Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-28 / 2. szám
A bérezés fontos tényező Néhány évvel ezelőtt gyakran mondogattuk, hogy a külföldi részesedéssel működő vállalatok dolgozói hátrányban vannak a hazai vállalatok dolgozóival szemben. Mostanában viszont inkább az a nézet terjed, hogy a helyzet megváltozott: a mérleg nyelve a külföldi vállalatok javára mutat. Nem állnak a rendelkezésünkre összehasonlító adatok, de érdekes információkat kaptunk a KNO Szlovákia és a Coopers & Lybrand Szlovákia elnevezésű cégek képviselőinek találkozóján. E két vállalat a Szlovákiában működő, külföldi tulajdonban lévő, illetve külföldi részesedésű vállalatok dolgozóinak bérezését kutatja. Összefoglaló tanulmányukról STEVEN KELLY, a KNO társaság képviselője, MALCOLM BEST, a Coopers & Lybrand képviselője, LYNN CIALDELLA, a Coopers & Lybrand marketingmenedzsere és MARTIN KRIVOSÍK, a tanulmány asszisztense, a KNO képviselője tájékoztatott. tulajdonban lévő vagy külföldi részesedésű vállalatoknál dolgoznak. A kutató munka 41 különféle beosztást elemez a bérezés szemszögéből, amelyek a kutatásban résztvevő vállalatok többségében előfordulnak, ezen kívül 31 speciális beosztást a bankszakmában, a gyógyszeriparban és az iparban. Elemzi a személyi osztályok eljárásait, pl. a munkaerő-felvétel módját, a munkaerő-toborzás és a továbbképzés módjait, valamint a különféle felkínált kedvezményeket (pl. vállalati kocsi használata stb.). Martin Krivosík a kutatómunka mennyiségi mutatóit ismerteti. A kutatásban összesen 49 vállalat vett részt, ezek dolgozóinak száma összevéve 5387. Olyan társaságokról van szó, amelyek háromtól 3 ezerig alkalmaznak dolgozókat. Többségük (egynegyedük) középnagyságú vállalatnak számít, húsztól ötvenig terjedő dolgozóval. A legtöbb társaság (körülbelül az egyharmaduk) a gyógyszerészeti iparba tartozik, s ezután az információs és kommunikációs technológiák következnek (16 %), majd a gépipar és ipari termelés (14 %), valamint a bankszakma és a pénzügyi szféra (12 %). A kutatás során az egyes szakmákat nem elnevezésük, hanem a munkavégzés alapján értékelték és sorolták be, előfordul ugyanis, hogy ugyanazt a munkakört egy-egy vállalatnál egészen másképp nevezik. — Két alapvető adatot kutattunk: az alapbéreket (tulajdonképpen bruttó jövedelem, amely a dolgozó munkaszerződésében alapbérként szerepel) és a valós béreket, amelyekbe beletartoznak a jutalmak, prémiumok, a 13. és a 14. fizetés, a bónuszok, stb. — magyarázza Martin Krivosík. — A valós bér tehát mindazt jelenti, amit az alapbérhez számítunk hozzá. A nem pénzbeli juttatások már nem tartoznak ide, például a dolgozó rendelkezésére álló vállalati kocsi vagy más vívmányok. Krivosík úr szavai, illetve az elemző munka alapján kitűnik, hogy a résztvevő vállalatok az idén átlagosan 11,8 százalékos béremeléssel számolnak. A kutatás által nyert adatokat sokféle táblázat dolgozza fel. Az elemzést készítő szakembereket elsősorban az alapul vett beosztásért juttatott legalacsonyabb és legmagasabb bér érdekelte. — Meg vagyunk róla győződve, hogy a databázis, amelyet alkalmaztunk, statisztikai szempontból kielégítő, s hogy a kutatás eredményei fontos segítséget jelentenek a külföldi cégek számára — magyarázza Steven Kelly. — Az eredményeket szerzői jog védi, tehát nem publikáljuk a széles nyilvánosság számára. Az érdeklődök megvásárolhatják nálunk. A résztvevő vállalatok azért bocsátották rendelkezésünkre a kért adatokat, hogy azokat a tanácsadás terén használhassuk fel, nem pedig azért, hogy a sajtóban publikáljuk. Ezért tehát senki se várja, hogy most megtudja, milyenek a keresetek egyes vállalatoknál. Annyit azért elárulunk, hogy a kutatott kategóriák közül (adminisztratíva, eladás és marketing, műszaki irányzatok, szolgáltatások, pénzügy, közlekedés és áruszállítás) a legjelentősebb béremelés a műszaki jellegű foglalkozások esetében nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy a külföldi cégek egyre jobban értékelik a szakképzett, műszaki irányulású dolgozókat. További tény, hogy a kutatott társaságoknak körülbelül a kétharmada alacsonyabb fizetést nyújt a próbaidőre, de ennek eltelte után átlagosan 5—30 százalékkal emeli azt. Az érdekesség kedvéért közöljük három kiválasztott beosztás bérezését. Az adminisztratív munkakörben dolgozó titkárnők legalacsonyabb fizetése tavaly a külföldi cégeknél 5400 korona volt, a legmagasabb 22 500 korona. (A középérték 12 600 korona.) Az eladás és marketing területéről az eladó beosztását választottuk ki. A legalacsonyabb bér e kategóriában 2572 korona volt, a legmagasabb 30 000 korona. A középérték 13 500 korona. A pénzügy területéről nézzük a számviteli dolgozót. A legalacsonyabb bér ebben a kategóriában 6670 korona volt, a legmagasabb 36 000. A középérték ez esetben 16 500 korona. A kutató munka minőségi részében az érdeklődő arra a kérdésre is feleletet kap, mily módon határozzák meg a vállalatok a béreket, milyen gyakran és mire alapozva értékelik át azokat. A résztvevő vállalatok képviselői elmondták, hogy a béremelés elsősorban a jó munkateljesítménnyel arányos. A jó munkavégzés alatt az elvárásoknak való megfelelést, a meghatározott normák teljesítését és a pontosságot értik. A vállalatok többségében a dolgozók jutalmazására más eszközöket is felhasználnak, például továbbképzéseket, szabadságot, lakáskiutalást stb. A munkaszerződések felbontásának okaival is foglalkozik a stúdium. A társaságok több mint 50 százaléka azt nyilatkozta, hogy a dolgozóknak a vállalattól való távozása elsősorban személyes okokra vezethető vissza. A másik leggyakoribb oka, hogy a dolgozó nem képes lépést tartani a követelményekkel, valamint az, hogy megfelelőbb munkát találtak. A vállalat által való elbocsátás ritkábban fordul elő. A tanulmány eredményei könyv formájában jelentek meg. Ennek áráról Malcolm Best tájékoztat: —A tanulmány ára 40 ezer korona. Úgy gondolom, hogy valóban nagyon fontos információkat találnak benne az érdeklődők. Ha például egyes vállalatoknak nincs ismeretük más vállalatok bérezéséről, s ők alacsonyabb béreket nyújtanak, előfordulhat, hogy a dolgozók hamarosan otthagyják őket. A munkaközvetítő irodák pedig magas összegeket kérnek egy-egy megfelelő alkalmazott felkutatásáért, ezért egyáltalán nem kifizetődő, ha gyakori a munkaerő-elvándorlás. Ehhez képest pedig a mi tanulmányunk ára igazán kedvező. S nemcsak egészében, hanem egyes részleteiben is árusítjuk, aszerint, mire van szüksége az érdeklődőnek. A fentiekből az tűnik ki, hogy a külföldi cégek számára nem közömbös a dolgozók sorsa. Többségében igyekeznek a mi feltételeinkhez és körülményeinkhez alkalmazkodni, s folyamatosan érdeklődnek a más cégeknél fennálló helyzetről. Az a céljuk, hogy dolgozóikat megtartsák s érdemeik szerint jutalmazzák. Az említett tanulmány ebben nyújt nekik fontos segítséget. FIALA JÁNOS A KNO 1991-től működik Szlovákiában, elsősorban a munkaerő fejlesztése és a vállalatok strukturalizálása terén fejti ki tevékenységét. A dolgozók bérezésével, a vállalatvezetés aktivitásával és különféle továbbképzések szervezésével is foglalkozik. A Coopers & Lybrand (ugyancsak 1991 óta működik Szlovákiában) audítori tevékenységet folytat, pénzügyi szolgáltatásokat, kereskedelmi tanácsadást és adótanácsadást nyújt az érdeklődőknek. Mivel foglalkozik a tanulmány, amelyet e két társaság dolgozott ki? A tanulmány pontos címe: Bérkutatás Szlovákiában 1997-ben. Ezúttal a kutatás 5. évfolyamáról van szó. Vajon mi a célja: —Az összegező bérkutatás fontos segítség azon vállalatok számára, amelyek meg akarják őrizni konkurrenciaképességüket a munkapiacon — magyarázta Lynn Cialdella. — A szakképzett munkaerő megszerzése nemcsak egyes ágazatokon belül jelent konkurrenciaharcot, hanem az ágazatok között is. A vállalatok igyekeznek minél jobb vezető dolgozókat, titkárnőket vagy más beosztású dolgozókat szerezni. Ezért fontos, hogy ismerjék a foglalkoztatás stratégiáját nemcsak saját vállalatukon és ágazatukon belül, hanem azon túlmenően is. E tekintetben a KNO és a Coopers & Lybrand által publikált bérkutatás nélkülözhetetlen segédanyag. Olyan szlovákiai dolgozók helyzetét kutatja, akik teljes külföldi Hasznos tanulmány készült
