Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-08 / 14. szám

A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert kepviselojeloltje A magyar irodalom "drokos kdzvetftoje" — Tandr ur, kerem mondjon valamit a ,,gyo­­kereirol"?- 1932-ben sziilettem a gomori Migleszpatakon. Foldmuves csaladbol szarma­­zom. Apam koran meghalt, az edesanyam ma is a szulofaluban el. Kiilonleges korban telt a gyermek-es ifjukorom: hoi magyar, hoi szlovak iskolaba jartam. A magyar alapiskola utan a jolsvai polgariba kulonbbzeti vizsgaval keriilhettem, majd a sors ugy hozta, hogy 1952-ben a Nagyrocei Szlovak Gimnaziumban erettsegiztem. Felvettek a Komensky Egyetem magyar tanszekere, s innen osztondijaskent Budapesten folytattam tanulmanyaimat. Az Eotvos Lorant Tudomany Egyetem befejezese Beszelgetes Garaj Lajossal utan a pozsonyi magyar tanszekre helyeztek. Mondhatnam: itt eltem le az eletemet. Tavaly innen mentem nyugdijba. Ktilso munka­­tarskent a szakmai kepzesben meg most is reszt veszem.- Elete, munkassaga osszefonodott a szlovaki­­ai magyarsaggal, a magyar irodalommal...- Tulajdonkeppen a tanszek kiepitesevel kezdtiik a munkat. Eldszor az „egesz" magyar irodalmat oktattam, majd kesobb a 19. szazadi irodalomra szakosodtam. Kutatasi teriiletem a magyar-szlovak kulturalis kapcsolatok alakulasa volt. Szamtalan muvet publikaltam ezekrol. A tudomanyos munka mellett muforditassal is foglalkoztam.- On egy „ kiilonleges jelenseg" a szlovakiai irodalomban, hiszen aligha akad olyan tollfor­­gato, aki magyar es szlovak nyelven egyarant magas irodalmi szinten publikal...- Valoban bilingvista vagyok. Tiz regenyt forditottam magyarrdl szlovdkra. Tobb regeny­­forditashoz en irtam az utoszot. Mindig arra torekedtem, hogy a szlovakok megismerjek a magyar irodalmat. Jokai, Madach, Moricz, Ndmeth Laszlo, Szabo Magda, Fejes Endre, hogy csak nehany jelentos nevet emlitsek - ugy gondoltam hasznos, ha a muveik kozelebb keriilnek a szlovak olvasokhoz. Ugyanilyen szempont vezerelt Duba Gyula novellainak valogatasakor, vagy Racz Oliver muvenek kiadasakor. Mindig ellene voltam az elzarkozasnak. A nyitottsag hive vagyok, legyen szo a nemet, francia vagy a szlovak iro­­dalomrol.- A nyitottsag mellett viszont hit maradt szukebb sziilofoldjehez, hiszen ott komoly kutatasokat vegzett. Milyen eredmennyel?- Gbmor es Kishont varmegye kulturalis es irodalmi orokseget probaltam feltarni a legregebbi idoktol napjainkig. Ez a hatalmas monografia tavaly keszult el. Az egyetem adta ki, a Pro Slovakia Alap tamogatasaval. Kar, hogy csupan szlovak nyelven latott napvilagot. Pedig szerintem az ilyen jellegii munkak a kisebbsegi magyarsag tudatat erositenek. De hat manapsag az anyagiak szerepe megha­­tarozo.- Rovidesen ujabb alkotasa keriil a piacra...- Igen. A modern magyar regenyrol keszult muvem megjeleneset a Megbekeles es a Soros Alapitvanynak koszonhetem. A monografikus konyv fejlodestorteneti, mufaji kerdeseket boncolgat, a magyar irok szlovakiai kapcso­­lataival is foglalkozik es mindezeket a tanul­­manyokat iroportrek egeszitik ki. Ez a konyv is szlovak nyelvu, de ebben az esetben hezag­­potlaskent vehetjuk, hiszen a szoban forgd temakrdl a szlovak kozvelemeny vajmi keveset tud.- Nem vadoljak azzal, hogy nem az anyanyelven publikal?- Nehez kerdes. A vadak is sulyosak. De a koriilmenyekhez es a feltetelekhez igazodni kell. Emlitettem mar: sz&momra nem kerdes a szlovak vagy a magyar nyelv hasznalata. Az a lenyeges, hogy munkassdgommal kozelebb hozzam egymashoz a ket nepet. Vannak, akiknek ez nem tetszik. Korabban is egyesek azt kifogasoltak: szlovakul irok, masoknak pedig az nem tetszett, ha magyarul jelentek meg cikkeim. Mellesleg: '68 utan, amikor kizartak a partbol, alig volt lehetosegem. A doktoratust 1975-ben megszereztem, de a kan­­didatusi cimet csak 1987-ben, a docenturat pedig ra egy evre erhettem el.- Manapsag sok szo esik a szlovak nyelvtudas­­rol? Hogyan lehet jol, szinvonalasan megtan­­ulni szlovakul?- Nekem elonyom volt, hogy Gomorben, a nyelvteruletek hataran eltem, az alapokat ott sajatitottam el. Nagyon lenyeges „segitseg", ha gyermekkortol gyakorolhatjuk az idegen nyel­­vet.- Miert font os az On szamara a ket nep kozeledese?- A kulturalis egyuttmukodes, az irodalmi kapcsolatok hive vagyok. A nacionalizmust mindig elutasitottam, azzal semmit sem lehet megoldani. Beszukiilt nezetre vail a naciona­­lista magatartas, barmely oldalrol nyilvanul is meg. A tortenelem soran a nagy egyenisegek mindig ezt vallottak. Az irodalom muveloi szinte sosem azonosultak apolitikai-tarsadalmi ellentetek szitoival. A nagyok mindig a kozeledest kerestdk. Peldaul a Horthy Magyarorszagarol emigraltak az irok, mert szamukra az akkori csehszlovak demokracia peldakep volt. Ezert torekedtek a melyebb, demokratikusabb kozeg ldtre­­hozasara.- Es napjainkban?- Tulajdonkeppen a cel, a torekves ugyanez. Ezeket az brokervenyu gondolatokat kell ujra fogalmazni, ezekert harcolni. Nines szukseg fellengzo kijelen­­tesekre, mindent elsoprd nagy szavakra. A demokratikusabb legkort apro-csepro munkaval teremthetjuk meg. S meg valamit lenyegesnek tartok: ha az ember valamit nem ismer, hajla­­mos konnyen itelkezni es elitelni. De mihelyt valamit megismer, igyekszik megerteni es maris megvaltozik a hozzaallasa. Igy van ez az irodalom teren, de a mi konkret esetunkben a szlovdk-magyar kapcsolatokban is.- Ezert dll Onhoz kozel a Magyar Nepi Mozgalom?- Igen. A megertes, a megbekeles hive vagyok. A szocialdemokrata eszmeket, melyek Nyugat- Europaban is igen erdsek, szinten magamenak vallom. A teriileti autondmiat nem tartom szerencsesnek 6s elfogadhatonak Szlova­­kiaban, de termeszetesnek tartom. A magyar kisebbseg jogainak vedelmet, ami pedig az iro­dalmi, muveszeti autondmiat illeti: egyenrangu polgarai vagyunk ennek az orszagnak, tehat az helyen van. A magyar kulturat, iskolaugyet fejleszteni kell, ehhez nem fer ketseg. DEAK TEREZ (M. Nagy Laszlo felvetele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom