Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-29 / 17. szám
a vagy: jalusi WK*®®85 Svedorszagban eld bardtom lehangoloan velekedett a szlovakiai falusi turizmusrol, mondvan, nagyon sokat beszelunk rola, de annal kevesebbet teszunk erte. Egy picit elgondolkodtam a hallottak felett es belattam, igaza van. A falusi turizmuson a rendszervaltas sem segi'tett, sot mintha romlott volna a helyzet e teren is. Az idegenforgalom es a falusi turizmus nemcsak szobakiadasbol es gulyaspartikbol all, hanem sokkal tobbrol van szo. Azokon a helyeken, ahol adottak a lehetosegek: van furdo, termalviz es szallas, ott sem foglalkoznak a fiirdok nepszerusitesevel. Nem eleg megelegedni azzal, hogy a kornyekbeli emberek mar megszoktak peldaul a furdot, felkeresik azt. Felsleges kiadasnak tekintik egy kismonografia vagy turisztikai terkep kiadasat, pedig a turizmus fellenditese erdekeben - tobbek kozt - pontosan erre lenne sziikseg. Vegyunk egy konkret peldat, Podhajska furdojenek esetet. A faiu 1960-ban Szencse es Belleg kiskozsegek egyesulesevel jott letre. Meleg forrasairol es kezdetleges, ideiglenes fiirdojerol gyorsan tudomast szereztek az emberek. Gydgyito hatasarol hamar terjedtek a hirek. Az egyesitett falu az Ersekujvari jarasban, mondhatnank a magyar-szlovak nyelvhataron fekszik, ahova a kezdet kezdete ota szivesen jamak a Nyitrai es Levai jarasbol, de tavolabbrol is felkeresik. A furdo vizenek gydgyhatasarol es erejerol csak annyit tudtak meg az emberek, amennyit a penztarban arusitott kepeslapokrol leolvashattak.Pedig a Podhajska furdojere kivancsi es benne megmeritkezni, furodni dhajto tavoli vendegek sokkal tobbre volnanak kivancsiak. Pragai barataimat az is erdekelte, milyen rendezvenyek vannak ott helyben, vagy a tagabb kornyeken a furdozesen kiviil? Van-e jo vendeglo, ahova a nyari melegben be lehet iilni sorbzni? Hasonlo kerdesek foglalkoztatjak a magyarorszagi erdeklddoket is. Azt mondjak, ketfele vendeg letezik. Az egyik a falu csendjet kedveli, szeret setalni a kozeli erdoben, esetleg a pincesorok kdzott. De szereti a jo furdot es a lubickolas utani pihenest. A masik vendeg viszont az aktiv pihenest kedveli: fiirdozik, eszmecseret folytat, sbrozgetes kozben cseveg, de szereti a koncertet, a terzenet, esetleg a diszkot sem veti meg. Mindezekrol honnan szerezzen tudomast, ha a falunak nincsen turisztikai terkepe, vagy egy hasznalhato utikalauza? Azt beszelik, Podhajskan nem csak a turisztikai terkep meg az utikalauz hianyzik, hanem az elmult evekhez viszonyitva romlott a furdo allaga, szinvonala is. Ket biife all a vendegek rendelkezesere, pedig egyre tobben szoknak hozza a kenyelemhez, utaljak a sorbanallast, igenylik a gyors ki- es felszolgalast. Podhajskan van ket vallalkozo, aki nemcsak szobat ad ki, hanem ennel tobbet tesz a vendeg erdekeben. Az egyik dr. Jozef Bartko allatorvos, a masik Ladislav Bogan. Mindketten idegenek, tehat nem szencsei vagy bellegi illetoseguek. Telket, hazat vasaroltak a faluban, es azt fej lesztettek, epitettek, szepitettek tovabb. Meglatogattam a Bogan-panziot. Az udvaron medence, a gyerekeknek homokozd, jatekvar all a rendelkezesiikre. A felnottek egy nagyobb teremben beszelgethetnek, sakkozhatnak vagy ultizhatnak kedvukre. Az udvaron szoloskert es gyumdlcsfak. Nem vagjak le a vendeg kezet, ha szakit egy furtot szoloereskor, vagy almat emel fel a fa alol, esetleg szakit a farol. A teljes ellatas mellett a vendeg minden gondjat-bajat orvosoljak. Kivansagat szinte lesik. A panzio mindossze tiz percnyire van a furddtol, tizpercnyi gyaloglas naponta - azaz odavissza husz -, nem art meg senkinek. Vegezetiil: a falusi turizmus tajainkon meg csak bontogatja szarnyat. Versenges nines, az arusok sem csataroznak a jobb helyekert, standokert. Kozben a furdok es utak allapota egyre romlik, az idegenforgalom nem hogy bovulne, hanem sajnalatos modon egyre csokken a szinvonala. Pedig micsoda lehetosegek rejlenek benne! MOTESIKY ARPAD (a szerzo felv6telei) Belleg kis temploma Fiirddmedence a panzio udvaran A fiirdo, amikor sut a nap
