Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-08 / 14. szám

Kertesznaptar Aszaljunk z olds eget! A tartositas egyik legbevaltabb modja az aszalas. Ezt vegezhetjuk napon, kemenceben, vagy tuzhelyen. Ha napon aszalunk, legyek es rovarok ellen tullel takar­­juk le. Jo minosegu aszalvanyt csak zsenge, egeszseges zdldsegfelekbol kaphatunk. Oreg, ragos, megfasodott zoldseggel ne is kiserletezzunk. Fontos tudni, hogy a megtisztitott es felaprozott zoldseg egy reszet aszalas elott gozdlni es puhitani kell. A gozdles a termeny kemenysegetol fuggoen nehany pillanattol par percig tarthat, fgy meg­­tartja szinet es hamarabb aszalodik. Hazi aszalasra leginkabb a zold­­bab, a gyokerfelek, a tok, a gombak es a fu­­szerfelek valok, de aszalhatok a ka­­posztafelek, a spenot es a soska is. Egyes zoldsegfeleket ne gdzoljunk: a vdroshagymat, a bimboskelt, a petrezsely­­met, a vdroshagymat, a spenotot, a soskat, a tokot, a paprikat es a gombat. A zellert es a ceklat elobb egeszben puhara fozzuk, s csak ezutan szeleteljuk fel. A zoldbab addig al­­kalmas aszalasra, mig a huvelyben a magkepzodes nem indult meg. A szerves anyag ne menjen karba! Erdemes lenne egyszer felmerni, hogy egy csalad konyhajarol hetente hany kilogramm zoldseg es mas szerves hulladek kerul a kukakba, vagy a szemetdombra. Ehhez meg hozzaadhatjuk a kert ter­­meszetes hulladekainak apro tetelekbol dsszeadodd tomeget, a gyomlalas, a pazsit­­nyiras, a hajtasvalogatas, s mas zoldmunkak nyoman eldallo "mellektermekeket", a szdlometszeskor keletkezo nagy tomegu - rendszeresen tuzre kerulo -- venyige­­halmokat. Most, hogy beindult az uj "szezon", feltetlenul erdemes megfontolni, hogy jdvore mire alapozzuk kisebb vagy nagyobb kertunk termoerejet: a dragan beszerezheto istallotra­­gyara, zsakos komposztfdldre, mutragyakra, vagy pedig a hazilag eloallithato komposztra. Mert talajero nelkul minden gondoskodasunk mellett csak fele, vagy negyedannyi termesre szamithatunk, mintha tapanyaggal jol feltdltott termdfdldon gazdalkodnank. S nem csupan a termes mennyisege fugg a talajban levo tapanyagok szintjetol, hanem a noveny ellenallo-kepessege, edzettsege is a sokfele kartevovel es korokozoval szemben. Jol megfigyelheto es gyakorlatilag kimutathato, hogy a gyengebb alkatu novenyegyedek hamarabb esnek aldozatul a tetveknek, a hernyoknak, sot a gombak fertozesenek is. Onmagaban feleslegesse valhat a boseges ontozes, a talajtakaras, s mas egyeb esszeru beavatkozas is, ha a noveny testebe nem epulhetnek a novekedeshez szukseges anyagok. Arra is ra kellett jon­­nunk, hogy nem jo megoldas a novekedes mesterseges fokozasa peldaul nitrogen­­mutragyaval, lombtragyaval, mivel az igy kezelt allomany egyedei ugyan nagyon egeszsegeseknek (udezoldnek) latszanak, am szoveteik rendkivul lazak, ami miatt szin­­ten erzekenyebbek a kuldnbozo fer­­tozesekre. A komposztdomb helyet a kert egyik felreeso helyen jeloljuk ki, kivanatos, hogy a szerves anyag a talajjal kozvetlenul erintkezzen, a gilisztak tudjak befurni magukat a komposzt nyersanyagaba. Az vi­­szont eldnyos, ha deszkabol, vagy teglabol komposzttartot keszitunk, hogy a szerves anyag ne szorodjon szet. A szerves anyagokat retegesen rakjuk ossze, s a 20 cm-es retegre szorjunk keves nitrogenmutra­­gyat. Savanyu talajokon ajanlatos a szerves anyaghoz meszport is hinteni. Ahol a haztajiban allatokat is tartanak, ott a szerves tragyat is felhasznalhatjak a komposzt tapa­­nyagtartalmanak dusitasara. Szaraz idojaras eseten ajanlatos a komposztdombot ontdzni. Az osszerakott komposztot masfel­­ket honapi erleles utan megkeverjuk, hogy a nehezebben korhado reszek is levegdhoz jussanak. A felapritott szerves anyagok a nyari idoszakban ket-harom honap alatt ernek komposztta, a darabos szerves anyagok elkorhadasahoz viszont egy ev szukseges. A jelzett ido letelte utan a szerves anyagokbol barna szinu, konnyen kitermelheto es kiszorhatd anyag kepzodik. A kom­poszt minoseget azzal javithatjuk, ha kirostaljuk belole az el nem korhadt marad­­vanyokat. CSIBA LASZLO Jogos? Nem jogos? P.M. vamosladanyi olvasonk kezeskedett novere kolcsonfelvetelenel. Most, hogy a novere munkakeptelenne valt azdital, hogy rokkantta nyilvanftot­­tak, a bank tolem koveteli a kolcson tovabbi torleszteset. Helyesen jart el a bank? -- kerdezi. Mivel az uggyel kapcsolatos iratokat nem ismerjuk, nem lesz valaszunk teljes. Ugyanis maga az a teny, hogy novere rokkantta valt meg nem ok arra, hogy ne tdrlessze az dltala felvett kolcsont. Ha azonban a rokkantsagi jdradeka olyan alacsony, hogy az erre vonatkozo rendelkezesek nem teszik lehetove a megallapitott tor­­lesztest, akkor elsdsorban azt kell felulvizsgalni, hogy hogyan lehetne tor­­leszteni a kolcsont novere rokkantsagi jaradekebol. Csak ezt kovetoen johet szamitasba a kezes. Sz.K. es felesege, galantai olvasonk gyermektelen hazasok. Levelukben arrol erdeklodnek, hogy milyen modon fogadhatnanak drokbe gyermeket? A Csaladjogi Torveny ketfele ordkbefogadast kuldnboztet meg: a/ megszuntethetdt es a b/ meg nem szun­­tethetot. Az elso esetben az drokbefo­­gadast birosagi ufon tdroltetni lehet, de ha az orokbefogadott mar nagykoru, ugy az drokbefogado es az orokbefo­­gadott kozotti egyezseggel is meg lehet szuntetni, amit azonban birosagi jegyzokbnyv formajaban rogziteni kell. Ezt kovetoen az orokbefogadott es annak eredeti csaladja kozdtt ujraeled­­nek a csaladi kapcsolatok, s az brokbe­­fogadott visszakapja eredeti vezeteknevet. Ha azonban az drokbefo­­gadas masik formajat valasztjak, ezt nem lehet megszuntetni. Az ordkbefo­­gadas folytan az orokbefogadott beleilleszkedik az drdkbefogadok csaladjaba, s kapcsolata a ver szerinti rokonaival megszakad. Az orokbefo­­gadokat az orokbefogadott ver szerinti szulei helyett szulokkent irjak be az anyakonyvbe. A fentiekbol is kitunik, hogy az orokbefogadas komoly megfontolt don­­test igenyel. Ezert helyes, ha az drokbe fogacini szandekozok kuldnbozo szem­­pontbol merlegelik ez iranyu szandekukat. Ajanlatos megtargyalni ezt pszichologussal is, s tajekozast kerni az drdkbefogadando gyermek eddigi eletkdrulmenyeirol stb. DR. GYORGY ISTVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom