Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-06-17 / 12. szám

Kertesznaptar Tanacsok, eszrevetelek, javaslatok Junius masodik feleben - az ev 25- 26. heteben - mar erdemes a befozes elokeszuleteit elkezdeni. Eloszor mer­­juk fel, hogy mibol mennyit kfvanunk eltenni. Ahol van ontozesi lehetoseg, feltet­­lenul ontbzzuk be az uj telepftesu es fiatal szoloket. Az bntozesnek csak akkor van gyakorlati ertelme, ha ala­­posan beaztatjuk a talajt, melynek ko­­vetkezteben elegendo vizet tud fel­­venni a noveny. Ezert egy alkalommal egy tokere legalabb 20-30 liter vizet szamitsunk. Meg egy vagy ket alkalommal lombtragyazhatunk a gyumblcsbsben. Ezt a muveletet azonban legkesobb julius elso heteben fejezzuk be, mert a kesobbiek folyaman kijuttatott level­­tragyaval kesleltetjuk a gyumolcs be­ereset. A lombtragyat lehetoleg onma­­gaban juttassuk ki, semmilyen mas novenyvedo szerrel ne keverjuk. A lombtragyazast kora reggel vagy keso este - a novenyvedo szerekkel valo permetezeshez hasonloan - vegez­­zuk, mert a napsutesben fennallhat a perzseles veszelye. Gondosan szureteljuk a cseresz­­nyetes a meggyet, valamint a malnat. A letermett - harom evnel idosebb - szamdcatszamoljukfol, es keszuljunk fel az uj ultetveny telepftesere. A szilvafak vedelmet most foleg a szilvamoly elleni vedekezesre ossz­­pontosi'tsuk: Anthio 33 (a tomeges megjelenes elorejelzese utan); Dimilin 25 DP (a tojasok lerakasa kezdeten). A paprikat hetente 2-3 alkalommal on­­tbzzuk es korulbelul kethetente fejtra­­gyazzuk! A csillagtok (patisszon) fo­­lyamatosan ultetheto. A tenyeszido soran rendszeresen kell kapalni, atla­­gosan haromszor. Ontozni 2-3 eset­­ben kell, de ez az arany nagyban fiigg a talaj nedvessegetol. A patisszont nagyon gyakran tamadja a liszthar­­mat. Ket-harom vedekezest javaso­­lunk a lisztharmat ellen, foleg olyan novenyvedo szerekkel, amelyek gyors hatasuak es elelmezes-egeszsegugyi varakozasi idejuk folytan nem akada­­lyozzak a termes ertekesiteset. Ilyen szempontbol a Morestan 0,2 %-os ol­­data nagyon jol bevalt. A zbldsegnovenyek kdzul a retek koztudottan primorkent a legismer­­tebb, a nyari es a teli retekbol viszont aranylag keveset fogyasztunk. A nya­ri retekfajtak hosszukas es csiposebb gumot kepeznek, melyek piros vagy li­­la szi'nuek. A hosszu megvilagftast jobban bi'rjak, s ennek kovetkezteben kesobb mennek magszarba. Az oszi-teli faj­­tak kdzul a Mun­­cheni-sorretek fe­­her szinu es oszi fogyasztasra hasznosithato. Teli tarolasra ke­­riilo fajta az Erfurti-kerek fekete. Mind­­ket fajta masodtermesztesu noveny, egyarant kedvelt, erosen csi'pos fzu. A teli retek egyszeru tarolassal egeszen tavaszig eltarthato, es kivalo etrendi hatassal elosegfti a nehezebb etelek emeszteset. Csalanle keszitese A csalan eveld noveny, foleg a nit­­rogenben gazdag talajokat kedveli. A fold feletti leveleiben sokfele „csodaszer“ lehet. Ha veletlenul fe­­detlen testreszeinkkel hozzaerunk, akkor a letort fullankszdreibol kifolyo nedvevel egeto fajdalmat okoz. A csalan vasat, nyomelemeket, fosz­­fort, nitrogent, kovasavat, hangyasa­­vat, szamos vitamint, fgy az A-vita­­min provitaminjat es K-vitamint tartal­­maz. Erjesztett levet - foleg a biologiai muvelesu kertekben - szivesen alkal­­mazzak novenyvedelmi eelokra is. Az ketsegtelen, hogy a csalanlevel valo permetezes kovetkezteben a noveny borszbvete megvastagszik: ezt a kar­­tevok szfvoszerveikkel nehezebben tudjak atszurni, es a gombak is nehe­zebben telepszenek meg rajta. Ezert elsosorban megelozd vedekezesre al­­kalmas, abbol a tenybol kiindulva, hogy a novenyek ellenallo-kepesse­­get fokozza. Arra azonban nem sza­­bad alapozni, hogy a peronoszporatdl megtamadott szdldtoket, vagy a level­­tetvek altal ellepett paprikat a csalanlevel valo permetezes „meggyogyftja“. De vajon hogyan keszul a csalanle? Fa-, fem-, vagy cementka­­dakat napos helyre allftunk. Belete­­szunk 5 kg friss csalanhajtast, leheto­­leg felaprftva, es leontjuk 50 liter viz­­zel. A meleg hatasara a le erjedni kezd, ami nem eppen kellemes buzzel jar. Ezt a kellemetlen jelenseget mer­­sekelhetjiik, ha a le tetejere zeolitport szorunk. A csalanle korulbelul 2 het alatt erjedni kezd, ekkor leszurjuk, es 1 : 20 aranyu hfgftasban permetezzuk vagy folyekony tragyakent ontbzzuk ki. Helybevetessel szapori­­tott zoldsegfelek novenyvedelme A petrezselyem leggyakoribb level­­betegsege a lisztharmat (Karathane LC, Fundazol 50 WP, Topsin M 70 WP), a sargarepae pedig a peronoszpora (Dithane M-45, Polyram Combi stb.). A csaladi ellatast szolgalo szaka­­szosan vetett kesobbi vetesu borso novenyallomanyban a borsotripsz, a leveltetvek es a bagolylepkek larvai is megjelenhetnek (Decis 2,5 EC). A le­termett novenyallomanyt minel elobb komposztalassal semmisitsuk meg. Az etkezesi zoldbabon a hazikertben a leveltetvek kdzul legin­­kabb a fekete repa-leveltetu megjele­­nesevel szamolhatunk. Tomeges megjelenesekor a Pirimor 25 WP spe­cials keszitmenyt alkalmazzuk. A gombas es a bakteriumos betegsegek ellen 2-3 lombleveles allapottol (Dithane DG) vedekezhetunk. Az utol­­so kezelest a huvelyek kotodesekor vegezzuk el. A soskan elofordulo karositok kozul a soskalevelbogar tomeges elszapo­­rodasa indokolhatja a vegyszeres be­­avatkozast. Ellene a Decis 2,5 EC ro­­varolo szerrel vegzett egyszeri perme­tezes latvanyos eredmenyt ad. A kiskerteszek kozul tobben probal­­koznaka mak termesztesevel, sajnos sokan az elso nehany ev kudarca utan feladjak. Ennek az a legfobb oka, hogy a mak peronoszpora es a maktokbarko ellen nem volt hatasos a novenyvedelem. A peronoszpora a le­­veleket tamadja meg, mfg a maktokbarko a termest karositja. A peronoszpora ellen a noveny intenziv idoszakaban a Dithane M-45 noveny­­vedo szerrel (2-3 alkalommal megis­­metelt) permetezessel vedekezhe­tunk. A maktokbarko ellen a bogarak tomeges megjelenesekor - rendsze­­rint bimbos allapotban - a Bancol 50 WP es a Decis 2,5 EC novenyvedo szereket hasznaljuk. A mak eseteben minden alkalommal hasznaljunk ned­­vesftoszert (tapadoszert): Citowett. A szolo zoldmunkai Tenyeszido alatt a lombozat apola­­sa a szolo legfontosabb munkaja. A lombozat apolasa a novenyvedelmi munkak mellett a hajtasok kotozese­­bol, csonkazasabol all: szukseg lehet meg valogatasra es honaljazasra; egyes helyeken alkalmazzak a termo­­hajtasok visszacsipeset es leveleze­­set is. A zoldmunkakkal megszabjuk a lombfelulet nagysagat, iranyitjuk az el­­helyezkedeset es hatast gyakorolunk a termes mennyisegi es minosegi ki­­alakulasara. A lombozatnak ossz­­hangban kell lennie a termeshozam­­mal, a sok furtot a keves lombozat nem tudja megfeleloen kinevelni, fe­­lesleges lombozatra viszont a termo­­szdloben nines szukseg. A lombozat elhelyezkedeset es nagysagat megszabja a tamaszrend­­szer is. Huzalos tamasznal a lombo­­zatot konnyebb ugy elhelyezni, hogy sok napfenyt es levegot kapjon, karos tamasznal a lombozat viszont zsufol­­tabb. A lombozat szoros osszefuggesben van a gyokerzet fejlodesevel, a toke erossegevel. Ezert a fiatal szdlon termorefordulasig iparkodjunk minel nagyobb lombozatot nevelni, mert fgy gyorsabban fejlodik es erdsodik meg. CSIBA LASZLO A mak legveszelyesebb kar­­tevoje a maktokbarko A honaljhajtas visszavagasa Az dtkez^si zoldbabot hazikertjeinkben leginkdbb a fekete r6pa-lev6ltetu vesze­­lyezteti

Next

/
Oldalképek
Tartalom