Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-29 / 17. szám

Fdszerepben: az apa Az olyan csonka csaladokon kiviil, amelyet az anya es a gyermekek alkotnak, leteznek olyanok is, amelyek elen az apa dll. Ezek szama viszonylag keves. Talari ezert szentel­­nek a szakemberek keves figyelmet e csalad­­tipusnak. Az ilyen csaladok vagy az anya ha­­lala, vagy a valas kovetkezteben jonnek let­­re, illetve ugy, hogy a notlen ferfi magara vallalta a gyermek neveleset. A ferfinek sem konnyu Nalunk meg mindig szokatlan, hogy az apa egyediil gondoskodjon a gyermekrol, s talan ezert talal konyebben segitseget a szelesebb csalad noi tagjainal. Az apanak rendszeresen valamelyik nagymama segit vagy egy josa­­gos neni,'illetve mas potmama, tehat valamilyen kiildnle­­ges csaladi kbzosseg jon letre, melyben az apa nem marad egyediil. Az apanak a csaladban betoltott szerepe az utobbi evekben igencsak megvaltozott. Ez abbol adodott, hogy az apak nagyobb mertekben bekapcsolodtak a gyermekrol va- 16 gondoskodasba, melyebb lett a csaladok intimitasa, er­­zekenyebbe valtak. A felmeresek azt mutatjak, hogy a fer­­fiak kepesek ugyanugy atelni gyermekiik problemait mint a nok, csupan kiilso erzelmi megnyilvanulasaik merteke kulonbozo. A ferfiak is, ugyanugy, ahogy a nok, rendelkez­­nek olyan megnyugtato es szorakoztato tulajdonsagokkal, gesztusokkal, melyekkel kontaktust teremtenek a gyerme­­kiikkel. A ferfi, aki egyediil marad a gyermekeivel, szamtalan nehez helyzetet el at. Ha a valas kovetkezteben keriil uj ko­­rulmenyek koze, gyermekevel egyutt gyakran csak ekkor kezdi feldolgozni a valast magat es az azt megelozo idd­­szakot. Ha egyediil el, inert a felesege, gyermekei anyja meghalt, mindannyiuknak nehez megbekelniiik a veszte­­seggel. Mindket esetben sziikseges, hogy a gyermekek irant sok-sok oszinte, emberi szeretetet tanusitson. Az ido foko­­zatosan enyhiti a fajdalmat, de az ilyen csaladot sokszor erik kulonbozo specifikus gondok. A gyermekekre tobb te­­endo harul, ezert megbizhatobbak es torekvoek. A szulo viszont gyakran elfelejti, hogy a gyerekek kicsik es sziik­­segiik van a jatekra, a kortarsaik tarsasagara. Egyreszt a ba­­natuk, a gyaszuk miatt, de a fokozott munkak miatt is fenn­­all annak veszelye, hogy a csalad - a gyerekek es az apa - elszigetelodik a tagabb szocialis kornyezetuktol. Az apa­nak nem volna szabad beletemetkezni abba a gondolatba, hogy 6 csak a gyermekeknek el. Ahhoz, hogy a gyermeke­­inek elegendo szeretetet tudjon nyujtani, biztonsagot tud­­jon adni, es hogy helyes peldakeptik legyen, neki maganak kell erosnek es kiegyensulyozottnak lennie. Tehat meg kel­­lene driznie barati koret, a kedvteleseit se szabad melloz­­nie teljesen. Meg kell engednie a gyerekeknek, hogy a kor­­tarsaikkal erintkezzenek, ingergazdag kornyezetben legye­­nek, es fokepp: ha lehetseges, az anyaval valo kapcsolatot se akadalyozza. A gyermekeit egyediil nevelo apa a munkahelyen is szamos problemaval talalkozik. Rendszerint neki - mint ferfinak - kevesbe nezik el a gyermekrol valo gondosko­­das miatti hianyzast es sokszor meg igenyesebbek vele szemben. Azok a gyerekek, akik anya nelkul nonek fel, gyakran szenvednek onbizalomhianyban, es a tetteikben agresszivi­­tas is jelentkezhet, mint az erzelemszegenyseg kovetkez­­menye. Nemely gyermek anya nelkul visszahuzodova, ije­­dosse lesz, alacsonyabbrendunek erzi magat. Vagyodnak a szeretetre, igyekeznek valakit megnyerni. Probalkoznak az iskolaban is, s ha ez nem sikerul nekik az elkepzelesiik szerint, erzekennye valnak, sebezhetoek lesznek es az on­­bizalmuk egyre kisebb lesz. Ha kiskorban vesziti el a gyermek az anyjat, annak nagyon sulyos kovetkezmenyei lehetnek. Nem erzi az anyai szeretetet, a figyelmesseget, s ez kesobb komoly er­zelmi fogyatekossagot okozhat. Megnyilvanulhat zarko­­zottsaggal s ugy is, hogy a gyermek nem kepes a szeretetet kimutatni, azonban viselkedhet durvan sot agresszivan is. Ismet felbukkan a csonka csaladban felnovekvo gyer­mekek problemaja es azok az igenyek, amelyek az apaval szemben meriilnek fel, megpedig a fiuhoz illetve a lanya­­hoz valo viszonya soran. Kiilonosen nehez az egyedulallo apak helyzete akkor, ha pubertaskoru lanyuk van, nem csu­pan a biologiai valtozasok miatt, amelyek azt a korszakot jellemzik, hanem az erzelmi hozzaallas szempontjabol is. Ezert az egesz eletre szoloan fontos, hogy - ha egy mod van ra - az anyaval megmaradjon a kapcsolat, vagy ha nem valas miatt keriilt sor az elszakadasra, legalabb reszben po­­tolja ot mas no. Ha az anya vagy az apa egyediil marad a gyerekkel, elegendo peldat kell nyujtania mind noi, mind pedig a fer­fi tarsadalom vilagabol, s ezaltal at kell lepnie nemi hova­­tartozasa hatarait. Ket szerepet viszont csupan nagyon ke­­vesen kepesek jatszani, ezert a gyermeket egyoldaluan ira­­nyitjak, mert a masik, a nem sajat szerepet csak jatsszak. A gyermek ezt nagyon hamar felismeri, vegtil is ez csak amo­­lyan “atvitt” dolog. Elofordul az is, hogy a sajatjat elnyom­­ja, es vegtil nem viselkedik sem anyakent, sem pedig apa­­kent. A csonka csaladban az apa - az anyaval szemben - hatranyban van. Hogy miert? A ferfi szerepet meg mindig a munkahelyi elkotelezettseg, a kiilvilaggal valo kapcsolat, a politikai esemenyek, a kedvtelesek jellemzik. Ezt viszont elobb utobb el lehet sajatitani, konyebb megtanulni, mint azt, amit a no vilaga rejt magaban. Ez az elettapasztalatok iranti erzekeny hozzaallas, a finomsag, a gyongedseg. Ezt azonban nem konnyu megtanulni. Ha jon az uj no... Az egyedulallo apa a hianyzo anyat gyakran uj hazas­­sag reven probalja potolni. Az uj feleseg (es egyben a gyer­mekek anyja) kivalasztasakor van, aki csak sajat maga sze­rint dont, de akadnak olyan ferfiak is, akik inkabb merle­­gelik gyermekeik velemenyet. Az viszont biztos, hogy az uj csaladtag megjelenese nem egyszerii sem a gyerekek, sem az uj anya, de meg az apa sztimara sem, kivaltkeppen akkor, ha a valodi anya el. Ezert kell igen kdrultekintoen merlegelni ezt a lepest es erzekenyen, tiirelemmel legyoz­­ni a sziik es a tagabb csaladi kOrben felmeriilo problema­­kat. Az uj asszony es az elhunyt, illetve az elvalt anya szii­­leivel valo kapcsolat nagyon bonyolultta valhat. De semmi sem lehet erosebb, mint az igazi szeretet es az oszinte kesz­­seg a megertesre. A maganyos ferfinak, aki a gyermekeirol gondosko­­dik, nem volna szabad rovid ideig tarto kapcsolatokat kot­­nie kiilonfele partnerekkel, s fokepp akkor nem, ha tudja: ezek a nok nem volnanak jok anyanak a gyermekei szama­­ra. Raadasul fianak, lanyanak sem kellemes ujabb es ujabb nokkel megismerkedni. Egy neves pedagogus ezzel kap­­csolatban megjegyezte: olyan jelenesek ezek, melyek utan a lakasban megmarad a parfiim illata, a gyermekek lelke­­ben pedig uresseg tatong... TAMASNE GAL VIOLA Hetrol hetre Csupa nemes csapongas a kozep-eu­­ropai nemzeti lelek. Itt fatyol nelkiil, il­­luzid nelkul nem lehet elni. Nagy kar, hogy a valdsag mindent levetkoztet. Most Dusza Istvan duzzog az uj magyar kormdny programja miatt. „Hatarontuli magyar politikaja” let­­tiink Orbaneknak. Dusza duzzog, hogy ilyen szo nines is. Valoban! Igen magyar szo nines. De magyar realit^s igen. Mint ahogy a humorista Karinthynal is tete­­zik „juhaszszentemszeretdm”. Jobb h6t, ha mielobb megtanuljuk: „hatarontiilimagyarpolitika”. Ahovd Orban Viktor jart iskolsiba, igy tanitot­­tak. Es most mar igy lesz negy Svig, amig d lesz Magyarorszag miniszterel­­noke. Volt ido, amikor egyik „nagy” elodje, „tizenbtmillid magyar miniszter­­elnoke” kivant lenni. Lett is belole nagy ribillio! Miert lettiink „hatarontulima­­gyarpolitika”. Van, akit ez meglepett es az Uj Szo munkatarsa csalodottan kial­­tott: „Gyerekek, hat tenyleg kiiliigy let­­tem 6s lettiink?” Ugy tesz, mintha eddig Parkanynai nem kertek volna az utleve­­let, ha Budapestre utazott. Dehat az il­­luzio, az mindennel fontosabb! * * * Ugyanez a cipd szoritja a Budapesti egyensuly cimu irojat, bar d mar ovato­­sabb. Irasabol megtudjuk, hogy Orban a tizenotmillio magyar dolgaban kiterd vaiaszt ad, amikor arrol beszel, hogy „kormanya a magyar nemzet reszenek tekinti magat, jdllehet a magyar ailam 6s a nemzet hatarai nem ernek egybe”. Es itt eri az olvasot az igazi meglepetes, mert P. Vonyik Erzsebet a nyilatkozatot igy magyarazza: „Ami mas szdval majdnem ugyanazt jelenti, mint amit nehai Antall Jozsef mondott. Vagyis majdnem 6s megse. Csakhogy akkor minek a buv6szked6s a szavakkal? Mert barhogy nezem Orban Viktor nyilatko­­zatat, abban sehol se taiaiom, hogy d mind a tizenotmillio magyar miniszter­­elnoke kivan lenni. M6gis oda kell ma­­gyarazni, mert akkor mi lesz az Egyiitt- 61es teremtette illuziokkal? Betapaszt­­jak a szemeinket, vattat dugnak a fu­­liinkbe, csakhogy az illuzidk megma­­radjanak. Mi pedig eltunodhetiink, igaza van­­e a biblikus zengesu igazsagnak, hogy jaj a nepnek, amely festett kepeket kezd imadni? Festett kepeket, melyeket az MKP nehany politikusa nyoman egyet­­len napilapunk pingal a szlovakiai ma­gyar 6gre. (szoke)

Next

/
Oldalképek
Tartalom