Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-06-17 / 12. szám

Uedett nouenueink A Tatrai Nemzeti Parkban 2 A torpefenydk birodalmaban, te­­hat 1700 meternel magasabban, azert talalkozunk nagy, „normalis“ termetu fakkal is. Erdei fenyore ha­­sonlitanak, csak koronajuk hatal­­masabb, tojasdad alaku. Ha meg­­nezzuk kozelebbrdl az agaikat, meglepodve tapasztaljuk, hogy egy csomdcskabol nem ket-, ha­­nem ot tulevel no ki. Ez a cirbolya­­fenyo (Pinus cembra). A vedelem kinyilvanftasa elott igencsak irtot­­tak az olajgyujtok, ma mar szeren­­csere ujra terjedoben van az erdo­­hatar menten. Talalunk szep nove­­nyeket az erdohatar folotti kopar granitsziklakon is. Talan a leg­­szebb kozuluk a torekeny megjele­­nesu feher kbkorcsin (Pulsatilla alba). Sokszor alig eszreveheto a sziklahasadekokban, csak akkor fi­­gyeliink fel ra, ha meglengeti a szel selymes szirmocskait. Azt hi­­hetnenk, hogy a zord havasi szik­­lavirag igazi edzett lakoi a fas no­­venyek kozul a tulevelu fenyok, pe­­dig ez tevedes, mert a fuzek para­­nyait meg sokkal magasabban is lathatjuk. Apro, alig eszreveheto kuszo bokrocskak, magassaguk epp hogy eleri a 8 centimetert. Pozsgas levelei jol megorzik az er­­tekes nedvesseget, es jol turik az ejjeli fagy, valamint a nappali ho­­seg viszontagsagait. A Tatrai Nemzeti Park resze a Belai Havasok is, melyek a mesz­­kobol es dolomitbol epultek es no­­venyvilaguk sokkal gazdagabb, mint a granitanyagu Magas-Tat­­rae. Csak itt talalkozhatunk a nep­­szeru, de a termeszetben csak ke­­vesek altal latott havasi gyoparral (Leontopodium alpinum). Kitett sziklakon, meredek szirteken nyf­­lik, probara teve a fenykepesz vagy gydnyorkodni vagyo ember idegeit es szedulekenyseget. A meszkoves hegyseg volgyeiben, kozel a patakokhoz viragzik a sa­­padt repcseny (Erysimum whitmannii), amely endemikus no­­veny, azaz csak a Nyugati-Karpa­­tokban el. Joval gyakoribb a szep kek viragu, kulonos formaju hava­si iszalag, amely kuszondveny­­kent felfut a sziklakra, fakra es bokrokra. Folytathatnank a felsorolast to­­vabb is, de ez nem celunk. Mint­­egy talalomra „belemarkolva“ a tatrai novenyvilag kincsestaraba — csupan a figyelmuket szeret­­tiik volna felhivni ra, hogy a csu­­csok pazar Iatvanya mellett meg lehet csodalni a novenyvilag er­­tekeit is. BOGOLY JANOS (a szerzo felvetelei) Havasi gyopar| Funemu fuz Sapadt repcseny Feher kbkorcsin

Next

/
Oldalképek
Tartalom