Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-01 / 13. szám
Emlekeztetd Julius 1. * Szaznyolcvan eve szuletett Semmelweis Ignac, az anyak megmentoje; magyar sziileszorvos, a gyermekagyi laz okanak feltaroja. Julius 2. * Szazhusz eve halt meg Jean-Jacques Rousseau francia iro es filozofus. Julius 5. * Cirill es Metod, a szlav irasbeliseg megalapitoinak emleknapja. * Szaznegyvenot eve szuletett Csontvary Kosztka Tivadar. Sziporkak, Rousseau: Az ember cselekvesre es gondolkodasra sziiletett, nem bolcselkedesre. A bolcselkedes csak boldogtalanna teszi, anelkul, hogy jobba vagy okosabba tenne... ... gyermekeink pontosan ugy nevelkednek. mint a regi nyilvanos jatekokatletai, akikhasztalan esfelesleges mukodesre szanjak hatalmas tagjaikat, ezert aztan ovakodnak is, nehogy valaha hasznot hajtd munkdra fogidk oket. Addig elmelkediink az emberiseg nyomoriisagdrol, mig vegiil leroskadunk e nyomoriisdg kepzelt terhei alatt... ... mihelyt a nep nem tiszteli tobbe szokasait, nines mas szabalya, csak a szenvedelyei, es nines mas gyeploje, csak a torvenyek, melyek neha megfekezhetik ugyan a gonoszokat, de soha nem valtoztathatjak jo emberre oket. Eletiink — csaladi hetilap. Megjelenik minden szerdan, a 14. szam 1998. Julius 8-an. A cimlapon Mazsar Laszlo felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Terez, Hogya Gyorgy, Motesiky Arpad. A szerkesztoseg cime: Radlinskeho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/ 326 864. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a SzK Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Keziratot nem orziink meg es nem killdunk vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. Boldog vakaciot! Regi vakaciokra gondolok. Boldog, hosszu vakaciokra es szensziinetekre, haborus iskolaszunetekre, hosszu hofuvasokra. Elfog a laz, a vagyakozas, a szabadsag, a gondtalansag vagya, s nem ertem, mi az, ami ennyi ev multan is ujratamasztja bennem ezt a kiilonos, mamoros erzest. Komoly dolgokrol akartam irni, iskolaink mai helyzetehez melto sulyos gondokrol, s helyettiik ezek a legyozhetetlen vagyakozasok eledtek ujra bennem. Mintha valahol melyen beltil viszolyognek minden ellen, ami hosszu tanuloeveim soran tortent velem. Valami rokonviszolygas ahhoz, amit a legtobb ferfiember erez a katonaevei irant. De rokonerzes ez azzal is, amit az orvosi rendelok, korhazak irant erziink. Ott is ott az a kiilonos brom es felszabadulas erzese, amikor ezektol a foldi intezmenyektol megszabadulunk, kapujukon kilepiink. „Nem igazi otthonaink!” — irom le lassan, rakom egymas melle ovatosan a betuket, es eszembe jut Karacsony Sandor Orok magyar diakok uzenete cimu szepseges esszeje. Az esszeben Karacsony Sandor felidezi nehany nagy magyar iro oszinte vallomasat iskolajarol, tanarairol. Igy probalja csendesiteni a felparazslott szenvedelyeket, melyet Moricz Zsigmond Legy jo mindhalalig cimu darabjanak bemutatoja okozott a Nemzeti Szinhazban, 1931-ben. A darabban Nyilas Misi keseriien lobbantja tanarai szemere: nem akar tobbe debreceni diak lenni. Es a szinhaz kozbnsege tapsol. Karacsony szerint „sertes gyanant tapsol”, a hires debreceni kollegium rovasara, amelyre ismetelten „alaposan raj ar a rud”. Es itt kezdodik ez a furcsa „vigasz”, amelynek soran Karacsony felfedi, hogy a vadak a magyar iskolaiigy rovasara korantsem ujkeletuek. Nagy magyar irok oszinte vallomasait idezi iskolajukrol, tanaraikrol. Bessenyei Gyorgyot, a szomoru bihari remetet, aki pataki diak koraban pajkos kope es az „iskolabol nem hozott egyebet az irdatlan egyiigyusegnel es boldog tudatlansagnal”, amelynek eredmenyekent „tanulas utan, annyira vagyok eppen, mint az egyiigyu mezei pasztor, vagy meg messzebb annal is”. De Debrecen se kiilonb Pataknal. A szelidlelkusegerol hires Arany Janos erre a tanu. Sionnak ebben a magyar fellegvaraban teljesen hianyzik az egyeni neveles, s 6 tanarai szamara esupan „szazotvened resznyi gond”. Nem veszik eszre, hogy rovidlato, s amikor tanev kozben tavozik, hogy vandorszinesz legyen, esupan kbzombbs sajnalkozassal eresztik el. Nem sorolom tovabb panaszait. Csupa szelid eszrevetel, amilyen a nagy kblto maga is volt. Helyettiik Karacsony Sandor figyelmeztetb szavai tolakodnak a tollam hegyere: „A magyar iskola meg nem tunodott el eleget es elegge, milyen ektelen szepseghiba a multjaban, hogy’ Arany Janos ev kozben kimaradt beldle. ”. Mint ahogy mi sem gondolkodtunk el azon, hogy a magyar diakoknak immar kozel a fele miert fordul el iskolainktol. De hagyjuk az elet komoly gondjait. Itt a vakacio. Vas Gerebent, Jokait, Mikszathot idezve, ma folytassuk Karacsony Sandor vadlo peldainak ismerteteset. Oriiljunk oszinten a gyermekeinkkel, hogy egy hettel elobb ert veget a tanev, hosszabb lesz a vakacio. Mi felnottek pedig folytassuk beka-eger harcunkat, kesziiljunk a valasztasokra, s tovabbra is higgytik, hogy szamunkra mar nines vakacio. De a gyermekeinket hagyjuk gyermekmodra oriilni, politikai csatarozasainkban ne hasznaljuk oket tuszokkent, mert akkor akarcsak Jokait, felnott korukban is remalmaikban kiserti majd az iskola. SZOKE JOZSEF
