. Vdgrendelkezni lehet kdzvegrendelettel vagy magan vdgrendelettel. Kdzvdgrendeletet kdzjegyzd vagy birdsag eldtt lehet tenni. Ennek alaki drvdnyessegdre a kdzjegyzoi okiratok ervdnyessdgdt szabalyozd rendelkezdsek iranyaddk. Ezzel kapcsolatban szolni kell kdt korlatozasrdl, espedig: hogy drvdnytelennek minostll az olyan kdzvdgrendelet, amely a) olyan szemely eldtt tdtetett, aki a vegrendelkezonek vagy annak hazastarsdnak hozzdtartozdja, gydmja vagy gondnoka, b) ha a juttatds, amely a vdgrendelet targydt kepezi, a kozvdgrendelet tdteldben kdzremukddd szemely, valamint ennek hozzdtartozoja, gydmja, gondnoka, gyamoltja vagy gondokoltja javdra szdl. Maganvdgrendeletet altalaban irdsban lehet tenni, dspedig csak olyan nyelven, amelyet a vdgrendelkezo drt, illetve amelyen imi ds olvasni tud. Ezt a vegrendelkezo akar sajat maga is megirhatja, vagy mdssal frathatja meg. Az ilyen vdgrendelet akkor drvenyes, ha annak vdgrendeleti minosdge, keltdnek helye ds ideje magabol az okiratbdl kitunik, ha azt a vdgrendelkezo: a) ezt elejdtol a vegeig maga irja ds aldirja, vagy b) kdt tanu egyUttes jelenldtdben alairja, vagy ha azt mar aldirta, az aldirast kdt tanii eldtt a magdenak ismeri el es a vdgrendeletet mindkdt esetben a tanuk is aldirjdk, vagy c) aldirja es a birdsdgon vagy kdzjegyzondl, vdgrendeletkdnt feltuntetve megszdmozzdk azokat, s minden oldalt kdzjegydvel latja el a vdgrendelkezo, illetve a tanuk, amennyiben a vdgrendelkezds sordn kdzremdkddnek. Nem feltdtlenttl sziiksdges, hogy a tanuk ismeijdk a vdgrendelet tartalmat. Ok ugyanis azt igazoljdk, hogy a vdgrendeletet a vdgrendelkezd sajatkezuleg irta aid. Az irdsbeli magdnvdgrendelet drvdnytelen, ha a tanu a) a vdgrendelkezo szemdlyazonossdgdnak tanusitdsdra nem kdpes, b) kiskoru, vagy cselekvdkdpessdget erinto gondnoksdg alatt dll, c) irdstudatlan, d) ha a tanu vagy mds kdzremiikddd szemdly, illetve ezek hozzdtartozdja javdra szdlna a vdgrendelet, hacsak nem ezt a tdnyt a vdgrendelkezo kiildn kiemelve alairja. Meg kell mdg emliteni, hogy a korldtozottan cselekvdkdpes szemdly csak kdzvdgrendeletet tehet. A vak, siiket ds irdstudatlan szemdlyek vdgrendelkezdsdnek feltdteleit a tdrvdny kiildn szabdlyozza. DR. GY&RGY ISTVAN
