Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-05 / 18. szám
Vdrdsvercse (Falco tinnunculus) Leggyakoribb jol ismert ragadozomadarunk. Becslesek szerint szlovakiai allomanya 10.000 peldanyt tesz ki. Nem az erdo, hanem a mezogazdasagi teriiletek madara. Predajat egy helyben lebegve “szitazva” a levegoben lesi ki. Ezek tobbnyire mezei pockok es giizii egerek. Az utobbi evekben szivesen megtelepszik varosokban. A keringo vercsek “klikli-kli” kialtasa nemcsak a traktor jarta ronasagban, de a varosok benzingozbs zajaban is jellegzetesen hangzik. Csakugy, mint a solyomfelek altalaban a voros vercse sem epit maganak feszket. Varju es szarkafeszket foglal, de emberlakta epilletekben, panelhazak parkanyan, templomtornyok zugaban is kbit. Elfoglal mesterseges feszkodut is, melynek merete 25x25x40 cm, nyilasa 15-18 cm. Feszekalja majus elejen mar teljes es 5-6 vorbses pettyezetu tojast tartalmaz, melyen tulnyomoreszt a tojo kotlik. Az inkubacio 30 napig tart. A fiokak nem egyidbben kelnek, s ezert nem is egyszerre hagyjak el othetes korukban a feszket. Fo taplalekukat egesz even at az apro ragcsalok kepezik. Nagyobb meretii bogarakat, gyikot es bekat is szivesen zsakmanyol. Mivel javareszt mezogazdasagi teriiletek madara, gyakran tuladagolja magat vegyszeres rovar es pocokirto szerekkel. Ezek hatasara esett vissza a hazai allomany. Hatarjaro ember egesz evben lat vorbsvercset. A nalunk feszkelo populacio azonban a Fbldkozi tenger kornyekere vonul el, mig telen az eszakrol erkezett egyedek vannak nalunk. Ezt gyuruzesi adatok is igazoltak. Felhivom az olvaso figyelmet arra a tenyre miszerint ra-gadozomadaraink gyakran aramiites aldozatai. A szabvanyos kozepfesziiltsegi legvezetekek tartooszlopai ugyanis ugy vannak megalkotva, hogy a kereszttartora telepedett madar aramiitest kaphat. Le es felszallaskor a kb. 60 cm-re fekvo vezetektarto porcelancsiga nem idealis, mivel ezek az oszlopon felfele allnak, s emiatt a vezetek a tartovas felett huzodik. Eleg, ha szarnyukkal hozzaernek s maris megtortenik a tragedia. Termeszetvedelmi hatosagunk javasolta lucernafoldek kornyeken kihelyezni az ugynevezett T- fakat. Mint “vartahely” az ilyen tereptargyat ragadozomadaraink szivesen veszik igenybe. A T- fa tulajdonkeppen egy talajba rogzitett kb. 2 m magas rud, melynek tetejebe T alakban egy rovid 50-60 cm hosszu lecet rogzitiink. Ezek nemcsak zsakmanylesesre, hanem emesztesre, pihenesre is szolgalnak. Az alattuk elofordulo taplalekmaradvanyok alapjan megallapithatjuk az ott tartozkodo ragadozomadaraink etlapjat. Kekvercse (Falco vespertinus) Valamivel kisebb a vbrbsvercsetol. Repte sebesebb es konnyed. A him tollazata palasziirke - innen a neve. Jellegzetes sikvideki pusztai madar. Szlovakiai allomanya foleg a Matyusfbldre es a Bodrogkozre korlatozodik s nem haladja meg a 25 feszkelopart. Eurazsiai faj, melynek nyugati eldfordulasi hatarat a Duna kepezi. Szamottevo populaciok elnek a Hortobagyi pusztan. Aprilisban erkezik teleldhelyerol, Kozep es Del-Afrikabol. Nines feszkelesi osztbne, ezert vetesi varjakkal, szarkakkal vivja meg a csatat a kesz feszekert. Junius elejen mar teljes a feszekalj, mely 4 tojast tartalmaz, s mivel az elso lerakasa utan elkezdodik a kotlas a fiokak egynapos sorrendben kelnek ki. Negy het elteltevel kirepiilnek a feszekbol, de meg egy ideig a sziilok gondoskodasat elvezik. Augusztus vegen ujra utrakelnek a tavoli Afrikaba. Ittartozkodasi idejiik hasonloan a golyakhoz mindossze 4 honap. A kekvercse is verbeli ragadozomadar. Specialtasa elsbsorban a rovaraszas. Elkapkodja a cserebogarat, utana nyilal a szitakbtonek, felkapja a lotetut, szocsket, tiicskot, esteledo sztirkiiletben vadassza a vizek felett repdeso csiborokat. Neves ornitologusunk Petenyi Salamon Janos, kinek 200-ik sziiletesnapjat 1999-ben fogjuk a Nograd-megyei Abelfalvan megiinnepelni, kekvercsek begyeben saskat, tiicskot, valamint gyikot es bekat is talalt. A kek vercse annyira taplalekspecialista, hogy ha nines elegendo zsakmanyallat, akkor ez a teriilet elhagyasara kenyszeriti. Europa allomanya veszelyeztetett. Az intenziv mezogazdasagi technologia (foleg a peszticidek hasznalata) erdsen befolyasolja a populaciok eletbenmaradasat. Kozeli rokona a feherkarmu vercse (Falco naumanni). Eldkeriilese, vagy alkalmi feszkelese szenzacio. Utolso hazai kolteset a Szilicei-fennsikon 1967-ben bizonyitottak. Igazi hazaja a mediterran regio, innen teved be a Karpat-medencebe. Allomanya Europa-szerte drasztikusan csokkent. Spanyolorszagban a hatvanas evekben meg szazezer feherkarmu vercse koltott, napjainkban mar csak 5-ezer parra becsiilik az ottani populaciot. Ugy a kek mint a feherkarmu vercse megtelepedese erdekeben elsosorban a feszek nyugalmat kellene feszekorzessel biztositani. Europa szamos orszagaban az a gyakorlat, hogy ritka ragadozomadarak feszke koriil 100-300 meter sugaru korben kivonjak az erdoallomanyt a gazdalkodasbol. STOLLMANN ANDRAS Stefan Danko felvetelei
