Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-05 / 18. szám
Emlekezteto Augusztus 6.- Kilencven eve sziiletett Vajda Lajos festo, a magyar szurrealizmus egyjk legnagyobb alakja. Augusztus 7.- Hatvan eve halt meg K. Sz. Sztaniszlavszkij szovjet dramaturg es rendezo. Augusztus 11.- Kilencvenot eve sziiletett Mikus Sandor magyar szo braszm iivesz. Szlporitfk Paul Fleming: Mi busit es vidi't, kozos a tobbiekkel. *** Fogadd el vegzeted. Ne band multad, jovod. *** Tedd meg, miro! tudod, el ligysem keriilod. *** Miben remenykedel, erik, kesziil sziintelen. *** Mindenki onmaganak balsorsa s orome. *** Ki maga mestere s legyozi onmagat, alattvaloja mind a szeles nagyvilag. *** A lovagi sebet az ember szembol kapja. *** A hatalmas apa sisakja tul nagy a fianak. Eletiink — csaladi hetilap. A kovetkezo szam 1998. augusztus 12-en jelenik meg. A cimlapon Kopasz-Kiedrowska Csilla felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Terez, Hogya Gyorgy, Motesiky Arpad. Tordeloszerkeszto: Kocian Renata. Nyelvi szerkeszto: Volfne Lehel Gyongyi. A szerkesztoseg cime: Radlinskeho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/ 326 864. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a SzK Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Keziratot nem drziink meg es nem ki'ddilnk vissza. A kozolt irasok nem feltetlenul tiikrozik a lap velemenyet. Javaban tart a nyar, a pihenes, az erogyujtes, a nyaralas ideje. Mar szinte szokassa valt, hogy ez ido tajt tobb cikk jelenik meg az ujsagokban, amely arrol szol, hogy egyes csaladok nemhogy tengerparti nyaralasra, de belfoldi iidulesre sem jutnak el. Az volt a szandekom, hogy a kesergest es a nosztalgiazast melldzom, s csak az udiiles testet-lelket epito kedvezo hatasairol fogok frni. De hiaba igyekszem, a gondtalan nyari napokat dicsdito szavak valahogy nem jonnek a tollamra, s egyre inkabb mas iranyba terelodnek. Ketsegtelen, hogy az egesz evi munka utan az embernek pi- A nyaralas ideje hennie kell, hogy egy kicsit kikapcsolja magat a mindennapos gondokbol, s foleg a stresszekbol, amelyek ma termeszetes kisero jelensegnek szamitanak a munkahelyeken. Vaio igaz az is, hogy az emberi szervezetnek uj energiat kell felvennie, amellyel egy tovabbi evig birja majd az iramot. S ennek legjobb modja az iidules. Csakhogy hiaba trunk es beszeliink minderrol, hiaba tudatositjuk a pihenes fontossagat, ha nines meg mindenkinek a lehetosege arra, hogy nyaranta gondtalanul udiiljon. Elsosorban a statisztikai adatok alapjan tudjuk, mennyit csokkent mostanaban az egyszeru, beriikbol elo emberek eletszinvonala. Vegyiik peldaul a tanitokat. Roluk mindig is tudtuk, hogy a sziinidd nagyon fontos a szamukra, hogy kipihenhessek az elozo ev faradalmait, s hogy majd az uj iskolaevben eleg erejiik es tiirelmuk legyen a nebulok okitasahoz. Ma mar talan mindez nem ervenyes? Elmeletileg igen, de a gyakorlat egeszen mas. Ismerek egy tanitohazaspart. Alapiskolaban tanitanak mindketten. Nyaranta a mezogazdasagban dolgoznak, idenymunkakban. S nem idehaza, hanem Ausztriaban. Egesz nyaron tavol vannak csaladjuktol, s meg szerencsesnek is tarthatjak magukat, hogy gyermekeiket ez idore elhelyezhetik a nagyszuloknel. Igy aztan nyugodtan megkereshetik a hianyzo pluszt a csaladnak: a gyerekek nyelvtanfolyamara valot, a sziikseges szakkonyvek, folydiratok arat, szinhaz- es mozijegyek arat... Sok csaladban az edesanyak nyaridoben kifestik a lakast, nagytakaritast rendeznek, am ire az ev folyaman egyre kevesebb az idejiik. Az edesapak tobbsege is munkaval tolti a nyarat, bar munkahelyen evi szabadsagat merfti, de az ismerdsok reven mindig akad valami alkalmi munka. A diakok is azon igyekeznek, hogy megkeressenek par koronat. S mar nem is azert, hogy jo erzes toltse el oket a „sajat penzem” tudatatol, hanem azert, mert az o keresetiikre is sziikseg van, mert tudjak, hogy nem keregethetnek folyton a szuleiktol, hisz ugy sines soha eleg penziik. De ne csak negativan nezziik a nyaralasokat. Vannak ugyanis olyanok, es nem is kevesen, akik szigoruan tartjak magukat a nezethez, hogy a szabadsagot pihenesre kell kihasznalni. S bar tobbnyire kisebb-nagyobb akadalyokkal, de minden evben eltoltenek egy, esetleg ket hetet a csaladjukkal valamilyen udiildkozpontban. Olyanok is vannak, termeszetesen, akiknek a nyaralas nem okoz gondot. Egy ismerdsom azzal dicsekedett nemreg, hogy juliusban Kreta szigeten tidiilt a csaladjaval, s szeptember elejen meg a spanyol tengerpartra is elutaznak. Tenger nelkiil ugyanis el se tudnak kepzelni a nyarat. Persze, gyorsan hozzatette, nehogy azt higgyem roluk, hogy a hazai turizmust nem tamogatjak. Egy hetet ugyanis a Tatraban is eltoltottek. Igaz. hogy csak az asszony a gyerekekkel, mert ismerdsom munkahelyi elfoglaltsaga miatt nem tudta magat szabadda tenni. De majd a telen bepotolja ezt a lemaradast. Remeli, teszi hozza, hogy a most kovetkezo siideny jobb lesz, mint tavaly volt. (En oszinten kivanom, hogy igy legyen.) Egyesek tehat egyaltalan nem jarnak nyaralni, masok meg akar negyszer is evente. Vegiil is az atlag nem is olyan rossz. Csak a puszta valosag elszomorito egy kicsit. FIALA ILONA (a szerzo felvetele) [LiriiNK