Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-06-03 / 11. szám
Nem jogos? B. G. szurnyegi olvasonk leveleben lefrja, hogy 1944-ben, 1945- ben 6s 1946-ban civil szemelyk6nt munkataborba hurcoltak Magyarorszdg, Nemetorszag 6s Franciaorszag teruletere. 1944. augusztus 29-en elvittek es 1946. majus 15-en keriilt haza. Ennek kapcsan kerdezi, hogy neki joga van-e karpotlasra? Sajnos levelet tul sziikre szabta ahhoz, hogy kerdesere kimerito valaszt adhassunk. 1991-ben fogadtak el nalunk a karpotlasrol szolo 87. szamu torvenyt, amelyet 1992-ben modosi'tottak, illetve kiegeszitettek. E szerint bfrosagon kfvuli eljaras kereteben ervenyesitendo lehetosegrol volt szo (azert mondjuk mult idoben, mivel az ez iranyu kerelmek benyujtasanak hatarideje mar lejart), ha polgari szemelykent hurcoltak el valakit Szlovakia teruleterol. Magyarorszagon 1991-ben szinten torvenyt fogadtak el a karpotlasrol a hadifoglyokat illetden, 1996-ban pedig a torveny hatalyat kiterjesztettek a kenyszermunkara hurcoltakra, a politikai, faji es vallasi uldbzottekre. Ebben az esetben a torvenyes brokbsdk is folyamodhattak karpotlasert. A kerelmezdsi hatarido azonban mindket torveny eseteben 1997. julius 7-vel lejart. Ha eziranyu kervenyet a hataridoig nem nyujtotta be, ma mar ilyen kervenyt az illetekes szervek nem fogadnak el. Amennyiben kervenyet beadta es eddig meg nem biraltak el vagy nem inteztek, akkor ezt az Igazsagugyi Miniszteriumban megsurgetheti, hisz ma mar a karpotlasi folyamat a vegehez kozeledik. Magyarorszagon 1998. marcius 31-vel befejezte tevekenyseget az Orszagos K6rrendezdsi 6s K6rp6tlasi Hivatal. Helyette Kdrpdtlasi Irodat hoztak I6tre, budapesti sz6khellyel es tobb kirendelts6ge van. Amennyiben a fentnevezett hivatalhoz benyujtotta k6relm6t, az ugye intez6set a Karpotlasi Iroda miskolci kirendeltsegen surgetheti. Mivel Ont Nemetorszagba is elhurcoltak, meg kell emlfteni, hogy folyamatban vannak a targyalasok a n6met es szlovak szervek kozott a karpotlast illetden. Ha a jogszabalyt elfogadjak, annak szellemdben talan On is ervdnyesi'theti eziranyu igenyet. K. P. Hetenybol arrol panaszkodik, hogy edesapja utani hagyateki targyalast kovetden tole eddig senki nem kerte, hogy fizessen droklesi adot, s most kezbesitettek neki egy levelet, miszerint k6- sedelmi birsaggal sujtjak, mivel a hataridon belul nem adta be az adobevall6st. K6rdezi, hogy helyesen j6rt-e el az adohivatal? Az 1992-es evi 318. szamu torv6ny drtelmeben az ordkl6si addt az adokivetesrdl szolo vegzes kezbesftesetol szamitott 30 napon belul kell befizetni. Ha az fgy kivetett adot idoben nem fizeti be, kdtelezheto a napi 0,5 szazal6kos ponal6 fizetesere. H. I. szenci olvasonk sziil6si szabadsagon van. Mivel kozben megdzvegyult, azt szeretne tudni, ha bel6p az elozd munkahelyere, a munkab6r6n kivul van-e joga valamilyen juttatasra? Igen. Az 1990. evi 382. szamu torveny ertelmeben Onnek szuloi hozzajarulasra van joga. Ennek feltetele, hogy a gyermekerol valaki gondoskodjon addig, ami'g On dolgozik. DR. GYORGY ISTVAN Fasftottak Cetenyben Regen mezei utak kanyarogtak es szeltek keresztbe szeltebenhosszaban a hatart, es a mellejuk ultetett fak tettek szeppe, elenkke a tajat. A leggyakrabban akacosok sora allott parhuzamosan az uttal, pedig nem is olyan regen kerult az akac Amerikabol hazankba. Amikor divatba jott a selyemhernyo-tenyesztes, eperfakkal telepitettek be az utszegelyeket. Ekesitettek a hatart a mezdvedo erdosavok, amelyekroi manapsag csak hagyomanyorzo tortenetekbdl es tankonyvekbdl szerezhet tudomast a felnovekvd nemzedek. A hosszu csikokba ultetett fak, cserjek, bokrok a szantofoldek kozott megfekeztek es lecsendesitettek az eszaki szeleket, tehat vedtek a termest, a buzamezoket. Masreszt viszont a vadon elo allatok lakhelye, a madarak „mentsvara“ is volt. Kuldnosen a nagytablas, nagyuzemi mezogazdalkodas bevezetese utan nott meg minden aprocska bokornak es fanak a jelentosege. Sajnos, a hetvenes evek legelejen a termeszetre mert csapast nagyon nehezen es lassan tudjuk majd helyrehozni. Ekkor kemenyen hozzalattak a mezei utakfelszamolasahoz, az ut menti fakat is kiirtottak. Nagy hostettnek szamitott a mocsaras, vizenyos talajok lecsapolasa is. Karat manapsag tapasztaljak a mezogazdaszok. Sokhelyutt megszunt a vizivad elohelye, vadkacsak, szarcsak, vizicsibek szazai pusztulnak el, a jobbik esetben mas videkekre kbltbztek. Az iden kisse kesve bontogatta szarnyait a tavasz, ez viszont kedvezett a fak kiultetesenek. A nagycetenyi Cetenyke Vadasztarsasag tagjai kihasznaltak az alkalmat, aprilis vegeig otezer facsemetet ultettek ki a hatarban. Volt koztuk javor, bukk, eger, es tulevelu facsemete is. A csemeteket Borbely Sandor, a tarsasag elnoke szerezte be a kistapolcsanyi facsemetesbol. Azt mondjak, hogy az a nehany facsemete, amely majd megfogamzik, csak csoppnek szamit a tengerben. Latszatra talan igen. A nagycetenyi vadaszok munkaja, faulteto kedve akar peldaerteku is lehet, bizonyitek arra, hogy a vadasz nemcsak oli a vadat, hanem vedi is, es elsosoron apolja a termeszetet. MOTESIKY ARPAD Borkostolo Verebelyen A varoska egyik csendes utcajaban van a Central vendeglo. Tulajdonosa Jozef Zuzula, epitkezesi vallalkozo a vendeglo vezeteset Frantisek Vargara bizta. Nemreg borkostolot szerveztek. A borkostolo egy picit rendhagyd: nem volt zsuri, aki a borokat elbfralta, degusztalta volna, az asztalon palackokban felsorakoztatott nedut megkostolhatta barki. A vendeg, aki eppen a vendegloben tartozkodott vagy betert a vacsorajat elfogyasztani. A borok nem hazaiak vagy az europai orszagokbol valok voltak, hanem Del-Amerikabol, Del-Afrikabol es a vilag egyeb kontinenseirol szarmaztak. Mate Karoly kostoltatta a zamatos, edeskes, de mindenkeppen nagyon nehez borokat, akitol megtudtuk, hogy egy nemet borkereskedo ceg borait nepszerusiti. Ezek a borok nem napi fogyasztasra, mulatozasra valok, hanem etvagygerjesztd italok peldaul egy-egy unnepi vacsora alkalmaval. Az egyik del-afrikai bor nevet megjegyeztem: Simonsing. Csak azt sajnalom, hogy izet, bukejat es szinet nem tudom atadni, leirni. De mindenkeppen amellett voksolok, hogy maradjunk meg a honi, fokent sajat termesu borainknal. Dr. Szabo Lajos iskolaigazgato, Kmetyo Ferenc vadgazda es Jaruska Miklos faultetes kozben Jozef Zuzula mernok a kavehaz-tulajdonosa es Mate Karoly Kulfoldi borok sorakoznak az asztalon ARPO (A szerzo felvetelei)
