Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-06-17 / 12. szám
„Nem lehet itt V aloban festoi kornyezetben, erdos lankakkal ovezett katlanban fekszik az a nogradi kisvaros, mely meg nem is olyan reg kenyeret adott szelesebb kornyezetenek, s a szazad elejen jarasi szekhely is volt: Fulek. Mar a kesoi kokorbol talaltak itt leleteket, majd a vaskorbol, a rdmai korbol, s az elso irasos emlek 1246-bol szarmazik, egy, a papanak cimzett levelben ugy emlitik a fiileki varat, hogy azt meg a tatar nem vette be. A tbrtenelem folyaman szamos ur valtotta egymast a varban, hogy csak nehanyat emlitsek: Hartwig lovag, Csak Mate, a Perenyiek, Erzsebet kiralynd, Jan Jiskra, majd a Bebek csalad. 1554-tdl 39 even at torbk kezen volt a var, a szandzsak szekhelye lett, 12 gomori, nogradi es kishonti jaras tartozott pl. Hamza beg, Arslan, Mehmed, Ali es Juszuf begek uralma ala. Ez iddben minaret, torokfurdo, iizletek, kezmuvesmuhelyek epultek a varosban. A csaszari csapatoknak 1593-ban adta meg magat a torbk helyorseg, az agyuostrom soran romba doltek a varos falai. A fiileki var Nograd, Hont, Heves es Pest megyek szekhelye lett a 17. szazadban, II. Kohary Istvan varkapitany vezerlete alatt hosiesen vedekeztek hoi a torbk, hoi Thokoly Imre csapatai ellen, 1682-ben a helyorseg kapitulalt. Egyebkent Thokoiy Im ret itt nevezte ki a szultan magyar kirallya, aki ezt a ci'met nem fogadta el. A varat ekkorra mar felrobbantotta a torbk, a varost pedig felperzselte. Var es gyar — e ket dolog koriil szovodik Fulek tortenelme. Mig a mult szazadban csak mintegy masfel ezer lakosa volt a varosnak — mert mar akkor is varosi jellege volt a telepulesnek —, a teglagyar, majd e szazad elejen a zomancgyar megepulese es iizembehelyezese utan rohamos fejlodesnek indult a kisvaros, mbra tobb mint tizezer lakosa van. 1990 ota megtorpanas eszlelheto a varos fejlodeseben, ennek okairol tudakoloztam Fulek polgarmesterenbl, Fejes Lajos mernok urnal. — A gyar mintegy szazeves multra tekint vissza, es a kornyek lakossaga szorosan kotodott megletehez. A volt Kovosmaltot 1990-ben tudatosan epftettek le. A nagyprivatizacio soran olyan emberek kezebe kerult a gyar, akik nem ertettek hozza. Tudom, mert sokaig magam is ott dolgoztam. A zomancedeny, a husdaralo stb. ma is kelendo arucikk lehetne, kulfdldon is. Csakhat a gyar leepiteset folulrol iranyitottak, aminek az lett a kovetkezmenye, hogy a kozosseg szetesett. Mert ha nines megelhetes, megy szet minden. Ma 10 300 lakosa van Fuleknek, es nagy, hivatalosan megkozelitoleg 35 szazalekos a munkanelkuliseg, ami szamos problemat okoz a varos vezetesenek. Mert ha nines kereset, akkor szegenyek az emberek, es szegeny maga a varos is. Az emberek nem fizetik rendszeresen a lakbert, a szolgaltatasokat. Varosunkban kb. 2 200 roma el, a munkanelkuliseg korukben 90 szazalekos! De hogy ne csak panaszkodjak, varosunkban folyik a gazosftasi program, utcakat ujftunk fel, a templomot renovaljuk, mely a 17. szazadban Ferenc-rendi kolostornak epult. A var felujitasan is folyamatosan dolgozunk, mar amennyire penztarcank engedi. Tavaly 500 ezer koronat tudtunk ra szakitani, s az iden is ennyit kaptunk ra a kornyezetvedelmi miniszteriumtol. A Bebek-torony latogathato, kialh'tasokat szoktunk rendezni benne. — Izgalmas tortenelme van varosnak, nyilvan sok latogatot vonz. kz idegenforgalom pedig lendfthetne valamit Fuleken. Milyenek a szallaslehetosegek itt? — Szallast az inasiskola kollegiumaban tudunk biztosi'tani a turistak szamara, akik szep szamban keresik fel varosunkat Magyarorszagrol, de Szlovakiabol is. Volt nekunk egy szep szallodank, a Palma, mely 60 ferohelyes volt. Sajnos, a kisprivatizacio soran egy popradi illeto vette meg, aki ugy latszik, nem talalta meg a szamitasat, s most arusitja a szallodat. Ha volna penzunk, megvennenk... — Milyen elkepzelesei vannak a varos eletenek fellenditesere vonatkozoan? — Elkepzeleseim vannak. Elsosorban munkalehetoseget kell teremteni az emberek szamara, ez az elsoszamu feladat. Ha munkalehetoseget teremtek, a tobbi jon magatol. A volt zomanegyar teruleten ma kft-k mukodnek. Kadakat gyartanak, tuzhelyeket, edenyeket, csomagoloanyagot es nyomja a belyeget. Elegge pragmatikusan latom a dolgokat: nem vagyok az autonomia hive, mert szerintem az kivitelezhetetlen. Fulek lakossaganak 30 szazaleka szlovak, 70 szazaleka magyar, s 2200 roma lakosunk van. Itt nem lehet vaskalapot hordani, nem lehet vaskalapos politikat folytatni. Realis alapokra kell helyezni a dolgokat: kell, hogy lojalisak legyunk. Egyetertek azzal, hogy mindenkinek kell tudnia szlovakul, ez a fejlodes alapja — hogy ne szigetelodjunk el. Mert itt nem osszeferhetetlenseg van, hanem egzisztencialis kerdes. Az itt elo emberek elszegenyednek, ha nem lesz munkajuk, vagy pedig olyan migracios mozgas keletkezik, hogy mindenki oda koltozik, ahol munkat tud szerezni. A vaskalapos politika azt jelenti: nem engedni. Amit kimondok, azt realizalom, ha agyonutnek is, tartom magam hozza. A politikat pedig nem ez jellemzi. Politizalni annyit jelent, hogy elsosorban targyalnunk kell, megtalalni a kozos nevezot, az utat, mely mind A felujitas alatt allo templom Feje§ Lajos polgarmester ur A Bebek-torony kialh'tasoknak ad otthont deszkafeldolgozo kft. is mukodik, mintegy hetszaz embert foglalkoztatnak. A Kovosmalt annak idejen 3500, a butorgyar 1000 embert foglalkoztatott. Lenyeges kulonbseg. Afoglalkoztatottsagot allami es jarasi szinten kellene oldani, csak hat az allam ma nem letesit munkahelyeket, a jelenlegi tulajdonosoknak pedig megvan a szamitasuk, nekik nem erdekuk, hogy tobb embert alkalmazzanak. Nagyon sok a tennivalo Fuleken, nagy a lakashiany, 700 igenyles van beadva, lakasok pedig nem epulnek, mert az allam nem dotalja, legalabbis nem ott, ahol kellene, igy az igenyeket nem tudjuk kielegiteni. Sajnos, Fulek le van maradva, mert deli varos vagyunk. Az az igazsag, hogy nem vagyunk a kormanykoalicio kegyeiben, ami rank
