Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-01-28 / 2. szám

A bérezés fontos tényező Néhány évvel ezelőtt gyakran mondogattuk, hogy a külföldi ré­szesedéssel működő vállalatok dolgozói hátrányban vannak a ha­zai vállalatok dolgozóival szem­ben. Mostanában viszont inkább az a nézet terjed, hogy a helyzet megváltozott: a mérleg nyelve a külföldi vállalatok javára mutat. Nem állnak a rendelkezésünkre összehasonlító adatok, de érdekes információkat kaptunk a KNO Szlo­vákia és a Coopers & Lybrand Szlovákia elnevezésű cégek képvi­selőinek találkozóján. E két vállalat a Szlovákiában működő, külföldi tulajdonban lévő, illetve külföldi részesedésű vállalatok dolgozói­nak bérezését kutatja. Összefogla­ló tanulmányukról STEVEN KELLY, a KNO társaság képviselője, MALCOLM BEST, a Coopers & Lybrand képviselője, LYNN CIALDELLA, a Coopers & Lybrand marketingmenedzsere és MARTIN KRIVOSÍK, a tanulmány asszisz­tense, a KNO képviselője tájékoz­tatott. tulajdonban lévő vagy külföldi része­sedésű vállalatoknál dolgoznak. A kutató munka 41 különféle beosz­tást elemez a bérezés szemszögéből, amelyek a kutatásban résztvevő válla­latok többségében előfordulnak, ezen kívül 31 speciális beosztást a bank­szakmában, a gyógyszeriparban és az iparban. Elemzi a személyi osztá­lyok eljárásait, pl. a munkaerő-felvétel módját, a munkaerő-toborzás és a to­vábbképzés módjait, valamint a külön­féle felkínált kedvezményeket (pl. vál­lalati kocsi használata stb.). Martin Krivosík a kutatómunka mennyiségi mutatóit ismerteti. A kuta­tásban összesen 49 vállalat vett részt, ezek dolgozóinak száma összevéve 5387. Olyan társaságokról van szó, amelyek háromtól 3 ezerig alkalmaz­nak dolgozókat. Többségük (egyne­gyedük) középnagyságú vállalatnak számít, húsztól ötvenig terjedő dolgo­zóval. A legtöbb társaság (körülbelül az egyharmaduk) a gyógyszerészeti iparba tartozik, s ezután az informáci­ós és kommunikációs technológiák következnek (16 %), majd a gépipar és ipari termelés (14 %), valamint a bankszakma és a pénzügyi szféra (12 %). A kutatás során az egyes szakmá­kat nem elnevezésük, hanem a mun­kavégzés alapján értékelték és sorol­ták be, előfordul ugyanis, hogy ugyan­azt a munkakört egy-egy vállalatnál egészen másképp nevezik. — Két alapvető adatot kutattunk: az alapbéreket (tulajdonképpen bruttó jö­vedelem, amely a dolgozó munkaszer­ződésében alapbérként szerepel) és a valós béreket, amelyekbe beletartoz­nak a jutalmak, prémiumok, a 13. és a 14. fizetés, a bónuszok, stb. — ma­gyarázza Martin Krivosík. — A valós bér tehát mindazt jelenti, amit az alap­bérhez számítunk hozzá. A nem pénz­beli juttatások már nem tartoznak ide, például a dolgozó rendelkezésére álló vállalati kocsi vagy más vívmányok. Krivosík úr szavai, illetve az elemző munka alapján kitűnik, hogy a részt­vevő vállalatok az idén átlagosan 11,8 százalékos béremeléssel számolnak. A kutatás által nyert adatokat sok­féle táblázat dolgozza fel. Az elem­zést készítő szakembereket elsősor­ban az alapul vett beosztásért juttatott legalacsonyabb és legmagasabb bér érdekelte. — Meg vagyunk róla győződve, hogy a databázis, amelyet alkalmaz­tunk, statisztikai szempontból kielégí­tő, s hogy a kutatás eredményei fon­tos segítséget jelentenek a külföldi cé­gek számára — magyarázza Steven Kelly. — Az eredményeket szerzői jog védi, tehát nem publikáljuk a szé­les nyilvánosság számára. Az érdek­lődök megvásárolhatják nálunk. A résztvevő vállalatok azért bocsátották rendelkezésünkre a kért adatokat, hogy azokat a tanácsadás terén hasz­nálhassuk fel, nem pedig azért, hogy a sajtóban publikáljuk. Ezért tehát senki se várja, hogy most megtudja, milyenek a keresetek egyes vállalatoknál. Annyit azért el­árulunk, hogy a kutatott kategóriák kö­zül (adminisztratíva, eladás és marke­ting, műszaki irányzatok, szolgáltatá­sok, pénzügy, közlekedés és áruszál­lítás) a legjelentősebb béremelés a műszaki jellegű foglalkozások eseté­ben nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy a külföldi cégek egyre jobban értékelik a szakképzett, műszaki irányulású dolgozókat. További tény, hogy a kutatott tár­saságoknak körülbelül a kétharmada alacsonyabb fizetést nyújt a próba­időre, de ennek eltelte után átlago­san 5—30 százalékkal emeli azt. Az érdekesség kedvéért közöljük három kiválasztott beosztás bérezését. Az adminisztratív munkakörben dolgozó titkárnők legalacsonyabb fizetése ta­valy a külföldi cégeknél 5400 korona volt, a legmagasabb 22 500 korona. (A középérték 12 600 korona.) Az el­adás és marketing területéről az el­adó beosztását választottuk ki. A leg­alacsonyabb bér e kategóriában 2572 korona volt, a legmagasabb 30 000 korona. A középérték 13 500 korona. A pénzügy területéről nézzük a számviteli dolgozót. A legalacso­nyabb bér ebben a kategóriában 6670 korona volt, a legmagasabb 36 000. A középérték ez esetben 16 500 korona. A kutató munka minőségi részében az érdeklődő arra a kérdésre is felele­tet kap, mily módon határozzák meg a vállalatok a béreket, milyen gyakran és mire alapozva értékelik át azokat. A résztvevő vállalatok képviselői el­mondták, hogy a béremelés elsősor­ban a jó munkateljesítménnyel ará­nyos. A jó munkavégzés alatt az elvá­rásoknak való megfelelést, a megha­tározott normák teljesítését és a pon­tosságot értik. A vállalatok többségében a dolgo­zók jutalmazására más eszközöket is felhasználnak, például továbbképzé­seket, szabadságot, lakáskiutalást stb. A munkaszerződések felbontásá­nak okaival is foglalkozik a stúdium. A társaságok több mint 50 százaléka azt nyilatkozta, hogy a dolgozóknak a vállalattól való távozása elsősorban személyes okokra vezethető vissza. A másik leggyakoribb oka, hogy a dol­gozó nem képes lépést tartani a köve­telményekkel, valamint az, hogy meg­felelőbb munkát találtak. A vállalat ál­tal való elbocsátás ritkábban fordul elő. A tanulmány eredményei könyv for­májában jelentek meg. Ennek áráról Malcolm Best tájékoztat: —A tanulmány ára 40 ezer korona. Úgy gondolom, hogy valóban nagyon fontos információkat találnak benne az érdeklődők. Ha például egyes vál­lalatoknak nincs ismeretük más válla­latok bérezéséről, s ők alacsonyabb béreket nyújtanak, előfordulhat, hogy a dolgozók hamarosan otthagyják őket. A munkaközvetítő irodák pedig magas összegeket kérnek egy-egy megfelelő alkalmazott felkutatásáért, ezért egyáltalán nem kifizetődő, ha gyakori a munkaerő-elvándorlás. Eh­hez képest pedig a mi tanulmányunk ára igazán kedvező. S nemcsak egé­szében, hanem egyes részleteiben is árusítjuk, aszerint, mire van szüksége az érdeklődőnek. A fentiekből az tűnik ki, hogy a kül­földi cégek számára nem közömbös a dolgozók sorsa. Többségében igye­keznek a mi feltételeinkhez és körül­ményeinkhez alkalmazkodni, s folya­matosan érdeklődnek a más cégeknél fennálló helyzetről. Az a céljuk, hogy dolgozóikat megtartsák s érdemeik szerint jutalmazzák. Az említett tanul­mány ebben nyújt nekik fontos segít­séget. FIALA JÁNOS A KNO 1991-től működik Szlováki­ában, elsősorban a munkaerő fejlesz­tése és a vállalatok strukturalizálása terén fejti ki tevékenységét. A dolgo­zók bérezésével, a vállalatvezetés ak­tivitásával és különféle továbbképzé­sek szervezésével is foglalkozik. A Coopers & Lybrand (ugyancsak 1991 óta működik Szlovákiában) audítori te­vékenységet folytat, pénzügyi szolgál­tatásokat, kereskedelmi tanácsadást és adótanácsadást nyújt az érdeklő­dőknek. Mivel foglalkozik a tanulmány, amelyet e két társaság dolgozott ki? A tanulmány pontos címe: Bér­kutatás Szlovákiában 1997-ben. Ezúttal a kutatás 5. évfolyamáról van szó. Vajon mi a célja: —Az összegező bérkutatás fontos segítség azon vállalatok számára, amelyek meg akarják őrizni konkurrenciaképességüket a munka­piacon — magyarázta Lynn Cialdella. — A szakképzett munka­erő megszerzése nemcsak egyes ágazatokon belül jelent konkurrenciaharcot, hanem az ága­zatok között is. A vállalatok igyekez­nek minél jobb vezető dolgozókat, tit­kárnőket vagy más beosztású dolgo­zókat szerezni. Ezért fontos, hogy is­merjék a foglalkoztatás stratégiáját nemcsak saját vállalatukon és ága­zatukon belül, hanem azon túlmenő­en is. E tekintetben a KNO és a Coopers & Lybrand által publikált bérkutatás nélkülözhetetlen segéd­anyag. Olyan szlovákiai dolgozók helyzetét kutatja, akik teljes külföldi Hasznos tanulmány készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom