Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-01 / 13. szám
Beteges faradtsag Az orvosok gyakran halljak a pacienspanaszat, hogy faradt. Nem kell, hogy eppen tavasz legyen es az sem szabaly, hogy valamilyen betegsegnek a kiserojelensege. Ma mar a kronikus faradtsag allapotat onallo betegsegnek tartjuk szamon, es betegsegnek tekintjiik.. Minden egyennek van bizonyos tartaleka a szervezeteben, mellyel szukseg eseten a terhelest viselni tudja. A megterheles altalaban pszichikai vagy fizikai. Termeszetesen nem ldtezik a ketto, pontos elvalasztasa, mert az egyik hat a masikra es forditva. Abban az esetben, ha a faradtsag jo erzeseket kelt bennunk (ahogy mondani szokas: kellemes erzes a jol vegzett munka utdn), akkor az ilyen faradtsag a fiziologiai normak kereten belul van. A fizikai munka utan jol esik a pihenes, a szellemi fesziiltseget pedig fizikai munkaval egyensulyozhatjuk. Ilyen esetekben a szervezet gyorsan regeneralodik. Viszont, ha a szervezetiink tartalekait kimeritjiik, mindegy hogy a lelki vagy a testi szferarol van szo, a faradtsag kronikussa valik es ilyenkor javasoljuk az orvos felkereseset. Az ilyen allapotban, ha kizarjuk a mas, kiserd betegsegeket, a szervezetben olyan elvaltozasok kovetkeznek be, amelyeket pihenessel nem tudunk legyozni. Az egyen az ilyen idoszakban alig kepes valamilyen teljesitmenyt nyujtani, a megerolteteskor izzad, esetleg nehezen lelegzik, a reakcioi lelassulnak, sot a csukloiban es az izmaiban meghatarozatlan fajdalmat erez. Pszichikai szempontbol: nem tud osszpontositani, csokken a koncentracio kepessdge, elofordulhat, hogy a beszelgetes kozben egyszeriien „leall”. A faradtsag kovetkezteben alvaszavarok, emesztdsi gondok, uritdsi problemak, emlekezetkiesesek dllhatnak eld. Semmikeppen sem segitiink magunkon azaltal, hogy nbveljiik a kavefogyasztast vagy tobb alkoholt iszunk, esetleg „hozzaadunk” nehany cigarettat a szokasos adagunkhoz. A kiilonbozo tablettak sem jelentenek megoldast: az altatok vagy a nyugtatok vagy az ezekkel ellentetes hatasuak, amelyek „feldobnak”. Ily modon nem valtoztathatunk az egeszsegi allapotunkon, nem segitiink rajta, sot egyre inkabb tonkretessziik magunkat. Es fokeppen: ne gondoljuk, hogy a csaladban vagy a munkahelyen nelkiilozhetetlenek vagyunk. Elsosorban pozitiv hullamra kell atallnunk, es sajat magunkat meggyozni arrol, hogy rendbejoviink. A pszichikaval kell kezdeniink es ezzel parhuzamosan meg kell ta-nulnunk pihenni is. Minden esetre a napirendiinkben kell rendet teremteniink: aranyosan kell valtakoztatnunk a szellemi es a fizikai tevekenysegiinket es az edes semmittevest. Az elegendo alvas, a rendszeres etkezes - a neh6z eteleket keriiljuk - ezeknek kell alkotniuk a kiinduldpontot. Nem kell eppen ma lemosni az osszes ablakot, megkapalni a kertet, ot intezmenyben elintezni a hivatalos dolgainkat vagy az egesz napot a szamitogep elott tolteni. Mindez varhat. A taplalekunkat kiegeszithetjiik multivitaminokkal, asvanyi anyagokkal. Nagyon jo hatassal van a mehpempd, a B-vitaminok komplexuma, a tengeri algak. Az idosebbeknel hasznos kigeszito a lecitin es a zsensen, de ajanlottak az antioxidansok, a betakaroten, az E-vitamin, a C-vitamin, a szelen. Hogy nbveljiik a kellemes erzeseinket, setaljunk a termeszetben, vegyiink keziinkbe egy jo konyvet, menjiink el koncertre vagy szinhazba. Meg kell tanulnunk briilni a kis dolgoknak, peldaul annak is, hogy silt a nap (bebizonyosodott, hogy az esos idonek depressziv hatasa van), kiviragoztak a fak, hogy a hozzatartozoink megertest tanusitanak irantunk, hogy gondoskodnak rolunk. Legjobb megoldas viszont a kornyezet megvaltoztatasa. Menjiink el a hegyekbe, vagy ha tehetjiik a tengerhez, ugy, hogy a fejiink feletti tetovel es az etkezessel ne legyen problemank 6s csupan sajat magunkkal kelljen foglalkoznunk.Mas gondunk ne legyen. DR. LUBICA PETERAJOVA Szorongasbcm eliink Napjainkban egyre tobb ember esik aldozatul a szorongas erzesenek, amely sokszor nagyon nyomasztova valik az egyen szamara. A szorongas hattereben valamilyen fenyegetes vagy veszely huzodik meg, akar sejti azt a szorongo ember, hogy mi is az valdjdban, akar nem. Nagyon gyakori oka a szorongdsnak a jovbtdl, az ismeretlentol, a bizonytalantol valo felelem. Az ilyen egyen hangulatara jellemzo a feszultseg, az ingerlekenysdg, a szinte allando nyugtalansag es idegesseg. A bizonytalansagerzds 6s az aggodalmaskodas is elhatalmasodik felette. A szorongas legtdbbszor mar a gyermekkorban megjelenik, ugyanis ekkor ismerkedik a gyermek kornyezetevel, amely bizony nemcsak jo arculatat mutatja es latja azt a gyermek, de tele van ijeszto dolgokkal is. Es sokszor maguk a sziilok is nagyban hozzajarulnak ennek az erzesnek a kialakulasahoz, amikor gyermekiiket kiilonbozo remiszto dolgokkal (pl. tollas, zsakos ember, aki osszegyujti a „rossz” gyerekeket stb.) ijesztgetnek. De olyanoknal is fellephet a szorongas, akiket soha sem ijesztgettek, fenyegettek. Itt viszont a tulsagosan dvo, vedo, aggodalmaskodo sziiloi magatartas valthatja ki a felelmet. Az a gyermek, akit a sziilei mindig es mindentol feltenek, magat kicsinek, gyavanak es gyengenek erezheti, a kornyezetet pedig fenyegeto veszelyekkel telinek kepzeli. Azok a gyermekek viszont, akiknek sziileikrol leri a hatarozatlansag, tetovasag, ott a gyermek is elobb-utdbb mellettiik veszelyben fogja magat erezni, latja, hogy nem szamithat rajuk, ha veszhelyzetben van, mert ugy veli, hogy a csaladja nem nyujt szamara elegendo vedettseget, biztonsagot. Eppen ezert mar a sziiletestol kezdve any a es gyermeke kbzott szoros kapcsolatnak kell kialakulnia, ami abban nyilvdnul meg, hogy a gyermek ragaszkodik anyjahoz, nelkiile egyediil, elhagyatottnak 6rzi magat es fel. Megallapitottak, hogy nagyon sok gyermeknek a sbtetsegtol valo felelme az egyediillettol valo felelmebol ered. Hiszen a sotetben maganyosnak, vedtelennek erzi magat, sot meg a szobaban 16vo ismeros targyak is eltiinnek. Ugy erzi, hogy minden mbgbtt valamilyen veszedelem rejtozik. Es ehhez mar nem kell sok es a gyermek eloveszi fantaziajat es kepzelete segitsegevel peldaul a szobaba vetodd amyekbol szornyeket formal, az apro kis zorejekbdl remek elevenednek meg. De mind gyermek, mind felnott szamara meg kinzobb a targytalan szorongas, amikor nem tudja az illeto megmondani, hogy mitol is fel valojaban. Gyakran a gyermek agresszivitasa mbgbtt is szorongas rejlik, mivel fenyegetonek v61i es erzi a vilagot, 6ppen ezert o akar vele szembeszallni, szeretnd magat megnyugtatni eroszakossagaval, ereje fitoktatasdval. Aztan ezekert az eroszakos cselekedeteiert biintetest kap, megverik miatta, s ez ujabb szorongast sziil. A szorongo ember nehezsegekkel kiizd a kornyezetdvel valo alkalmazkodasban. Mindig szorong valamitol, de ha rakerdeziink mitol, nem tudja megmondani, vagy csak mellebeszel. Amikor mdr nagyon elhatalmasodik az emberen a szorongas, megneheziti eletet, akkor sziikseges szakemberhez fordulni, aki terapias kezeles segitsegevel feltarja a valodi okokat es probaljak azokat megoldani, kikiiszobblni. KOLES ELEONORA pszichologus
